„Az átlagbérek 50 százalékára fontos lenne felemelni a minimálbért, természetesen több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig” – mondta Nagy Márton a kormány bérekkel kapcsolatos szándékairól az Indexnek adott interjújában, ami a legutolsó minimálbér-emelés tükrében nem tűnik túl nagy vállalásnak, persze kérdés, hogy a későbbiekben mekkora bérnövekedést kell lekövetni.
Számokban: tavaly decemberben 266 800 forintra emelkedett a minimálbér, ami a bruttó átlagkereset 46,7 százalékát tette ki. A két érték korábban soha nem közelítette meg egymást ilyen mértékben, igaz, a bruttó átlagkereset az idei hónapokban rendre 14 százalék körüli növekedést mutatott az egy évvel korábbi szintekhez képest.
Miért fontos ez? A minimálbér-emelésekkel által is gerjesztett bérnyomás a piaci alapokon működő magyar vállalkozások számára okozza a legtöbb problémát Orbán Krisztián szerint, szemben a jellemzően hatékonyabban működő külföldi cégekkel és az állami megrendelésekből vagy támogatásokból élő, „járadékvadásznak” is nevezhető magyarországi vállalatokkal.
Igen, de: a minimálbér-emeléssel kapcsolatos fő kérdések egyike, hogy a dolgozók által megtermelt érték összhangban van-e az új fizetésükkel. Kedvező tény, hogy a minimálbér növeléseit nem követte a foglalkoztatás csökkenése Pogátsa Zoltán álláspontja szerint, ha a minimálbért egy vállalkozás nem tudja kigazdálkodni, akkor arra „nincs is szükség a magyar gazdaságban”.
Mi várható? A nominális bérnövekedés üteme 2025-ben várhatóan mérséklődik, ami épp a 2023 decemberében végrehajtott 15 százalékos minimálbér-emelés lecsengő hatásának lehet köszönhető az Európai Bizottság előrejelzése szerint. Az idei évben történő béremelkedésre vonatkozó előrejelzések 11,4 százalék körül szóródtak tavasszal.
Adat
Fontos