Már megközelítette azt a szintet a minimálbér, amit Nagy Márton 2027-re vállalt
„Az átlagbérek 50 százalékára fontos lenne felemelni a minimálbért, természetesen több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig” – mondta Nagy Márton a kormány bérekkel kapcsolatos szándékairól az Indexnek adott interjújában, ami a legutolsó minimálbér-emelés tükrében nem tűnik túl nagy vállalásnak, persze kérdés, hogy a későbbiekben mekkora bérnövekedést kell lekövetni.
Számokban: tavaly decemberben 266 800 forintra emelkedett a minimálbér, ami a bruttó átlagkereset 46,7 százalékát tette ki. A két érték korábban soha nem közelítette meg egymást ilyen mértékben, igaz, a bruttó átlagkereset az idei hónapokban rendre 14 százalék körüli növekedést mutatott az egy évvel korábbi szintekhez képest.
- A minimálbér helyett az effektív minimálbért érdemes figyelembe venni a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint, ami egy súlyozott átlaga a garantált bérminimumnak és a minimálbérnek. Ez 306 ezer forintra nőtt a legkisebb keresetek utolsó változtatásával, ami az utolsó ismert, májusi 652 ezer forintos bruttó átlagkereset 47 százalékát teszi ki.
Miért fontos ez? A minimálbér-emelésekkel által is gerjesztett bérnyomás a piaci alapokon működő magyar vállalkozások számára okozza a legtöbb problémát Orbán Krisztián szerint, szemben a jellemzően hatékonyabban működő külföldi cégekkel és az állami megrendelésekből vagy támogatásokból élő, „járadékvadásznak” is nevezhető magyarországi vállalatokkal.
Igen, de: a minimálbér-emeléssel kapcsolatos fő kérdések egyike, hogy a dolgozók által megtermelt érték összhangban van-e az új fizetésükkel. Kedvező tény, hogy a minimálbér növeléseit nem követte a foglalkoztatás csökkenése Pogátsa Zoltán álláspontja szerint, ha a minimálbért egy vállalkozás nem tudja kigazdálkodni, akkor arra „nincs is szükség a magyar gazdaságban”.
Mi várható? A nominális bérnövekedés üteme 2025-ben várhatóan mérséklődik, ami épp a 2023 decemberében végrehajtott 15 százalékos minimálbér-emelés lecsengő hatásának lehet köszönhető az Európai Bizottság előrejelzése szerint. Az idei évben történő béremelkedésre vonatkozó előrejelzések 11,4 százalék körül szóródtak tavasszal.
- A minimálbér-emelések mostanában megszokott üteme mellett is elérhetőnek tűnik a nemzetgazdasági miniszter által megfogalmazott cél, ha teljesülnek a fenti előrejelzések. (2022-ben 19 százalékkal, 2023 elején 16 százalékkal, majd az év végén 15 százalékkal növelte a legkisebb kereseteket a kormány.)
Adat
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
