A szerző a Civil Közoktatási Platform munkacsoport-vezetője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata

Az idén debütáló új felsőoktatási felvételi pontrendszer felborítja az eddig jól működő, egységes felsőoktatási felvételit, megkeserítve ezzel a felvételizők életét. Most kiderült, hogy nemcsak a felvételizők, a pontszámítási rendszer sem tudott megbirkózni a változásokkal. A tapasztalatok alapján rendeletmódosítás szükséges. Amíg ez nem történik meg, a tanulóknak és segítőiknek alkalmazkodniuk kell a jelenlegi helyzethez.

A felvételi rendszert 2022 szeptemberében módosították, és először a 2024-es felvételinél használták teljes mértékben. (2023-ban csak az emelt szint kötelezőségének eltörlése lépett életbe.)

Kaotikus rendszer

A módosítások közül csak kevés segíti a tanulók továbbtanulását, a legtöbb változás célja a felsőoktatási intézmények szabadságának növelése a pontszámításnál, a felvettek kiválasztásánál, a felvételi követelmények meghatározásánál.

Eddig a különböző intézmények azonos szakjain azonosak voltak a követelmények, a pontozási szabályok, és központilag határozták meg azokat a szakokat, ahol alkalmassági vagy felvételi vizsgát lehetett tartani. Most a felvételi eljárásról szóló kormányrendelet az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga előírását intézményi hatáskörbe utalja. Az intézmények határozzák meg, hogy milyen tárgyakból számítanak érettségi pontot és a kötelező érettségi tárgyakon kívül milyen tárgy év végi jegyeit veszik figyelembe.

Bármelyik intézmény bármelyik szakon tarthat alkalmassági és szóbeli felvételi vizsgát, irathat kompetenciatesztet, ezek intézményenként különbözhetnek. A maximum 400 tanulmányi és érettségi pont mellett adható pluszpontok eddigi központi rendszerét most az intézményi pontok helyettesítik: nincsen semmilyen szabály, korlátozás arra vonatkozóan, hogy az intézmények miért adnak a szakokon maximum 100 többletpontot.

Ez nehezen áttekinthetővé teszi a rendszert, és

a diákok többsége számára többletterhet, többlet frusztrációt és bizonytalanabb továbbtanulási lehetőséget jelent.

Nagy könnyebbséget jelentett a felvételizőknek, amikor negyedszázada kifejlesztettek egy olyan informatikai alkalmazást, amely kockázatmentessé tette, hogy a szóba jöhető szakok felvételi lapon jelzett sorrendje a jelentkező preferenciasorrendjét tükrözze: ha valaki előbbre írt egy kívánatos, de nehezen elérhető intézményt, szakot, az nem veszélyeztette a kevésbé kívánt, de még elfogadható helyre való bejutást. Az intézményi szóbelik 2005-ös megszüntetésével pedig a több helyre történő jelentkezés a felkészülésnél sem jelentett többletterhet.

Ez a helyzet most megváltozott. Ugyan a többediknek beírt intézménybe való felvétel elvi lehetősége nem szűnt meg, de a sikert megakadályozhatja, hogy más-más intézménynél más-más követelményeknek kell megfelelni. 

Pedig a mai „VUCA” (gyorsan változó, kiszámíthatatlan, bonyolult, bizonytalan) világban^*A Warren Bennis and Burt Nanus elméletein alapuló mozaikszó (volatility, uncertainty, complexity, ambiguity) az 1980-as évek végén született meg, az üzleti életben, vezetéselméletben, szervezetfejlesztésben és az oktatásban a 2008-as gazdasági válságot követően terjedt el. azt kellene támogatni, ha valaki több vasat tart a tűzben. Az azonos szakot indító intézmények eltérő követelményei és az önkényesen adható 100 intézményi pont azzal járhat, hogy már tizenegyedikben, sőt, sok esetben már korábban el kell határozni, melyik intézmény melyik szakjára akar a diák bejutni – feladva a többi lehetőséget.

Korábban a pluszpontok rendszere kisebb kivételekkel központilag volt szabályozva. Az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, hátrányos helyzetért, a sport és tanulmányi verseny eredményekért kapható pontok azonban szakoktól és intézményektől függetlenek voltak.

A központi előírásoktól való eltérés megengedése bizonyos esetekben indokolt is, hiszen nem minden szakon egyformán fontos az emelt szint vagy a nyelvvizsga, a tanulmányi versenyek eredménye is különbözőképpen kellene, hogy befolyásolja az egyes szakokra való felvételt, és lehetnek olyan indokolt, szaktól függő preferenciák is, mint például a területen szerzett munkatapasztalat. Az sem feltétlenül kárhoztatható, ha pluszpontokkal csábítják egy intézménybe a vonzáskörzetben élőket, akik nagyobb eséllyel fognak szülőföldjükön maradni.

A jelenlegi rendszer viszont a 100 pont odaítélésben teljesen szabad kezet ad az intézményeknek, még az azonos szakok esetén sem ír elő egyeztetési kötelezettséget. Néhány nagyon speciális eseten kívül egyetlen szabály van csak: az önkéntes tartalékos szolgálatért minden szakon minden intézmény köteles pontot adni. A rendelet szerint „intézményi pont különösen az alábbi jogcímeken adható”: emelt szintű érettségi vizsga, nemzetiségi érettségi, felvételi vizsga, kompetenciateszt, nyelvvizsga vagy nyelvtudás, tanulmányi és művészeti versenyek, sporteredmények, szakképesítés, esélyegyenlőség, munkatapasztalat, részképzésben, illetve felsőoktatási szakképzésben való részvétel.

Ez a felsorolás azonban legfeljebb ajánlásként értelmezhető: bármi másért is adhat az intézmény pluszpontot – és a tapasztalat szerint ezzel a lehetőséggel a legtöbben élnek is. Pluszpont járhat a ministrálástól a nyílt napon való részvételen, a vonzáskörzetben tett érettségin, a családi kötődésen, a zenetanuláson át az egyetem versenyein, fizetős felvételi előkészítőjén való részvételig.

Az egyik intézményben előírt pontszerzési lehetőség kihasználása akár ki is zárhatja a másik intézményben a pontszerzési lehetőséget, akár anyagi, akár időbeli okokból.

Ráadásul az intézményi előírások és pontozási szempontok a törvényi előírások ellenére nem is ismerhetők meg időben.

A felsőoktatási törvény szerint a felsőoktatási intézményeknek két évvel a jelentkezési határidő előtt közzé kell tenni felvételi követelményeiket. Ez a mostani felvételi esetén 2022 februárját jelentette volna – miközben maga a szabályozás is csak 2022 szeptemberében jelent meg. A követelmények általában csak a 2023/24-es tanév elején jelentek meg az egyetemek honlapjain, és az intézményi pontok a felvételi tájékoztató megjelenésekor sem voltak összegyűjtve. Ha most meglátogatjuk a Felvi.hu-t, már megtaláljuk egy közös adatbázisban az intézmények és szakjaik 2025-ös pontszámítását – de a 2026-ost még nem, holott a törvény szerint annak 2024 februárjától rendelkezésre kellene állnia.

Taktikázásra kényszerített tanuló

Mit jelent mindez egy tanuló szempontjából? Egyrészt sokkal korábban kell gondolkoznia azon, hogy pontosan hova akar felvételizni, és sokkal több „taktikai” döntést kell hoznia. Az első továbbtanulással kapcsolatos döntést tizedik évfolyam végén kell meghoznir a fakultációra való jelentkezéssel. Sokaknak ez eddig is gondot jelentett, hiszen a tanulók általában ilyenkor még nincsenek tisztában nemcsak azzal, hogy milyen intézmény milyen szakára kívánnak jelentkezni, de sokszor azzal sem, hogy milyen irányú az érdeklődésük. Azonban most a fakultáció eldöntéséhez is szakok, intézmények felvételi követelményeit kéne ismerniük, amelyek a fentiekben elmondottak szerint ekkor még nem is állnak biztosan rendelkezésre.

A felkészülést nehezíti, hogy a pontos szakválasztás előtt nem tudhatják, hogy ér-e majd valamit a nyelvvizsga, valamelyik tanulmányi verseny eredménye, és olyasmiről is gondolkodniuk kell, hogy a plusz pontok érdekében melyik egyetem tanulmányi versenyén, pályázatán érdemes indulniuk, és mi a jobb, ha cserkésznek mennek, vagy ha ministrálnak, esetleg civil szervezet munkájában vesznek részt.

Különösen fájdalmas a döntés arról, hogy melyik egyetem felkészítő táborába kívánnak elmenni, melyik előkészítőn kívánnak részt venni – általában nem ingyen. Mivel sok egyetem ezt igen sok – akár 80! – ponttal jutalmazza, akkor is indokolt lehet a részvétel, ha az iskolában jobb felkészítés lenne lehetséges. A taktikai választásnál elhanyagolható az a szempont, hogy hol várható több törődés, hol lesznek jobbak az előadók. Számolhatnak azzal is, hogy a remélt pontokat végül mégsem kapják meg. Tavaly legalábbis a felvételi tájékoztatóban szereplő intézményi pontok sok esetben különböztek attól, ami az egyetemek honlapjain korábban megtalálható volt. Nem tudok arról, hogy az utolsó pillanatban történt módosítás bármilyen szankciót vont volna maga után. 

A döntést megnehezíti, hogy a tájékozódás a pedagógusok számára is problémát jelent, illetve hogy a diákok nagy része gimnáziumi tanulmányai során nem jut megfelelő pályaorientációs ellátáshoz, továbbtanulási tanácsadáshoz. Mindemellett

a korábbiaknál nagyobb az esély arra, hogy a tanuló egyik választott intézménybe sem jut be

– legalábbis akkor, ha kockázatot vállal a legkívánatosabb helyre való bejutás érdekében. 

Nézzünk egy példát! Korábban, ha valaki jelentkezett a Corvinusra, és pontszáma nem volt elegendő, azonban megfelelt egy másik gazdasági képzésnél, biztos lehetett benne, hogy arra a képzésre bejut. Most azonban taktikáznia kell. Ha pluszpontok érdekében a Corvinus tehetséggondozó programjára járt és nyelvvizsgára, emelt szintű érettségire készült, nem járhatott a Széchenyi Egyetem középszintű érettségire felkészítő előkészítőjére. Ha a pontszáma így sem elegendő a Corvinusra, akkor elképzelhető, hogy a Széchenyire sem fog bejutni az előkészítőért kapható 80 pont hiányában, holott tanulmányi eredményei alapján korábban egyértelműen bejutott volna.

Gondot jelenthet az is, ha többféle követelmény alapján kell készülni az intézményekben tartott alkalmassági vizsgákra, tesztekre. Szerencsére vannak olyan intézmények, amelyek felismerték ennek hátrányát: az orvosegyetemek egyeztették pontozási rendszerüket, és a mostani felvételi időszakkal ellentétben 2025-ben egységes szóbeli vizsgát tartanak.

Az intézményi pontok a diákok mellett a felvételi rendszer számára is nagy kihívást jelentenek. Míg a korábbiakban a felvi rendszere szinte tökéletesen tudta kezelni és számítani a pontokat, most, hogy a pontok intézményenként, szakonként eltérő számításához intézményenként eltérő dokumentumok szükségesek, nagy az esélye, hogy akár a tanuló, akár az intézmény, akár a Felvi.hu hibázik. 

Annál is inkább, mert nehezen megítélhető, hogy jár-e pont, ha a feltétel a választott szak profiljához illeszkedő munkakörben szerzett munkatapasztalat, vagy hiteles-e az önkéntes munka igazolása. Ez bizonyosodott be a mostani felvételi döntésnél is. Hamarosan meglátjuk, hogy ez mennyivel növeli az Oktatási Hivatalhoz benyújtott kifogások számát. Kíváncsian várjuk az adatokat arról is, hogy mennyivel növeli meg ez az intézkedés azok arányát, akik nem jutottak be az általuk első helyen választott helyre, illetve egyáltalán nem került sor a felvételükre.

Vannak pozítivumok, de változásra van szükség

A teljesség kedvéért szólnunk kell az új rendszer pozitívumairól. Üdvözlendő az emelt szintű érettségi általános kötelezettségének eltörlése, és az, hogy a kormány lemondott a nyelvvizsga kötelezővé tételéről. Az emelt szint előírása és a nyelvvizsgakötelezettség terve korábban sok kritikát kapott, elsősorban esélyegyenlőségi szempontból. A kötelező emelt szint eltörlésének hatására 2023-ban – amikor a változások közül még csak ez lépett életbe – jelentősen megnövekedett a felsőoktatásba jelentkezők száma.

Az érettségi pontok számításának megváltozása is a tanulók érdekét szolgálja. Korábban kockázatos volt emelt szintű érettségire jelentkezni, mivel egy adott százalékos emelt szintű érettségi ugyanannyi pontot jelentett, mint ha a könnyebb középszinten érték el ezt a százalékot, pluszpont pedig csak bizonyos eredmény fölött járt. Most ez a kockázat megszűnt, a pontszámításnál az emelt szintű érettségi azonos százaléka többet ér, mint a középszintűé.

Mi következik mindebből? A tanulók és segítőik számára fontos, hogy már tizedikben-tizenegyedikben tájékozódjanak a felsőoktatási intézmények felvételi követelményeiről. A jogalkotónak át kellene gondolni, hogy milyen korlátozás, szabályozás szükséges az intézményi pontok vonatkozásában. Tiltani kellene, hogy pont járjon a felvételi előkészítőkön, táborokon való részvételért. Újra elő kellene írni az intézmények egyeztetési kötelezettségét az azonos szakok felvételi követelményei vonatkozásában, esetleg megengedve bizonyos, a diákok számára pluszterhet nem jelentő eltéréseket.

Az oktatásirányításnak meg kell követelnie, hogy a felvételi követelmények, beleértve az intézményi pontokat is, egyértelműen meghatározódjanak a törvény által előírt időpontig. Ennek elmulasztását, illetve a későbbi változtatásokat szankcionálni kell. Gondoskodni kell arról, hogy a követelmények a Felvi.hu-n összegyűjtve időben megjelenjenek. Az intézmények maguk is tehetnének az anomáliák ellen: az orvosi egyetemekhez hasonlóan más ágazatokban is érdemes lenne jogszabályi kötelezettség hiányában is egyeztetni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok - így látják az egyetemen a saját utánpótlásukatHafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet felsőoktatás felvételi oktatás pontszámítás Olvasson tovább a kategóriában