Erősen kísérleti projektnek tekinthető, de mikroszinten legalább elindult Magyarországon is az, ami főleg az Egyesült Államokban már nagyon megy: juhok legeltetésével karbantartani a napelemparkok területét. Az EON a Kaposvár melletti Toponáron egy kisebb napelemes parkban összesen tíz birkát kezdett legeltetni.

A cég nem sokat árult el kérdésünkre az üzleti részletekről. Csak annyi publikus, hogy az állatokat egy 150 egyedes nyájból bérlik tavasztól őszig, a kölcsönzési díjhoz pedig az utaztatás költsége, illetve a terület alkalmassá tételének (karám, itató, árnyékos akol kialakítása) egyszeri költségei járultak.

Az EON azt mondta nekünk, hogy

egy évben néhány százezer forintot, vagyis az eddigi költségek 30 százalékát takarítja meg a birkák kölcsönzésével.

Egyelőre nem nagy pénzekről lehet szó (ha a megtakarítás 2-300 ezer forint, akkor a teljes költség eddig legfeljebb évi egymillió forint lehetett), de a terület is kicsi, a nagyobb napelemparkoknál jóval nagyobb összegeket lehetne megspórolni.

A juhok alkalmazásának ma már vaskos nemzetközi, főleg amerikai szakirodalma van, a téma pénzügyi, állatjóléti és különösen környezetvédelmi szempontból is alaposan feldolgozott. Amerikában szövetsége is van a napelemes legeltetőknek (ASGA), amelynek adatai szerint az Egyesült Államokban hatezer hektár napelemes területet tartanak karban birkákkal. Európában leginkább az Egyesült Királyságban és Franciaországban próbálkoznak a megoldással.

Az természetesen szóba sem jöhet, hogy egy energetikával foglalkozó cég birkatenyésztési üzletágat hozzon létre a saját szervezetén belül, vagyis a juhok tartását mindenképpen szezonális szolgáltatásként fogja megvásárolni. A juhászkodó kapcsolat így azonban csak akkor jöhet létre, ha az mindkét félnek előnyős, az energetikai vállalkozásnak olcsóbban kell kijönnie, mintha kaszálna és gyomirtózna (adott esetben ezt is szolgáltatásként vásárolhatja a piacon, ha nem akar saját személyzetet fenntartani), de az állattartónak is jobban kell járnia anyagilag, mintha máshol legeltetne.

A fentiekből látszik, hogy az üzleti lehetőségek meglehetősen lokális és egyedi adottságok függvényei. A toponári esetben csak egy közeli, 150 egyedes állományból helyeznek ki tíz birkát a napelemparkba, de télre vissza kell vinni az állatokat, és nekik is biztosítani kell az ellátást, vagyis a tenyésztő szempontjából óriási változást nem tartogat a kísérlet.

Az amerikai példák alapján azonban látszik, hogy ha a napelemesek kellően nagy területi igényekkel állnak elő, akkor a gazdák erre rá is mozdulhatnak, vagyis olyan állománynövelésbe kezdhetnek, amelyet egyébként nem terveztek. Ekkor azonban sok minden alapvetően megváltozik. Fejleszteni kell, mert nagyobb állománynak kell biztosítani a téli ellátást, a szállítást és az időszakos ellenőrzést is (Toponáron például kéthetente ki kell menni a parkba és ellenőrizni kell az állatokat).

Amennyiben a napelemparkban olyan állatok legelnek, amelyeket a gazda egyébként is tartana, csak máshol, akkor az üvegházhatású gázok kibocsátása annyival csökken, amennyit a helyszín kaszálása és gyomirtózása egyébként kibocsátana. Toponáron egy-egy alkalommal 25 liter benzint használtak el fűnyírásra. A juhok szállítása és rendszeres ellenőrzése ugyan utaz(tat)ással jár, de ez vélhetően körülbelül megegyezik azzal az utazási igénnyel, amire a kaszáló-gyomirtózó személyzetnek is szüksége van, ezek kiegyenlíthetik egymást az összevetésben.

Ha azonban a napelempark állománynövelésre készteti a gazdákat (nagy parkoknál nagyon sok birkára van szükség, és ha a piacon egyébként jól eladható az állat, akkor van benne üzleti lehetőség), akkor azzal is számolni kell, hogy a megnövekedett juhállomány (az állattartás minden ide vonatkozó vonzatával) növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását is. Ha ezt állítják szembe a kaszálás kibocsátásával, akkor már sokkal kisebb lesz az elérhető zöld haszon.

Felmerülhetne egyébként az ipari méretű robotfűnyírók alkalmazása is, ami beruházásigényes (vagy lízingdíjas) megoldás, de a gépeket nem kell ide-oda szállítani, és még ki sem kell járni hozzájuk, ráadásul pont napelemparkokról beszélünk, ahol az olcsó áramellátás sem okozhat problémát.

Az EON erre azt mondja, hogy Toponáron a terepviszonyok, illetve a területen található csapadékelvezető árok a robotfűnyíró telepítését nem teszik lehetővé, így ezt a megoldást egyelőre nem is vizsgálták.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa felhagynánk az értelmetlen fűnyírással, azzal az ember és a természet is jól járnaA rendszeres fűnyírás, kaszálás csak esztétikai szempontokat szolgál az utak mentén, miközben ökológiai szempontból kifejezetten káros.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvi 180 millióba kerül a fűnyírás, az öntözés és a karbantartás a Puskás stadionbanKét tendert is kiírtak a napokban a Puskás Aréna fenntartására és a feladatokra összesen 720 millió forintot szánnak. Közben az atlétikai stadionnál már próbacölöpöznek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNálunk egyre jobban szeretik, Angliában betiltanák a műpázsitokatAz angol gyep hazájában a műpázsitok betiltását kérik az állampolgárok a kormánytól.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Vállalat bárány birka Eon gyomirtó juh kaszálás napelem napelempark Toponár üvegházhatású gáz Olvasson tovább a kategóriában