Erősen kísérleti projektnek tekinthető, de mikroszinten legalább elindult Magyarországon is az, ami főleg az Egyesült Államokban már nagyon megy: juhok legeltetésével karbantartani a napelemparkok területét. Az EON a Kaposvár melletti Toponáron egy kisebb napelemes parkban összesen tíz birkát kezdett legeltetni.
A cég nem sokat árult el kérdésünkre az üzleti részletekről. Csak annyi publikus, hogy az állatokat egy 150 egyedes nyájból bérlik tavasztól őszig, a kölcsönzési díjhoz pedig az utaztatás költsége, illetve a terület alkalmassá tételének (karám, itató, árnyékos akol kialakítása) egyszeri költségei járultak.
Az EON azt mondta nekünk, hogy
egy évben néhány százezer forintot, vagyis az eddigi költségek 30 százalékát takarítja meg a birkák kölcsönzésével.
Egyelőre nem nagy pénzekről lehet szó (ha a megtakarítás 2-300 ezer forint, akkor a teljes költség eddig legfeljebb évi egymillió forint lehetett), de a terület is kicsi, a nagyobb napelemparkoknál jóval nagyobb összegeket lehetne megspórolni.
A juhok alkalmazásának ma már vaskos nemzetközi, főleg amerikai szakirodalma van, a téma pénzügyi, állatjóléti és különösen környezetvédelmi szempontból is alaposan feldolgozott. Amerikában szövetsége is van a napelemes legeltetőknek (ASGA), amelynek adatai szerint az Egyesült Államokban hatezer hektár napelemes területet tartanak karban birkákkal. Európában leginkább az Egyesült Királyságban és Franciaországban próbálkoznak a megoldással.
Az természetesen szóba sem jöhet, hogy egy energetikával foglalkozó cég birkatenyésztési üzletágat hozzon létre a saját szervezetén belül, vagyis a juhok tartását mindenképpen szezonális szolgáltatásként fogja megvásárolni. A juhászkodó kapcsolat így azonban csak akkor jöhet létre, ha az mindkét félnek előnyős, az energetikai vállalkozásnak olcsóbban kell kijönnie, mintha kaszálna és gyomirtózna (adott esetben ezt is szolgáltatásként vásárolhatja a piacon, ha nem akar saját személyzetet fenntartani), de az állattartónak is jobban kell járnia anyagilag, mintha máshol legeltetne.
A fentiekből látszik, hogy az üzleti lehetőségek meglehetősen lokális és egyedi adottságok függvényei. A toponári esetben csak egy közeli, 150 egyedes állományból helyeznek ki tíz birkát a napelemparkba, de télre vissza kell vinni az állatokat, és nekik is biztosítani kell az ellátást, vagyis a tenyésztő szempontjából óriási változást nem tartogat a kísérlet.
Az amerikai példák alapján azonban látszik, hogy ha a napelemesek kellően nagy területi igényekkel állnak elő, akkor a gazdák erre rá is mozdulhatnak, vagyis olyan állománynövelésbe kezdhetnek, amelyet egyébként nem terveztek. Ekkor azonban sok minden alapvetően megváltozik. Fejleszteni kell, mert nagyobb állománynak kell biztosítani a téli ellátást, a szállítást és az időszakos ellenőrzést is (Toponáron például kéthetente ki kell menni a parkba és ellenőrizni kell az állatokat).
Amennyiben a napelemparkban olyan állatok legelnek, amelyeket a gazda egyébként is tartana, csak máshol, akkor az üvegházhatású gázok kibocsátása annyival csökken, amennyit a helyszín kaszálása és gyomirtózása egyébként kibocsátana. Toponáron egy-egy alkalommal 25 liter benzint használtak el fűnyírásra. A juhok szállítása és rendszeres ellenőrzése ugyan utaz(tat)ással jár, de ez vélhetően körülbelül megegyezik azzal az utazási igénnyel, amire a kaszáló-gyomirtózó személyzetnek is szüksége van, ezek kiegyenlíthetik egymást az összevetésben.
Ha azonban a napelempark állománynövelésre készteti a gazdákat (nagy parkoknál nagyon sok birkára van szükség, és ha a piacon egyébként jól eladható az állat, akkor van benne üzleti lehetőség), akkor azzal is számolni kell, hogy a megnövekedett juhállomány (az állattartás minden ide vonatkozó vonzatával) növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását is. Ha ezt állítják szembe a kaszálás kibocsátásával, akkor már sokkal kisebb lesz az elérhető zöld haszon.
Felmerülhetne egyébként az ipari méretű robotfűnyírók alkalmazása is, ami beruházásigényes (vagy lízingdíjas) megoldás, de a gépeket nem kell ide-oda szállítani, és még ki sem kell járni hozzájuk, ráadásul pont napelemparkokról beszélünk, ahol az olcsó áramellátás sem okozhat problémát.
Az EON erre azt mondja, hogy Toponáron a terepviszonyok, illetve a területen található csapadékelvezető árok a robotfűnyíró telepítését nem teszik lehetővé, így ezt a megoldást egyelőre nem is vizsgálták.
Élet
Neked kéne elfuvaroznod 30 ezer tonna lomot, ugye nem gond?
A MOHU átalakíthatja a budapesti lomtalanítás rendszerét, a tervek szerint gyűjtőpontokra kell majd eljuttatni a lomokat, nem lesz elég a ház elé kitenni.
Idén jól jártak a nyugdíjasok a kormány tévedésével, de jövőre fordulhat a kocka
Bár a rendszer ezt elvileg kizárja, idén több százalékkal emelkedik a nyugdíjak reálértéke. Jövőre ez már biztosan nem lesz így.
Nehezen találnak gazdára az energetikai ingyenmilliók, és ez mindannyiunknak sokba kerül
Már nem rohannak a háztartások úgy a támogatásokért, mint régebben.
Fontos
Félmilliárdos kedvezménnyel árulják a hetvenéves magyar téglagyárat
Árverésen értékesítik az egykor szebb napokat látott mályi téglagyárat. Az üzem az energiaválság hatására elszálló költségek miatt roppant meg végleg.
Fogynak az olyan magyarok, akik jobban keresnek a románoknál és bolgároknál
A román társadalom több mint fele már lehagyta magyar társait az uniós jövedelmi rangsorban a vásárlóerő-paritáson mért adatok alapján.
Nem érdemes várni a drága lakáshitelek kiváltásával
Nincs esély arra, hogy a közeljövőben tovább csökkenjenek a lakáshitelek kamatai, így érdemes most kiváltani a régebbi, kedvezőtlenebb feltételű kölcsönöket.
