A szélturbinagyártásban is élesednek az EU és Kína közti kereskedelmi feszültségek, és habár Magyarországon újra lehet szélerőműveket építeni, vélhetően nem a hazai piac lesz a kínai és európai cégek közti viaskodás legfontosabb terepe.

Mi történt? Az európai cégeket hozná helyzetbe a kínai versenytársakkal szemben a szélturbinagyártásban az Európai Bizottság, amely nemrég „iránymutatást és ajánlásokat terjesztett elő” a megújuló energia EU-n belüli elterjedésének felgyorsítására.

• Úgy alakítanák a szabályozást, hogy az új megújuló erőművek engedélyezésére szolgáló árveréseken az ár mellett az ajánlat más elemeit, például a felelős üzleti magatartást és a kiber- vagy adatbiztonságot is figyelembe lehetne venni – írja a Portfolio.hu.

Miért fontos ez? A lap cikke szerint a kínai gyártók az európaiakhoz képest akár féláron is tudnak hasonlóan jó technológiát kínálni, akár hároméves halasztott kifizetéssel is. Az uniós iparági szereplők arra panaszkodnak, hogy erre nem lennének képesek bőkezű állami támogatások nélkül.

Felülnézet: tavaly nyáron lépett hatályba a külföldi állami támogatásokkal szembeni szabályozás, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy saját hatáskörben fellépjen az EU-n kívüli kormányok által nyújtott, az uniós belső piacot torzító szubvenciók ellen. Erről részletesebben itt írtunk.

• Áprilisban ilyen eljárás indult kínai szélturbina-gyártók ellen spanyolországi, görögországi, franciaországi, romániai és bulgáriai szélenergia-beruházásokat illetően.

Alulnézet: Magyarország se az európai, se a kínai gyártóknak nem jelent nagy piacot, ugyanis a magyar energiamixen belül elenyésző a szélenergia aránya, és nincsenek nagyon jelentős bővítésre vonatkozó tervek sem.

• A Nemzeti Energia és Klímaterv 2030-ra egy gigawatt szélenergia-bővítést célzott meg, és a kormány jelenleg új földgáztüzelésű erőművekben is gondolkodik. 
• Az utóbbiak egy része és az áramimport jelentős része lenne kiváltható lenne, ha nem egy, hanem négy gigawatt szélenergiát telepítenének idehaza az Energiaklub és a REKK közös tanulmánya szerint.
• A hazai naperőműves termelés hullámvölgyeit is jól lehetne kiegyenlíteni jelentősebb hazai szeles kapacitással – írta Magyar László környezettudós, az Energiaklub megújuló energia szakértője a Másfélfok.hu-n.

Mi várható? A hazai szabályozás idei megváltoztatása óta újra épülhetnek Magyarországon szélerőművek, a kínai gyártókkal szembeni európai fellépés pedig intenzívebbé válhat, ahogy a kínai ellenlépések is.

• Győr környékén lesz az a terület, ahol létrejöhetnek a szélerőműparkok, és a terv szerint 670 megawatt új szeles kapacitás épül majd itt ki a jelenlegi 330 megawatt mellé a Portfolio.hu márciusi cikke szerint.
• Kína egyre feszültebbnek tűnik az európai és amerikai piacvédő lépések miatt: vélhetően válaszlépésnek szánta azt a dömpingellenes vizsgálatot, amit többek között az Egyesült Államokból és az EU-ból származó vegyi anyagok behozatalával kapcsolatban indított.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország üdvözli, az Európai Bizottság egyre inkább üldözi a kínai cégeketAz európai politikai hangulat már egyértelműen a kínai kapcsolatok újragondolásának irányába mutat, miközben a magyar kormány a 2010-es években ragadt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ EU kereskedelem Kína szélenergia szélturbina Olvasson tovább a kategóriában