A fogyasztásra rendkívüli, a munkajövedelemre átlagos, a nyereségre pedig kifejezetten visszafogott közterheket ró a magyar adórendszer régiós összehasonlításban, derült ki a Mazars adótanácsadó idei, Németországtól Kazahsztánig 25 országot összehasonlító felméréséből. Az évente összeállított jelentés idei kiadása az adókulcsok stabilitására is rámutat, vagyis
mostanra nagyjából kiderült, meddig lehet lemenni például a béreket illető adókulcsokkal.
Miért fontos ez? A nemzetközi befektetési döntések során az egyik kulcstényező az egyes országok adórendszere. E tekintetben Magyarország üzenete egyértelmű a társasági adó 9 százalékos kulcsával, ami páratlanul alacsony az unióban: a nagy nyereséget realizáló vállalatoknak az ország rendkívül kedvező körülményeket biztosít.
- Ennek részben az az ára, hogy a fogyasztásra rakódó terhek – nevezetesen az áfa 27 százalékos kulcsa – az egész régióban rekordszintű. Az áfára támaszkodó adórendszer kialakítása mellett szólt továbbá a forgalmi adóbevételek kiszámíthatósága és stabilitása, a hatékony beszedését ráadásul a NAV kifejezetten innovatív módszerei is segítik.
Igen, de: a Magyarországot extrém mértékben sújtó infláció miatt csökkent az életszínvonal, mérséklődött a fogyasztás, így már nem lehet olyan bátran tervezni az áfabevételekkel a költségvetésben, mint korábban. Tavaly a tervezettnél közel ezer milliárd forinttal kevesebb, alig 7000 milliárd forint folyt be az államháztartásba.
- A „szegények adójának” is nevezett áfa mérséklésével sem javíthat érdemben a kormány a helyzeten, ugyanis a csökkentése azonnali bevételkiesést okozna a költségvetésnek, miközben a kereskedők egyáltalán nem biztos, hogy lejjebb viszik az árakat, a fogyasztók tehát kérdéses, hogy végül jól járnak-e.
A magas áfa kulcs olyan drog, amiről nehéz lejönni
– fogalmazott a jelenséggel kapcsolatban H. Nagy Dániel, a Mazars partnere a cég elemzésének bemutatóján.
Alulnézet: a lakosság számára a bérekre rakódó terhek is meghatározók, e tekintetben a Magyarországon fizetendő közterhek átlagos mértékűek. A bérekre rakódó adókat és járulékokat együttesen figyelembe véve 41 százalékos adóéket számolhatunk, ami kifejezetten alacsony például Ausztria és Szlovákia 47-49 százalékos adóékeihez képest.
- A családi kedvezményekkel átlag alatti adóék is elérhető Magyarországon, három gyermek esetén 41-ről 27 százalékra csökken annak mértéke, miközben több országban a gyermekvállalás semleges az adóterhek szempontjából. Változó továbbá, hogy a terheket a munkáltató vagy a munkaadó fizeti, de ez inkább filozófiai, mintsem gyakorlati különbség.
Mi várható? Az idei évtől az EU és az OECD területén a 15 százalékos globális minimumadó bevezetésével elvileg eltűnnek a magyarországihoz hasonló alacsony nyereségadókulcsok, amelyek a vállalatok számára vonzók voltak. Magyarország azonban bizonyos engedményekkel vezeti be a minimumadót, például az árbevételre vonatkozó iparűzési adó beleszámításával.
- Ez nem maradt következmények nélkül, a globális minimumadót övező konfliktusok miatt felmondta az Amerikai Egyesült Államok kormánya a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt. Ez nehéz helyzetbe hozza az amerikai befektetésekkel vagy partnerekkel rendelkező magyar cégeket, ugyanis az ottani adókat is meg kell fizetniük.
Pénz
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás
Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
