A nagy bürokráciacsökkentés után több lett az adófajta, mint bármikor az utóbbi nyolc évben
Megnőtt az adónemek száma az elmúlt két évben Magyarországon, ami trendfordulót jelez az adórendszer alakulásában, 2016 és 2022 között ugyanis még csökkenés volt megfigyelhető a Jalsovszky Ügyvédi Iroda elemzése szerint.
Miért fontos ez? Az adórendszer struktúrája és az adóterhek mértéke jelentősen befolyásolja az ország versenyképességét, a bürokratikus terhek mérséklésére vonatkozó törekvésekkel – ha vannak – előszeretettel büszkélkednek a politikusok. Az elmúlt évek történései alapján erre most aligha lehet okuk.
Számokban: idén 61 adófajtát azonosított a Jalsovszky, ami az adatgyűjtés 2016-os kezdete óta a legmagasabb szám. A legalacsonyabb érték 2022-ben volt tapasztalható, amikor 51 különböző közterhet azonosított az iroda.
- Az adónemek visszaszorulását a -bevételek alakulása is követte 2016 és 2022 között, a GDP-hez viszonyítva ugyanis egyre kisebb arányt tettek ki az adóalanyokra kirótt terhek ekkoriban. Az adóelvonás mértékére vonatkozó adatok csak jókora csúszással érhetők el, az újabb adófajták bevezetésének következményei egyelőre kérdésesek e tekintetben.
Háttér: a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt a kormány 2022 nyarán különadókat vetett ki nyolc ágazatra: bank, energetika, biztosítás, kiskereskedelem, gyógyszerforgalmazás, telekommunikáció, repülés, reklámipar. A pótadók következménye már a 2022-ben növekedésnek indult adóterhelési adaton is látszik.
- A globális minimum adószintet biztosító kiegészítő adók bevezetését az OECD-s és az uniós jogalkotás írta elő. Ezek a terhek a 750 millió eurót meghaladó konszolidált árbevétellel rendelkező vállalatcsoportokat érintik, amelyek a tagországokban immáron egységes, legalább 15 százalékos adómérték alapján fizetik meg a közterheiket.
Tágabb kontextus: tavaly Magyarország az adórendszer versenyképességét tekintve a tizenegyedik helyen állt a 38 OECD-tagállam körében egy olyan komplex mérőszám szerint, ami az adókulcsok mértékétől kezdve azok számosságáig több, mint negyven tényezőn alapul. Az ország pozíciója 2022-höz képest nem változott az új adónemek bevezetése ellenére sem.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
