A szerző a Levegő Munkacsoport elnöke. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.
Az utóbbi hetekben többször nyilatkozott a kormány arról, hogy intézkedéseket fontolgat az üzemanyagárak csökkentése érdekében. A Levegő Munkacsoport korábban már 41 érvvel támasztotta alá, hogy az üzemanyagadók csökkentése, illetve az árstop sokkal több kárt okozna, mint hasznot. Ezeket most néhány további gondolattal egészítem ki.
A közhiedelemmel ellentétben a benzin ára – kisebb-nagyobb hullámzásoktól eltekintve – reálértéken (tehát az általános inflációt figyelembe véve) egyáltalán nem emelkedett 1995 és 2023 között. Bár a gázolaj ára nagyobb ingadozásokat mutatott, de még 2020-ban is az 1995. évi szinten volt, és 2023-ban is csak mintegy 20 százalékkal haladta meg azt.
Ugyanakkor a lakosság reáljövedelme 1995 és 2022 között 82 százalékkal emelkedett, ami azt jelenti, hogy 2022-ben egységnyi idő alatt szerzett jövedelemből csaknem kétszer annyi benzint lehetett venni, mint 27 évvel korábban. Tehát nem állja meg a helyét az az érv sem, hogy a „családok védelme” érdekében kell csökkenteni az üzemanyagárakat.
Hasznos tanulságot vonhatunk le abból is, ha összehasonlítjuk az üzemanyagárak és az üzemanyag-fogyasztás alakulását. Amint az alábbi ábrán látható, a magasabb benzinár általában alacsonyabb fogyasztással járt, és fordítva. A gázolajnál is hasonló összefüggést tapasztalhatunk.
Ez bizonyítja az Európai Unió azon döntésének helyességét, hogy az üzemanyagok adójának emelésével, illetve a kibocsátáskereskedelmi rendszernek a közúti közlekedésre történő kiterjesztésével növelje az üzemanyagárakat, így segítve elő az emberiséget fenyegető egyik legnagyobb veszély, a klímakatasztrófa megelőzését. A kormány beavatkozása az üzemanyagárak csökkentése érdekében szembemenne ezzel a törekvéssel.
Az ábra azt is mutatja, hogy a Covid-járvány időszakában látszólag megfordult az említett összefüggés: az alacsonyabb ár kisebb fogyasztással járt. Ez a következtetés azonban téves, márpedig azért, mert éppen a – kijárási tilalmak és egyéb hasonló korlátozások által okozott – alacsonyabb fogyasztás idézte elő az árak csökkentését. Tehát ismét igazolódott a közgazdaságtan azon tétele, hogy az árakat leginkább a fogyasztás visszafogásával lehet csökkenteni. Más szavakkal: a mérséklődő kereslet kikényszeríti az alacsonyabb árakat.
A kormánynak és az önkormányzatoknak is számos lehetősége van az üzemanyag-fogyasztás iránti kereslet csökkentésére. Ilyen lehetőség például a parkolási díjak emelése és kiterjesztése, a dugódíj bevezetése, a közterületek újraelosztása (amint például a nyitó fényképen látható), 30 kilométer/órás sebességkorlátozás bevezetése a lakott területeken (a főútvonalak kivételével), a közautó-használat és a telekocsizás ösztönzése, valamint a biztonságosabb, egészségesebb feltételek megteremtése a gyalogos és kerékpáros közlekedés számára.
Bár mindezek az intézkedések csak akkor csökkenthetnék érdemben a világpiaci olajárat, ha azokat Európa-, sőt világszerte széles körben alkalmaznák, csupán a hazai bevezetésük hatására is jelentős összegeket takaríthatnának meg az autótulajdonosok a kevesebb üzemanyag felhasználása következtében.
Élet
Jön a szigorítás, hogy ne lehessen bármit kovászos kenyérnek hívni
Az Agrárminisztérium belenyúl a nagy magyar kovászkáoszba, de a jellemzően családi vállalkozásként működő kis kézműves pékségek mégsem lehetnek igazán boldogok.
Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél
Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.
Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.
Fontos
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
