A cikk az Arcanum adatbázisának felhasználásával készült.
Magyar kézbe kerül három évtizedek óta ismert édesség- és csokoládémárka, a Boci és az újabban a márkához kötött Melba és Párizsi kocka, miután a Cerbona megvásárolja a védjegyeket a Nestlétől. A svájci tulajdonú cég még a rendszerváltást követő privatizáció során jutott a márkákhoz a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt, aminek egyik első, majd legismertebbé vált terméke volt a Boci csoki.
A táblás csokoládé 1927-ben jelent meg a boltokban, igaz, ekkor még a termék megnevezése Szerencsre utalt, ám a csomagolásra rajzolt tehén miatt hamarosan ráragasztották a később ismert Boci nevet a vásárlók, amit aztán a gyártó is használni kezdett. A második világháború előtt a Szerencsi lett az ország legnagyobb édesipari üzeme, majd 1944-ben német katonák vonultak be oda, igaz, az akkori igazgató meg tudta akadályozni a gépek elszállítását, de a kakaóbab-ellátás szünetelése miatt csak nugátokat, ostyaféléket és cukorkát állíthatott elő a gyár. 1948-ban az üzem államosítására került sor, ami Szerencsi Édesipari Vállalat néven folytatta a működését.
A Boci újbóli megjelenésére az ötvenes évek közepéig várni kellett, amikor több és jobb minőségű csokoládé biztosításáról született döntés. Az 1955-ben 80 filléres áron kapható termék ismét kedvelt lett, a három forintos kilónkénti kenyérár időszakában nem is számított drágának – a földimogyorós csokoládéért például 3,6 forintot kellett ekkoriban fizetni. A hatvanas években ráadásul 50 fillérre mérséklődött a Boci ára a minőség javulása mellett, viszont egy évtizeddel később az alapanyag és a gyártási folyamat színvonala miatt is kritizálták a szerencsi gyár termékeit:
ugyan, vizsgálják már meg, hogy a néhány éve még olyan kitűnő (és híres) magyar csokoládéba mit tesznek, vagy mit nem tesznek, amitől így elromlott? A Bocicsokoládé, amely korábban annyi sok édes órát szerzett a gyerekeknek, miért vált ilyen elszomorítóvá?
– tette fel a kérdést az Ország-Világ című lap újságírója 1977 februárjában.
A nyolcvanas évek végére került napirendre a csokoládégyár felújítása és a géppark, a raktárhálózat, illetve a technológia fejlesztése, amitől a tejcsokoládék minőségének javulását, illetve a termékskála bővülését várhatták a fogyasztók. A gyártó azonban a minőségi kifogásokat elsősorban bolti, forgalmazói okokra vezette vissza, a megfelelő tárolás hiányát felróva, amivel a sajtó is foglalkozott ebben az időszakban A Magyar Nemzet például egy pécsi esetre hívta fel a figyelmet 1984 karácsonya előtt:
(…) a Füszért-raktárba szállított Boci tejcsokoládé dobozán a feltüntetett öthónapos szavatossági időt golyóstollal kijavították nyolc hónapra. Ha ehető is ennyi idő múltán a Boci, ilyesféle eljárások nem szívderítőek. Mint ahogyan az sem, hogy a kereskedelemhez érkező élelmiszeripari termékek, főként édességek fogyaszthatósági idejének fele, egyharmada lejár, annyira rövid ez az időtartam, illetve olyan sokáig hever a raktárban, vagy akad el szállítás közben.
1991-ben azonban színre lépett a Nestlé a Szerencsi Csokoládégyár privatizálásával, és a következő években mintegy kétmilliárd forintos beruházással javított az üzem színvonalán, amihez élénk marketingtevékenység is társult. A Boci megszűnésével kapcsolatos pletykákat épp a minőségi ugrásra és a reklámozásra hivatkozva cáfolta a gyár új igazgatója 1995-ben, majd a rákövetkező évben számos új terméket vezetett be a Nestlé a márkanév alatt.
A következő mérföldkő a márkát illetően 2004 elején következett, amikor a Nestlé Csehországba költöztette a Boci csokoládék gyártását, és a felszabaduló szerencsi gyártókapacitást a Nescafé és a Nesquik termékek készítésére állította át. A döntés viszonylag nagy visszhangot váltott ki, ugyanis nem sokkal előtte vitte Pozsonyba a Kraft Foods a Piros Mogyorós és a Sport szelet előállítását, ami ráadásul gyárbezárással is járt Magyarországon.
Nem példa nélküli, hogy az egykoron magyar, majd a rendszerváltást követően külföldi tulajdonba került márkák hazai kézbe kerülnek vissza az ágazatban. Épp a Nestlé mondott le 2018-ban a „Szerencsi” védjegy édességeken történő használatáról a Szerencsi Bonbon Kft. javára, továbbá 2021-ben a szerencsi kakaó védjegyét és a piros masnis macskát ábrázoló grafikát a városnak adta, ami azok alkalmazását ingyenesen engedélyezi szintén a Szerencsi Bonbonnak.
Élet
Fontos