Váratlanul sokkal rosszabbul érzik magukat a magyar vásárlók, hogy lesz ebből növekedés?
Jelentősen romlottak a lakossági fogyasztói kilátások, utoljára Ukrajna orosz lerohanása után volt hasonlóan nagy csökkenés.
Mi történt? Közzétette a GKI Gazdaságkutató szokásos, az EU támogatásával készülő konjunktúrafelmérésének havi eredményét, eszerint bő 9 ponttal csökkent a fogyasztói bizalmi index.
Februárban a lakosság mind az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét, mind a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait erősen romlónak értékelte januárhoz képest.
A nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése is kedvezőtlenebb lett.
Jóval kedvezőtlenebbnek látták az ország következő 12 havi gazdasági helyzetét is a válaszadók.
Az inflációs várakozás viszont valamelyest csökkent az év első hónapjához képest, és az emberek kevésbé tartanak a munkanélküliségtől, mint januárban.
Miért fontos ez? A kormány jelentős részben a fogyasztás növekedésétől várja a gazdasági növekedés elindulását idén a tavalyi recesszió után.
Ahogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter több írásában és nyilatkozatábanutalt rá, ehhez ki kell mozdítani az embereket a fogyasztással kapcsolatos óvatosságukból.
A GKI adatai szerint ez jóval nehezebb lehet, mint ahogyan a januári adatok alapján tűnt.
Igen, de: a februári visszaesés ellenére az index értéke belesimul a közel másfél éve tartó pozitív trendbe. Vagyis ha ütemváltás nem is történt pozitív irányba, de a pozitív trend sem tört meg.
Felülnézet: mint a grafikonon látszik, az üzleti várakozások csak hibahatáron belül változtak. A lakossági index azonban így is 3 ponttal lehúzta az összesített konjuntúraindexet. Ezzel lényegében visszatért az év végi szintjére.
A csökkenő pályán lévő infláció kilátásainak szempontjából jó hír, hogy a cégek áremelési tervei valamelyest enyhültek.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságával kapcsolatos vélekedés 13 havi mélypontra esett vissza.
Tágabb kontextus: a kormány által remélt 3,6-4 százalékos gazdasági növekedésre leselkedő másik veszély a magyar export külpiacainak gyengélkedése.
Ahogy korábban Nagy Márton megjegyezte, ez főleg Németországot jelenti, ahol a feldolgozóipari beszerzési menedzserindex 42,3 pontra csökkent februárban a januári 45,5 pontról, pedig az elemzők emelkedést vártak.
Mi következik? A kormány által remélt gazdasági növekedés még inkább az olcsó és kedvezményes hitelek elérhetőségétől függhet idén.
Az ebből a szempontból is fontos jegybanki alapkamatot szinte biztosan tovább csökkenti kedden az MNB a mostani 10 százalékos szintről, de elképzelhető, hogy továbbra sem olyan ütemben, mint ahogyan a nemzetgazdasági miniszter szeretné.
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.