A kínai e-kereskedő Temu ugyan még csak pár hónapja jelent meg a hazai piacon, de az agresszív hirdetési politikára és árazásra alapuló stratégiájával máris a hazai e-kereskedelmi piac fontos szereplőjévé vált.
- A külföldről is rendelő vásárlók még csupán 0,5 százaléka vette igénybe a Temu szolgáltatását szeptemberben, januárban viszont ez az arány már elérte a 29 százalékot – derül ki a GKID januári felméréséből.
- Az e-kereskedelmi cégek 83 százaléka tekint a Temura veszélyt jelentő ellenfélként az Olcsóbbat.hu ár-összehasonlító portál felmérésében részt vevő közel 300 hazai internetes áruház válaszai alapján.
- A hazai e-kereskedők 52 százaléka számolt be az új konkurens miatt bekövetkező árbevétel-csökkenésről, csaknem negyedük esetében a visszaesés mértéke meghaladta a 25 százalékot.
- A Temu kampánya nagyon drága, ezért a válaszadók 29 százaléka arra számít, hogy az első félév végére, további 54 százalékuk pedig arra, hogy az idei év végére jelentősen csökken majd a Temu agresszív jelenléte.
- A hazai e-kereskedelmi cégeket tömörítő Ecommerce Hungary tegnap jelentette be, hogy a versenyhivatalhoz fordul a Temu üzleti gyakorlata miatt.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
