A napokban komoly sajtóvisszhangja volt annak, hogy az RTL Klub Híradójának birtokába jutott egy levél, amelyben az egyik vidéki mentőállomás dolgozóit tájékoztatják arról, hogy bármikor elvezényelhetők fővárosi munkavégzésre. Bár meglepőnek hangzik, az eset egyáltalán nem ritka, az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) közel évtizedes múltra tekint vissza a vidéki mentősök Budapestre vezénylésének rendszere.

Bizonyos szempontból ez logikus is: a fővárosban másfél milliónál is több ember él, ha a lakosság méretét nézve sorba rendezzük a nagyvárosokat, a következő Debrecen lenne a maga 200 ezret alulról közelítő lakosságszámával, vagyis nemcsak nagyobb területet, de több esetet is kell ellátniuk a mentőknek Budapesten. Az alábbi grafikonokról leolvasható, hogyan alakulnak az esetszámok a fővárosban és a vármegyékben, valamint hol mennyi mentőállomás van:

De mi az oka annak, hogy egyre több esetben van szükség vidéki mentők Budapestre vezénylésére? Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) elnöke szerint a folyamatos erőforráshiány. „Állandó, krónikus emberhiány van a mentőszolgálatnál, ami – ahogy látjuk – egyre súlyosabb. Bár a mentőszolgálat létszáma a saját kommunikációjuk szerint egyre bővül, tehát még pár éve 6000-en voltunk, utána 7000-en, most már több mint 8000-en vagyunk elvileg, de mégis, egyre több a betöltetlen státusz, egyre nagyobb a fluktuáció, és egyre több mentőegységet kell a fővárosba is fölvezényelni” – mondja a szakszervezet elnöke, aki korábban a nagykátai mentőállomáson dolgozott.

Lengyel Tibor hozzátette: a problémát fokozza, hogy szinte minden bejelentésre mentőt küldenek, szűretlenül. Ez utóbbihoz valószínűleg az is hozzájárult, hogy tavaly reflektorfénybe került az OMSZ mentésirányítása, miután Gálvölgyi János színművészhez mentőt hívott a családja, de a kocsi nem érkezett meg időben, így a család vitte őt kórházba, ahol lélegeztetőgépre került. Mivel az eset jelentős sajtóvisszhangot keltett, felmerült, hogy a mentésirányítás a további botrányok elkerülése érdekében biztosra megy majd, és mindenhová a jobban felszerelt mentőket küldi majd, ami még szűkösebbé tette az OMSZ mozgásterét^*A mentőflotta hozzávetőleg harmada alkalmas csak emelt szintű ellátásra. Egy sima mentőkocsi 9-12 esethez megy ki 12 óra alatt, az esetkocsi 6-7-hez..

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGálvölgyi-hatás a mentőknél: több hívást nyilváníthatnak sürgősnek, de ennek veszélyei is lehetnekBekövetkezett, amitől tartottak: olyan esetekhez is rohamkocsit küldenek, ahova nem indokolt.

Az OMSZ feladatai közé nemcsak a mentés tartozik, hanem sok esetben a betegszállítás is, illetve 2023-tól kezdve vidéken egyre több helyen az orvosi ügyeletet is ők látják el. Az elvezénylések a meglévő kapacitás terhére történnek, tehát nem pluszautó áll munkába, hanem a vidéki állomáson előírt mennyiségű autóból „áldoznak be” a budapesti munkára. Ez eredményezheti azt, hogy a vidéki betegekhez nem ér oda a hozzájuk tartozó autó, mert éppen a fővárosba vezényelték. „Régebben az elvezénylések jellemzően az agglomerációból történtek, ma már Szombathelyről, Pécsről is hívnak kocsit” – teszi hozzá Lengyel Tibor.

A MOMSZ elnökének egykori munkahelyén, a nagykátai mentőállomáson például hat kocsi volt szolgálatban, ebből egy a sülysápi mentési pontra lett kiállítva, egyet dedikáltan a budapesti esetekre tartottak, és négy látta el a nagykátai feladatokat. „Ezzel szemben a sülysápi mentési pontot már lassan két hónapja nem tudjuk kiállítani emberhiány miatt. Az önkormányzat ugyan kialakított egy mentési pontot, de ott csak áll az autó, mert nincs ember, aki szolgálatot teljesítsen rajta. Most már elmondhatjuk, hogy naponta a korábbihoz képest egy plusz mentőautót vezényelnek fel, tehát a hat nagykátai autóból kettő Budapesten teljesít szolgálatot, egy üresen áll, három marad Nagykátán.”

Fontos tudni, hogy a mentőautók felszereltsége nem azonos. Az esetek súlyosságától függően úgynevezett BLS (Basic Life Support) vagy ALS (Advanced Life Support) mentők érkeznek, előbbi alacsonyabb felszereltséggel rendelkezik, ezt küldik gyakrabban és ebből is van több, az utóbbi pedig az igazán súlyos esetekre van kitalálva. A felvezényelt autók jellemzően BLS felszereltségűek, a könnyebb esetekhez vonulnak ki, viszont itt gondot okozhat, hogy a gépkocsivezetőnek nincs rutinja a fővárosi forgalomban.

Lengyel Tibor azt is hangsúlyozta, hogy szerinte az OMSZ kommunikációja félrevezető. „Nagy számokat mutogatnak, meg kilométereket, minden napra jut egy cuki eset, meg egy sikertörténet, aminek nyilván egy része igaz, de ezek azért nem teljesen a valóságot mutatják. Amiért a rendszer még működni tud és a mentőellátás még nem omlott össze, az egyáltalán nem a vezetőségnek, a menedzsmentnek, az igazgatóságnak köszönhető, ők gyakorlatilag sebtapaszt tesznek a nyílt törésre, csak és kizárólag a mentődolgozóknak és az ő megfeszített munkájuknak, erőn felül teljesítésüknek, elhivatottságuknak köszönhető az, hogy még működik a mentés.”

A jelenséggel kapcsolatban az Országos Mentőszolgálat annyit válaszolt az RTL-nek, hogy minden lehetséges eszközt kihasználnak a szükséges mentőkapacitás biztosítására, a fővárosi szolgálat pedig módot ad a szakmai tapasztalatcserére, a rutin bővítésére is, amivel a legtöbben önkéntesen, szívesen élnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz esetkocsi kevesebb beteghez megy, de utána úgy néz ki, mint egy csatatérMiközben a mentők számára sokkal kecsegtetőbb, ha a kocsiról inkább átmennek egy kórházi sürgősségi osztályra.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet elvezénylés kapacitáshiány lengyel tibor mentődolgozók mentők MOMSZ OMSZ Olvasson tovább a kategóriában