Bár már több mint két hónap telt el az olasz választások óta kormányalakítás nélkül, csak az elmúlt napokban kezdtek el emiatt idegessé válni a piacok. A hétvégén Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök lényegében megakadályozta a győztes populista pártok kormányalakítását, ami miatt egyre elképzelhetőbb, hogy új választásokat fognak kiírni. (Igaz, a legfrissebb hírek szerint mégis nekifutnak újra a kormányalakításnak.)
A győztes és a sok különbség ellenére egyre inkább egymásra találó populisták, a Liga és az Öt Csillag vezetői korábban rendszeresen bírálták az EU működését és az eurót is, bár arról mindketten homályosan nyilatkoznak, hogy Olaszországot kiléptetnék-e az eurózónából. A stabilitásban érdekelt politikai elit viszont igyekszik előre menekülni, az olasz elnök már arra célzott, hogy az esetleges előrehozott választás lényegében egy népszavazás lesz arról, hogy Olaszország maradjon-e az EU-ban.
Ha valóban új szavazás lesz, és valóban az dönti el, hogy Olaszország EU-tag maradjon-e, akkor jó esélyei vannak a populistáknak. Ennek két oka van. Míg két hónappal korábban nehéz volt elképzelni, hogy a két párt koalícióra lépjen, az egymásra utaltság annyira összehozta őket, hogy a következő választáson már együtt indulhatnak, ami jelentősen növeli az esélyeiket a választási rendszer miatt.
Másrészt a hagyományos intézmények – mint a pénzpiacok vagy az EU-s bürokrácia – ellenállása az olaszok körében növelte a populisták támogatottságát. Egy felmérés szerint az olaszok mindössze 24 százaléka értett azzal egyet, hogy Mattarella megakadályozta a kormányalakítást. A hasonló lépések pedig sokak számára legitimálják a populisták populista állításait arról, hogy a valóságban nincs demokrácia és külső hatalmak határozzák meg Olaszország sorsát.
Ez a két faktor annyira megerősítette a két pártot, hogy ha egy szövetségben indulnának (és feltételeznénk, hogy emiatt nem fordulnak el tőlük a szavazóik), akkor egy mostani választáson az alsó- és felsőházi parlamenti helyek 90 százalékát megszereznék. Ezzel együtt több ismert pénzügyi szakember és a nyugati médiában megjelenő vélemények jelentős része szerint is kevés esély van arra, hogy valóban kilépjen az eurózónából Olaszország. Ezzel a felvetéssel a cél leginkább a politikai krízis hiszterizálása, az euroszkeptikus olaszok nyomás alá helyezése. Ha viszont mégis az EU-s tagságról szólna az esetleges előrehozott választás, elképzelhető, hogy hasonló kimenete lenne, mint a brexitről szóló szavazásnak.
A múlt héten megjelenő Eurobarométer felmérés szerint az unió egészében 2007 óta nem volt annyira pozitív az EU megítélése, mint most. Tízből hat EU-s állampolgár jó dolognak tartja a tagságot, de a szórás elég nagy, és az olaszok a legkritikusabbak közé tartoznak. A magyarok 61 százalékával szemben az olaszok mindössze a 39 százaléka gondolja jó dolognak a tagságot, náluk csak a csehek és a horvátok látják sötétebben az EU-t.
A lakosság aránya, amely országa EU-s tagságát jó dolognak gondolja.
Az új tagállamok egy részében a lakosság 90 körüli százaléka gondolja azt, hogy országának előnyös az EU-tagság, Magyarországon 78 százalék ez a mutató. Olaszországban azonban mindössze a megkérdezettek 44 százaléka állította ezt, ezzel utolsó a rangsorban. Ráadásul ez öt százalékpontos emelkedés a tavalyi eredményhez képest.
Kékkel azok aránya, akik szerint előnyös országának az EU-tagság, a pirossal meg azoké, aki szerint nem.
Az olaszok körében a felmérés alapján népszerűtlenebb most az Európai Unió, mint az Egyesült Királyságban volt a brexit-szavazás előtt (bár az érdekes, hogy a mostani felmérés szerint britek mindössze 28 százaléka szerint jártak rosszul az EU-val). Egy 2015-ös Eurobarométer felmérés szerint a britek közel 50 százaléka jó dolognak tartotta az EU-t, az olaszoknak már akkor is csak a 40 százaléka.
Az eurót használó országok, tehát az eurózóna tagjai között egyébként mindössze három országban van 50 százalék alatt az eurót jó dolognak tartók aránya: Olaszországban, Cipruson és Litvániában. Az olaszok mindössze 41 százaléka támogatja az eurót, 47 százalékuk viszont ellenzi. Ez sokkal rosszabb a többi, európai adósságválságban sokat kapott ország (Görögország, Spanyolország, Portugália, Szlovénia) számainál is, Írországban egyenesen 81 százalék az euró támogatottsága.
Az Eurobarométer felmérése a Liga és az Öt Csillag sikerére is magyarázatot ad. Horvátország mellett Olaszországban a legnagyobb a régi politikai elitből való kiábrándultság. Az olaszok 71 százaléka mondta azt, hogy szükség van valódi változást jelentő új politikai mozgalmakra. (Igaz, ez a szám Magyarországon is magas, mégsem tudott az ellenzék meríteni belőle az áprilisi választásokon.)
Kékkel azok aránya, akik egyetértenek azzal, hogy szükség van új politikai mozgalmakra, amelyek valódi változást jelentenek.
Az olaszok elégedetlensége mutatja, hogy az EU miért szeretné a közép-európai országoknak juttatott támogatások egy részét átcsoportosítani a mediterrán országoknak. Az Európai Bizottság a 2021-2027-es uniós költségvetési javaslata szerint Magyarország támogatása 24 százalékkal csökkenne, az új rendszer legnagyobb nyertese pedig Görögország, Olaszország és Spanyolország lenne.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
