Több ezer tanár távozása után itt vannak az új sztrájkkövetelések

Újabb sztrájk megszervezésére készül a két nagy pedagógus szakszervezet, ehhez kibővített és módosított követeléseket fogadtak el, miután 2500-an távoztak a tankerületek állandó alkalmazottai közül a státusztörvény bevezetése által leginkább érintett hetekben. Továbbra is azonnali ötven százalékos béremelést követelnek, ugyanis álláspontjuk szerint mostanra sem javult a tanárok helyzete – sőt, romlott.

Eddig reménytelen

A státusztörvény minden magyar pedagógust érint fenntartótól függetlenül, de nem ugyanúgy, és a január 1-jétől életbe lépő új jogviszonyra eltérő módon és feltételek mellett állhatnak át – vagy utasíthatják azt vissza – a tanárok. Az állami iskolák tanárainak szeptember második felében kellett nyilatkozniuk a státuszukról, és a közalkalmazotti jogviszonyuk novemberben szűnik meg. Ők már az őszi szünet után nem tértek vissza az osztálytermekbe.

Összegzésünk szerint másfél hónap alatt durván annyian mondtak fel, mint a tavalyi éves adat fele, illetve a 2021-es szám háromnegyede.

A felmondó tanárok számával kapcsolatban a kormánykommunikáció jelentős csúsztatásokkal él, és az igazán fontos adatokat elhallgatja: a távozó tanárok számát az országban a teljes oktatási rendszerben – állami, egyházi, alapítványi együtt – dolgozó pedagógushoz viszonyítják, holott a mintegy 2500 felmondás csak az állami szektorra vonatkozik, és nagy valószínűséggel ebben felülreprezentáltak a gimnáziumok és a nagyobb városok oktatási intézményei.

A fővárosi tanárhiány pedig a kutatások szerint már évek óta drasztikusan nő. A részletes adatokról és kontextusukról itt írtunk hosszabban: találtunk olyan fővárosi tankerületet, ahol minden tizedik tanár felmondott.

A hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó iskolaigazgatók közlései szerint mostanra alig van jelentkező a tanári állásokra, és lehetetlen küldetés fizika- és informatikatanárt találni: „eddig reménytelen a helyzet”, fogalmazott egyikük.

Trükkös tankerületek

Nem véletlen, hogy a kiszivárgó hírek szerint a tankerületek a kezdetektől különböző módszerekkel igyekeztek rontani a távozó tanárok pozícióját.

Korábban egyes munkáltatók megpróbáltak az úgynevezett lemondási – közalkalmazottaknál ez lényegében a felmondást jelenti – időre szabadnapokat kivetetni a munkavállalóval, ahelyett, hogy megváltanák, vagy biztosítanák a munkavállalónak a ledolgozását.
Előfordult, hogy a munkáltató megfenyegette a pedagógust azzal, hogy nem maradhat a tanári pályán, ha felmond, holott a közalkalmazott lemondás után is dolgozhat másik munkáltatónál tanárként, akár közalkalmazotti formában, akár majd az új köznevelési státuszban.
Az is előfordult a közelmúltban a szakszervezetek információi szerint, hogy a tankerületek nem engedték a már távozott és legfeljebb három hónapos végkielégítésre jogosult tanároknak az óraadóként történő visszatanítást. Az igaz, hogy a végkielégítést vagy egy részét ezeknek a tanároknak vissza kellene fizetni, amennyiben újra köznevelési jogviszonyt létesítenek ebben a három hónapban – azonban az óraadói megbízási szerződéses forma nem számít ilyen jogviszonynak, ezért erre elvileg nem vonatkoztatható a fenti korlátozás.
Problémák vannak a végkielégítések megállapítása körül is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a Népszavának azt mondta: több száz, a státusztörvény miatt felmondott pedagógus fordult hozzájuk segítségért amiatt, mert akár 30 év munkaviszony után is mindössze egyhavi végkielégítést állapított meg számukra a tankerületi központ. A probléma összetett, de a lényege az, hogy a végkielégítések kiszámításánál a státusztörvény jelenleg érvényes átmeneti rendelkezései – maga az új jogviszony január 1-től él – eleve rosszabb feltételek szabnak a végkielégítésnél, de a tankerületek gyakorlata még ezt is igyekszik tovább szűkíteni a számításoknál.

Ugyanazt a béremelést újra

Ebben az új helyzetben a két nagy szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közös sztrájköveteléseket fogadott el, ezeket levélben megküldte a kormánynak. Azzal a szándékkal, hogy folytassák a korábban megszakadt – és kiüresedett – sztrájkegyeztetéseket, de az új követelésekről.

Amennyiben 2024 januárjáig nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal ezekről, ismét munkabeszüntetés jöhet az iskolákban.

A korábbi ötpontos követeléséista tízpontosra bővült:

Vonják vissza az új pedagógusi életpályáról szóló törvényt.
Azonnali ötvenszázalékos béremelés minden köznevelésben dolgozó számára.
A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő fixen 22 óra legyen, ne legyen ebben mozgástér.
Ötelemű bérrendszer — ennek lényege többek között, hogy a bért kössék a mindenkori minimálbérhez, megakadályozandó az elinflálódását és elértéktelenedését. Emellett emeljék a pótlékokat és megbízási díjakat, fizessék ki a túlmunkát egységes számítási képlet szerint.
Töröljék el a teljesítményértékelő bérrendszert.
Minden gyerekekkel töltött munkaidőt ismerjenek el munkaidőnek.
Töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogának korlátozásait.
A kormány alakítson ki európai normáknak megfelelő érdekegyeztető tanácsot.
Töröljék el a szakszervezetek működését és jogait korlátozó rendelkezéseket – vagyis a reprezentativitásra vonatkozó új szabályokat és a szakszervezeti tagdíjak munkáltató által történő átutalásának tiltását. Mindkét intézkedést a közelmúltban hozta a kormány, és rontja a szakszervezetek pozícióit: a reprezentativitási előírás értelmében a kormányra háruló egyeztetési kötelezettség csak olyan szakszervezetre vonatkozik, amelyik taglétszáma eléri a képviseltek létszámának 10 százalékát. Az utóbbi adminisztratív változtatás szerint a szakszervezeteknek a tagdíjat nem utalhatja tovább a munkáltató a munkavállaló kérésére, hanem azt konkrétan az adott munkavállalónak kell befizetni, így a tagdíjbeszedés gyakorlati folyamata megváltozik és teljes egészében a szakszervezetekre hárul.
Legyen oktatási minisztérium. Ahogy arról korábban írtunk, az EU-ban csak az Orbán-kormány ilyen mostohán az oktatással és az egészségüggyel a kormányzati struktúra szintjén.