Amikor tavaly novemberben végigmentünk a budapesti Nagykörút pesti szakaszán, és felmértük, hogy milyen típusú üzletek vannak rajta, a kiábrándító végeredmény az volt, hogy minden ötödik üresen állt (cikkünk idén január első napjaiban jelent meg, de az adatokat 2022 novemberében vettük fel). A kiadó, sok esetben alapvetően romos, elhagyatott portálú üzlettípus volt akkor messze a leggyakoribb látvány.
A négy kilométeres egykor patinás úton tavaly összesen 662 üzlethelyiséget számoltunk össze, ebből 129 üres volt, a profilt pedig alapvetően az étel-ital uralta. Étteremből 65-öt, bárként működő helyiségből pedig 48-at találtunk.
Most megnéztük, mi változott egy év alatt, és kettős eredményt kaptunk.
Bizonyos szempontból óriási a mozgás a nagykörúti kiskereskedelemben, az összkép azonban ugyanolyan siralmas maradt.
Az üzletek száma 11-gyel nőtt, többnyire úgy, hogy az egy évvel ezelőtti nagyobb helyiségekből kisebbeket választottak le. A meglepő viszont inkább az, hogy a korábbi 662 üzletből 122-nél láttunk valamilyen változást.
A körúton ma majdnem minden ötödik üzlet más, mint egy évvel korábban.
Sok korábbi üres üzletbe költöztek be új bérlők-tulajdonosok, ám sok korábban működő bolt most üresen áll, máshova költözött, vagy egyszerűen bezárt. Néhány esetben a profil megmaradt, de a neve megváltozott, ez esetben nem tudhatjuk, hogy a bérlő-tulajdonos személye változott-e.
Az üresen álló üzlethelyiségek száma 129-ről kereken 100-ra mérséklődött (miközben az összes üzlet száma 11-gyel nőtt), de sajnos továbbra is messze ez a leggyakoribb típus. Tavaly az üzletek 19,5 százaléka kongott az ürességtől, egy év alatt ez 14,9 százalékra csökkent.
Üresen álló üzlet a Nagykörúton. Fotó: G7.hu
Ha megnézzük, hogy milyen típusú egységek száma nőtt, akkor egyértelműnek tűnik, hogy a vállalkozók döntően csak a körút étel-ital profiljában látnak fantáziát. Egy év alatt 65-ről 79-re nőtt az éttermek száma, és 48-ról 50-re a bárok száma. Ezek persze dinamikus adatok, egy év alatt éttermek és bárok zártak be, illetve nyitottak újak, a plusz 14 étterem és a plusz 2 bár ennek a két mozgásnak az egyenlege.
Több lett a fodrász, a mobiltelefon szaküzlet, a műszaki bolt, és a kávézó is, a pékségek száma azonban 15-ről 11-re csökkent, úgy látszik, hogy pékáruban túltelített volt a helyi piac.
A meglehetősen nagy mozgást erősíti az az egyáltalán nem ritka jelenség, hogy vannak üzlethelyiségek, amelyek most üresen állnak, de a romok között más elnevezést láttunk, mint egy éve. Ezeknél feltételezhető, hogy a tavalyi üzlet tönkrement, de már az utódja is csődbe jutott.
Az összkép a fentiek ellenére semmit sem változott. Az üzletek típus szerinti sorrendjében csak minimális változások vannak, például több már a fodrász, mint az élelmiszerbolt, vagy több a műszaki bolt, a kávézó és a látszerész, mint a pékség.
Üresen álló üzlet a Nagykörúton. Fotó: G7.hu
Nagyon látványos, hogy a bezárások és boltnyitások egészen döntő része nem a nagy cégekhez köthető. A bankok, a drogériák, a nagy élelmiszerboltok, a gyógyszertárak helyzete gyakorlatilag változatlan, a köztük lévő szakaszokon jellemzően a kisboltosok mennek csődbe és próbálkoznak új üzletek nyitásával.
A körútnak sem a profilja, sem a kihasználtsága nem fejlődött egy év alatt, és a közállapotok is változatlanok. A járdák döntően aszfaltozottak, foltosak, kátyúsak, a szeméthelyzetet idén kis mértékben jobbank találtuk, de a körúton továbbra sem vonz sétálásra, időtöltésre szinte semmi. A fő funkció ugyanúgy a villamos maradt.
Lerobbant bicikli a Nagykörúton. Fotó: G7.hu
Az évek óta jellemző hármas nagy felosztás sem változott: a Szent István körút felőli vég a leginkább rendezett és kiskereskedelmileg is stabilabb, az Erzsébet körút a sok bárral a bulinegyed egyik zajos széleként tartja fenn magát, a József és Ferenc körút pedig erősen lerobbant, és kereskedelmileg is instabil arcot mutat. Egységes arculatnak és kereskedelmi tematikának (lásd például Margit körút vagy Bartók Béla út) nyoma sincs sehol.
A nagy kereszteződések aluljárói (Corvin-negyed, Blaha Lujza tér, Nyugati tér) továbbra is rendezetlenek, szerencse, hogy amióta az első kettőnél van zebra, nem kell feltétlenül átmenni rajtuk.
Élet
Jön a szigorítás, hogy ne lehessen bármit kovászos kenyérnek hívni
Az Agrárminisztérium belenyúl a nagy magyar kovászkáoszba, de a jellemzően családi vállalkozásként működő kis kézműves pékségek mégsem lehetnek igazán boldogok.
Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél
Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.
Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.
Fontos
Részleges gyárbezáráshoz vezetett az autóipari válság Szlovákiában
Részben bezárt egy szlovákiai motorgyár, miközben az európai elektromos autók versenyképessége egyre kétségesebb az új piaci szereplők mellett.
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
