(A szerző a CIB vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
Sokakat – köztük minket is – meglepve az elmúlt hetekben érdemi erősödést mutatott a forint árfolyama. A szeptember végén még 395 közelében mozgó euró-forint keresztárfolyam november közepén már újra a 375-ös szinttel kacérkodik.
Ilyen erős árfolyamot utoljára a tavaszi-nyári hónapokban láthattunk.
Nem meglepő módon sokakat foglalkoztat a gondolat, hogy a jelenlegi kritikus szintekről van-e még tér erősödésre, vagy újra gyengülő pályára áll a forint árfolyama. Rövid távon persze bármi lehet, technikai tényezők, egy-egy jó hír minden gond nélkül 375 alá tolhatja a kurzust. Néhány hónapos időtávra előre tekintve azonban mi továbbra is a valamivel gyengébb árfolyam mellett tesszük le a voksunkat.
A forint elmúlt hetekben mutatott erősödése mögötti okok között komoly szerepe van a külső tényezőknek. Elsősorban nem országspecifikus tényezők állnak a jó teljesítmény mögött, sokkal inkább a globális kockázati étvágy erősödése.
A fejlett gazdaságokban az őszi hónapokban folytatódott a dezinfláció. A piacok jelenleg úgy látják, hogy a fejlett jegybankok kamatciklusa tetőzött; az amerikai Fed esetében szinte teljesen kiárazódott a decemberi-januári kamatemelés, míg az Európai Központi Bank esetében már áprilisra kamatcsökkentést vár a piac.
A kötvénypiacok az októberi turbulencia után megnyugodtak, az amerikai tízéves hozam az 5 százalék körüli szintekről 4,5-4,6 százalék közelébe csúszott vissza. A kamatvárakozások módosulásával párhuzamosan megtorpant a dollár erősödése, az euró/dollár kurzus 1,0450 közeli szintekről 1,08 közelébe kapaszkodott vissza. A részvénypiacokon ezzel párhuzamosan megerősödött a vételi oldal.
Itthonról is érkeztek jó hírek. A harmadik negyedéves GDP adatot csak jelen írás zárása után publikálják, de a havi gyakoriságú adatok alapján a gazdaság az év közepén elérte a mélypontot, és megindult a kilábalás (megjegyzés: időközben megjelent az eredmény, a GDP 2023 III. negyedévében az előző negyedévihez képest 0,9 százalékkal nőtt, a recessziónak vége – a szerk.) Bár ez lassú, fokozatos lesz, a piac díjazza a recesszió végét. Csakúgy, mint az infláció folytatódó mérséklődését: a friss adatok erős és kiterjedt dezinflációt jeleznek a gazdaságban. Mindeközben folytatódott külső egyensúlyi pozíciónk gyors javulása, ha minden jól megy, a tavalyi masszív folyó fizetésimérleg-hiány idén teljesen eltűnhet, sőt akár többlettel is zárhatja az évet a mérleg.
Összefoglalva: egyik oldalról érdemben javult a külső kockázati hangulat, ami a feltörekvő devizákat és a forintot is támogatta, másrészt pedig a hazai gazdaság több területén is javuló tendenciák körvonalazódnak.
Ha minden ilyen szép és jó,
miért nem számítunk további érdemi forint erősödésre?
Azért, mert az árfolyamot potenciálisan mozgató tényezők fenti felsorolása távolról sem teljes. A piac az elmúlt hetekben csak a jó hírekre akart koncentrálni, csak a pozitívumokat hallotta meg. A kockázatok, gyengeségek azonban szép számban jelen vannak most is, ebben a periódusban azonban a piac nem vett tudomást ezekről.
Mielőtt tehát elkönyvelnénk magunkban, hogy a forint útja innen a további erősödés irányába vezet, érdemes számba venni néhány globális és hazai kockázati tényezőt.
Hazai vizekre evezve, a már említett és feltétlenül pozitív folyamatok mellett a magyar gazdaságban bőven vannak még gyengeségek.
A 2023-as év eleje sokak számára meglepő forinterősödést hozott: a támogató külső hangulatban a masszív kamatkülönbözet a fundamentumok javulására vonatkozó várakozásokkal egyetemben támogatta fizetőeszközünket.
Nem kizárt, hogy 2023 végén-2024 elején ennek az ellenkezőjét látjuk. Ha bármilyen ok miatt csökken a kockázati étvágy, a globális piacokon a hazai gyengeségek és a hónapról-hónapra egyre kevésbé vonzó kamatdifferencia gyengébb irányba lökheti az árfolyamot.
Jelentős és tartós forintgyengülésre továbbra sem számítunk, de egyértelműen úgy érezzük, hogy az euró/forint esetében 3-6 hónapos időtávon a felfele mutató kockázatok dominálnak.
Pénz
Fontos