Hírlevél feliratkozás
Trippon Mariann
2023. november 16. 04:34 Pénz

Meglepően erős a forint, de lehet-e még ennél is erősebb?

(A szerző a CIB vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Sokakat – köztük minket is – meglepve az elmúlt hetekben érdemi erősödést mutatott a forint árfolyama. A szeptember végén még 395 közelében mozgó euró-forint keresztárfolyam november közepén már újra a 375-ös szinttel kacérkodik.

Ilyen erős árfolyamot utoljára a tavaszi-nyári hónapokban láthattunk.

Nem meglepő módon sokakat foglalkoztat a gondolat, hogy a jelenlegi kritikus szintekről van-e még tér erősödésre, vagy újra gyengülő pályára áll a forint árfolyama. Rövid távon persze bármi lehet, technikai tényezők, egy-egy jó hír minden gond nélkül 375 alá tolhatja a kurzust. Néhány hónapos időtávra előre tekintve azonban mi továbbra is a valamivel gyengébb árfolyam mellett tesszük le a voksunkat. 

A forint elmúlt hetekben mutatott erősödése mögötti okok között komoly szerepe van a külső tényezőknek. Elsősorban nem országspecifikus tényezők állnak a jó teljesítmény mögött, sokkal inkább a globális kockázati étvágy erősödése.

A fejlett gazdaságokban az őszi hónapokban folytatódott a dezinfláció. A piacok jelenleg úgy látják, hogy a fejlett jegybankok kamatciklusa tetőzött; az amerikai Fed esetében szinte teljesen kiárazódott a decemberi-januári kamatemelés, míg az Európai Központi Bank esetében már áprilisra kamatcsökkentést vár a piac.

A kötvénypiacok az októberi turbulencia után megnyugodtak, az amerikai tízéves hozam az 5 százalék körüli szintekről 4,5-4,6 százalék közelébe csúszott vissza. A kamatvárakozások módosulásával párhuzamosan megtorpant a dollár erősödése, az euró/dollár kurzus 1,0450 közeli szintekről 1,08 közelébe kapaszkodott vissza. A részvénypiacokon ezzel párhuzamosan megerősödött a vételi oldal.

Itthonról is érkeztek jó hírek. A harmadik negyedéves GDP adatot csak jelen írás zárása után publikálják, de a havi gyakoriságú adatok alapján a gazdaság az év közepén elérte a mélypontot, és megindult a kilábalás (megjegyzés: időközben megjelent az eredmény, a GDP 2023 III. negyedévében az előző negyedévihez képest 0,9 százalékkal nőtt,  a recessziónak vége – a szerk.) Bár ez lassú, fokozatos lesz, a piac díjazza a recesszió végét. Csakúgy, mint az infláció folytatódó mérséklődését: a friss adatok erős és kiterjedt dezinflációt jeleznek a gazdaságban. Mindeközben folytatódott külső egyensúlyi pozíciónk gyors javulása, ha minden jól megy, a tavalyi masszív folyó fizetésimérleg-hiány idén teljesen eltűnhet, sőt akár többlettel is zárhatja az évet a mérleg.

Összefoglalva: egyik oldalról érdemben javult a külső kockázati hangulat, ami a feltörekvő devizákat és a forintot is támogatta, másrészt pedig a hazai gazdaság több területén is javuló tendenciák körvonalazódnak. 

Ha minden ilyen szép és jó,

miért nem számítunk további érdemi forint erősödésre?

Azért, mert az árfolyamot potenciálisan mozgató tényezők fenti felsorolása távolról sem teljes. A piac az elmúlt hetekben csak a jó hírekre akart koncentrálni, csak a pozitívumokat hallotta meg. A kockázatok, gyengeségek azonban szép számban jelen vannak most is, ebben a periódusban azonban a piac nem vett tudomást ezekről. 

Mielőtt tehát elkönyvelnénk magunkban, hogy a forint útja innen a további erősödés irányába vezet, érdemes számba venni néhány globális és hazai kockázati tényezőt. 

  • Az idei év során a piac már többször győzelmet hirdetett az infláció felett, és túlzottan optimistává vált a kamatcsökkentések időzítésével és mértékével kapcsolatban. Aztán csalódnia kellett. Az euróövezetben megítélésünk szerint érdemben javultak az inflációs kilátások. A tengerentúlon azonban, ahol a gazdaság még mindig meglehetősen erős, egyáltalán nem biztos, hogy sima menet lesz az infláció célra való visszavezetése. Ez nem feltétlenül újabb kamatemelést, de későbbi és/vagy kisebb mértékű kamatcsökkentéseket, így magasabb hozamokat és erősebb dollárt vetít előre – amire a feltörekvő devizák általában nem reagálnak jól.
  • A piac ma a politikai, geopolitikai kockázatokat is teljes mértékben figyelmen kívül hagyja, holott Ukrajnában dúl a háború, és a Közel-Kelet is puskaporos hordóvá vált. Bár utóbbi esetben racionálisan gondolkodva egyetlen egy nagy állam sem érdekelt az eszkalációban, egy olyan szituációban, amelyben rengeteg állami és nem állami szereplő van jelen, „balesetek” bármikor megtörténhetnek. Mindemellett 2024-ben nemcsak az Egyesült Államokban, de többek között az EU-ban, Indiában, Oroszországban is választások lesznek. Kérdés, hogy a választások eredménye hogyan befolyásolja a geopolitikai képet, hogyan alakul az USA és Kína vagy az USA és Irán viszonya, történik-e valami Tajvannak kapcsolatban, vagy éppen hogyan alakul Ukrajna nyugati támogatása.

Hazai vizekre evezve, a már említett és feltétlenül pozitív folyamatok mellett a magyar gazdaságban bőven vannak még gyengeségek. 

  • A költségvetés helyzete a megemelt (5,2%) hiánycél ellenére még mindig gyászos. Komoly kétségek vannak nemcsak az idei, de a jövő évi hiánycél teljesíthetőségével kapcsolatban is.
  • Év végéig még két hitelminősítő, a Fitch és az S&P is ítéletet mond Magyarország felett. Az adósságbesorolást mindkét intézménynél negatív kilátások övezik, a Fitch esetében egy, az S&P esetében pedig két fokozattal állunk csak a befektetési kategória felett. 
  • A minősítés kimenetelét illetően a költségvetési hiány mellett az EU-források sorsa is kulcskérdés. Az optimista nyilatkozatokon túl viszont egyelőre itt sincs érdemi előrelépés.
  • Az októberi 75 bázispontos kamatcsökkentés és az infláció várható lefutása alapján a következő hónapokban az MNB tempósan tovább csökkentheti irányadó kamatát, ami nemcsak a fejlett gazdaságokhoz képest, de a régiós társakhoz viszonyítva is szemmel láthatóan szűkíti a kamatkülönbözetünket. 

A 2023-as év eleje sokak számára meglepő forinterősödést hozott: a támogató külső hangulatban a masszív kamatkülönbözet a fundamentumok javulására vonatkozó várakozásokkal egyetemben támogatta fizetőeszközünket.

Nem kizárt, hogy 2023 végén-2024 elején ennek az ellenkezőjét látjuk. Ha bármilyen ok miatt csökken a kockázati étvágy, a globális piacokon a hazai gyengeségek és a hónapról-hónapra egyre kevésbé vonzó kamatdifferencia gyengébb irányba lökheti az árfolyamot. 

Jelentős és tartós forintgyengülésre továbbra sem számítunk, de egyértelműen úgy érezzük, hogy az euró/forint esetében 3-6 hónapos időtávon a felfele mutató kockázatok dominálnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMásfél éven belül eldőlhet, Európában marad-e MagyarországOrbán Viktor és Nagy Márton is a növekedés évének hirdette meg 2024-et, de elkerüli-e az ország a következő években, hogy török vagy latin-amerikai spirálba kerüljön?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz európai központi bank fed forint forint euró árfolyam forintárfolyam mnb Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Avatar
2024. november 14. 10:36 Pénz

Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás

Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.