Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Portfolio szakmai konferenciáján bejelentette a háztartási napelemek jövő évtől érvényes elszámolási rendszerének számos fontos új elemét. Ez lesz az úgynevezett bruttó elszámolás, amely azokra vonatkozik majd, akik idén szeptember 7-e után adták vagy adják be a napelem telepítési kérelmüket, vagyis már nem kerülnek be a meglehetősen kedvezményes, de az utóbbi időben sok vitát kiváltó éves szaldóelszámolásba.
A miniszter ezek alapján a Portfolio tudósítása szerint azt mondta,
mi azt szeretnénk ösztönözni, hogy önellátásra rendezkedjenek be a háztartások, de ne erőműveket építsenek.
Illetve:
az önellátók nagyon kedvező rendszerben lesznek, mivel a nappal fel nem használt, megtermelt áramot éjszaka maguk használhatják fel, éppen ezt segíti a 75 milliárd forintos lakossági tároló telepítési pályázat.
Nézzük meg közelítőleg, hogy a gyakorlatban ez milyen lehetőségeket fog jelenteni azoknak a háztartásoknak, amelyek részben vagy egészben szeretnének a gáz helyett elmozdulni az elektromos fűtés irányába.
Kiindulhatunk abból, hogy állami támogatás nélkül akkumulátort telepíteni egy napelemes rendszerhez az 5-36/70 forintos átvételi-fogyasztói árak mellett soha meg nem térülő beruházássá változtatja a rendszert.
Támogatással viszont legfeljebb 4 kilowatt teljesítményű napelem lesz építhető, amely egy évben összesen átlagosan 4800 kilowattóra áramot fog megtermelni. Mivel ez a termelés szezonális, nyáron a háztartás sok áramot fog betáplálni, azaz 5 forintért eladni az áramcégnek, télen viszont sok áramot kell majd megvennie, 36/70 forintért.
Egy ekkora rendszer egy szép nyári napon jó esetben akár 25 kilowattóra áramot is meg fog termelni, és nagy eséllyel a háztartás ezt nem fogja teljesen még aznap felhasználni. A feleslegből meg lehet tölteni a 8 kilowattórás akkut, és ha még mindig marad, akkor el kell adni 5 forintért az áramcégnek. Ha a következő napon is termelődik 25 kilowattóra áram, akkor a tele lévő akkuba már nem lehet tenni, így azt a részt is el kell adni 5 forintért, és ez egészen addig így lesz, amíg több felhős nap alatt az akkumulátorból kiveszik az áramot.
Télen azonban egy ekkora rendszer még akkor sem fog 4-5 kilowattóránál több áramot termelni egy nap, ha ideálisak a körülmények, de ez inkább kivétel, a reális termelés 1-2 kilowattóra lesz. Ha napközben csekély a ház áramfogyasztása (mert a családtagok dolgoznak, iskolában vannak), akkor ennek egy része talán eltehető az akkumulátorba, de ha elektromos a fűtés, akkor ez villámgyorsan el fog fogyni este-éjszaka. Mindenképpen többletáramra lesz szükség a hálózatból, amelyet januárban még talán 30 forintért meg lehet venni, ám ahogy az év telik, a rezsikvóta is betelik, és már lehet, hogy márciusban, de az év végi hónapokban szinte biztosan 70 forintért kell majd a szükséges többletet megvásárolni.
Tavasszal és ősszel lehetnek olyan napok, amikor egy nap alatt keletkezik annyi felesleg, amelyet még el lehet tenni az akkumulátorba, és este-éjszaka lesz is igény, amire épp el lehet használni, ezek azonban meglehetősen rövid időszakok.
Egy 8 kilowattórás akkumulátor ára jelenleg bruttó 1,5 millió forint körül kezdődik, ez majdnem annyi, mint amennyibe a 4 kilowattos napelemrendszer kerül, a 65 százalékos támogatással azonban félmillió forintra csökkenthető.
Ilyen feltételek mellett nem reális, hogy a napelemre épülő elektromos alapú fűtési rendszerek versenyképesek legyenek a gázzal.
A miniszter azzal érvelt, hogy a háztartások ne építsenek erőműveket, csakhogy a probléma, ami erre ösztönzi a háztartásokat, még mindig ugyanaz, mint ami az éves szaldóelszámolás tervezett megszüntetésénél volt: túl nagy a különbség az 5 és a 36/70 forint között.
Európa-szerte jellemző, hogy liberalizált, többszereplős piacokon a piaci áron engedik adni-venni az áramot, vagy az átvételi árat támogatják (amely nálunk 5 forint), és nem feltétlenül az akkumulátorokat.
Ha a 36/70 forintos fogyasztói árhoz például 20/45 forintos eladási árak tartoznának, akkor könnyű belátni, hogy a fent leírt példában nyáron akkora bevételhez jutna a háztartás, amelyből legalább részben ki tudná fizetni a téli költségeit. Nem feltétlenül kellene biztosítani, hogy a nyári plusztermelés anyagi értelemben maradéktalanul ellensúlyozza a téli többletigényt, de ha az arányokon változtattak volna, akkor legalább el lehetne gondolkodni az elektromos fűtésen, vagyis az ország gázfüggőségének csökkentésén.
Igaz, ebben az esetben a háztartásoknak talán nem is lenne szüksége akkumulátorra, másképp fogalmazva: nem a háztartások építenék ki 35 százalékos önrésszel azokat a rendszerkiegyenlítő elemeket, amelyek a hálózat megbízható működéséhez egyébként kapóra jönnek.
Ahogy arról korábban is írtunk, az 5 forintos áramár nem piaci, hanem mesterségesen kialakított ár, egy politikai termék, a rezsicsökkentés kényszeres következménye. Azért kellett ennyire lecsökkenteni, mert a rendszerhasználati díjakat emelni kellett, ám a kettőnek az összegét változatlanul 36 forinton kellett hagyni, hiszen ez a rezsicsökkentés alapeleme.
Élet
Fontos