Világszerte 9 millióan haltak meg valamiféle szennyezés miatt 2015-ben és ez 4600 milliárd dollárral vetette vissza a világgazdaság teljesítményét abban az évben. Utóbbi nagyjából megegyezik a japán GDP-vel, és durván negyvenszerese a magyarnak.
Mindez egy csütörtökön közzétett tanulmányból derül ki. A Lancet nevű brit orvosi folyóiratban megjelent elemzés szerint a 9 millió haláleset azt jelenti, hogy minden hatodik ember a környezetszennyezés miatt veszti életét, de Kínában például ennél is jóval nagyobb, 20 százalékos ez az arány. Összehasonlításképpen: ez tizenötször annyi, mint ahányan háborúkban és egyéb erőszakos cselekmények miatt haltak meg.
A helyzet nem meglepő módon a szegényebb (főleg afrikai és ázsiai) államokban a legrosszabb: akad olyan ország, ahol százezer emberből több mint háromszáz hal meg a környezetszennyezés miatt. Ezeken a területeken sok esetben a tiszta ivóvíz hiánya okozza a legnagyobb gondot.
Érdekes módon a már említett országok mellett van még egy térség, ahol kifejezetten magas az ilyen okokra visszavezethető halálozás, és ez Kelet-Európa. Térségünkben a legrosszabb adatokat Ukrajna, Bulgária és Fehéroroszország produkálta, de 100 ezer emberből Magyarországon is 100-150-en veszítik életüket az említett okok miatt.
Nálunk a légszennyezés okozza a legnagyobb problémát. Bár a most megjelent tanulmány erről nem közölt adatokat, az egészségügyi világszervezet korábban megtette ezt, és a kép igencsak kiábrándító. vizsgált 184 országból mindössze nyolc olyan volt, ahol arányaiban többen haltak meg a mérgező levegő miatt, mint Magyarországon.
A gazdasági hatás egyébként jelentős részben közvetlenül az egészségkárosodáshoz köthető. A halálesetek és betegségek ugyanis látványosan csökkentik a termelékenységet, és így a gazdasági teljesítményt is. A kevésbé fejlett országok kibocsátását például 2 százalékkal is visszavetheti a így a környezetszennyezés.
A termelékenység mellett az egészségügyi kiadásokat emelték még ki külön a tanulmány készítői. Számításaik szerint a fejlett államokban például az összes ilyen jellegű költés 1-7 százaléka megy el szennyezés miatti megbetegedésekre, a közepesen fejlett országokban pedig még magasabb ez az arány.
A elemzés eredményei egyébként még a szakértőket is meglepték, és talán politikusoknak is fel fog tűnni. A kutatást ugyanis állítólag pénzügyminiszterekkel történő egyeztetések ihlették. Erről Richard Fuller, a fejlődő országokban kialakult életveszélyes környezetvédelmi problémák megoldásáért küzdő Pure Earth nevű civil szervezet társelnöke beszélt a Bloombergnek. A szakember kiemelte: a tárcavezetők bizonyítékokat akartak arra, hogy a környezetszennyezés valós, pénzügyileg is mérhető probléma.
A tudományos közösség szerint megkapták, kérdés azonban, hogy mit kezdenek vele. A tanulmány szerint ugyanis a környezetszennyezés csökkentésének épp a politikai korlátai a legnagyobbak. A tudományos és egészségügyi megoldások készen vannak, de mivel komoly üzleti érdekek fűződnek bizonyos (környezetszennyező) gyakorlatok fenntartásához, a kormányok nem elég aktívak ezen a területen.
Pedig a szerzők szerint gazdasági növekedés a környezetszennyezés visszafogásával is elérhető. A tanulmány az Egyesült Államok példáját hozza fel, ahol a levegőtisztasági törvény (Clean Air Act) 1970-es bevezetése óta két és félszeresére bővült a gazdaság, miközben légszennyezési mutatók is jelentősen javultak.
Ráadásul nem csak a közvetlen megbetegedések elkerülésével javítható így a termelékenység. Egy korábbi kutatás szerint a levegőtisztasági törvénynek köszönhetően jelentősen csökkent a gyerekek vérében az ólomszint, és ez az értelmi képességeikre is hatással volt.
A 90-es évek végére az iskolába készülő gyerekek IQ-ja 2-5 ponttal ugrott meg,
ami a későbbi életükben elért termelékenységre is jótékony hatással volt. Utóbbi összesített gazdasági hatása elérhette a 110 milliárd dollárt. Ez az éves magyar GDP-t közelíti.
Világ
Fontos