Jobban látni, miből urizál Matolcsy György fia, miközben százmilliókat bukott a cége
Durván 21 milliárd forintnyi befektetés és ugyanennyi hitel jelent meg 2022-ben a jegybankelnök fiának Magyar Stratégiai Zrt. nevű vállalatában. A kölcsön és a befektetés is euróalapú, minden bizonnyal ez magyarázza, hogy Matolcsy Ádám cége százmilliókat veszített az árfolyamok alakulásán.
Miért fontos ez? Matolcsy Ádám és köre a NER-elit talán leglátványosabban urizáló tagjai. Jelentek meg már nyilvánosan milliókat érő táskával, tízmilliós autókkal vagy százmilliós órákkal. A jegybankelnök fiánál azonban eddig nem igazán lehetett beazonosítani a luxus forrását.
Matolcsy Ádám barátainak és ismerőseinek gazdagodása elég egyforma séma szerint zajlott. A 444 tavalyi összeállításában ezt úgy foglalta össze, hogy a „jegybank a közpénzt átpakolja egy alapítványba, az alapítvány azt ígéri, hogy kizárólag a köz javára fogja felhasználni, de aztán a közvagyon valahogy Matolcsy Ádám és kompániájának keze között magánvagyonná konvertálódik”.
Legtöbbször ez milliárdos céges megbízások révén történt: a jegybank és alapítványai így juttatták hatalmas bevételhez és profithoz Matolcsy Ádám barátainak vállalatait.
Bár a modell valamennyire a jegybankelnök fiánál is működött, Matolcsy Ádám látható céges jövedelme NER-mértékkel nem volt nagy. Néhány nappal ezelőttig*A 2022-es év után járó osztalék kifizetéséről 2023. május 31-én döntött Matolcsy Ádám. 311 milliós forintnyi osztalékot vett ki cégeiből, ami egy átlagembernek rengeteg, de a mutatott luxust nem valószínű, hogy fedezi.
Mi történt? Tavaly ugyanakkor egyértelműen szintet lépet Matolcsy Ádám legfontosabb cége, a Magyar Stratégiai Zrt. A vállalatban megjelent bő 21 milliárd forintnyi vagyon, elsősorban egy céges befektetésnek köszönhetően.
Napokkal a 2022-es választások után a Magyar Stratégiai Zrt. több görög betűvel jelölt leánycéget is alapított. Ezek közül az alfa jelű felét nem sokkal később eladta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB-nak.
Ezután a felek közel 102 millió euró (akkori árfolyamon 40 milliárd forint) értékben tőkét emeltek a cégben. Matolcsy Ádám vállalata a rá eső részt egy 85 millió eurós hitelből finanszírozta, amit szintén az MKB-tól kapott.
A hitel fedezete – ahogy a Válasz Online tavaly kiderítette – egy halom ingatlan volt. Ezek tulajdonosa azonban nem a Magyar Stratégiai Zrt, hanem egy ismeretlen hátterű magántőkealapok kezében lévő cég.
A magántőkealapokat ugyan nem lehet összekötni Matolcsyékkal – hiszen ez a funkciójuk – de ahogy a Válasz Online fogalmazott: az már biztos, hogy a közel 150 milliárdosra értékelt céget a jegybankelnök fiának hatalmában áll saját érdekében megmozdítani, ami azt jelzi, hogy már „Matolcsy Ádám is a százmilliárdosok ligájában focizik”.
Következmény: pontosan nem tudni, hogy a Magyar Stratégiai Zrt. hogyan számolja el a devizás tőkeemelést, illetve az ennek fedezetéül szolgáló hitelt, de a jelentős devizakitettség miatt 2022-ben már az árfolyamok mozgása is érdemben befolyásolta a cég eredményét.
Számokban: a vállalat beszámolója szerint a devizaalapú tételek év végi átértékelésének árfolyamvesztesége közel 380 millió forint volt, több, mint a cég teljes adózott profitja.
Ez nagyjából az az összeg, amit a 85 millió eurós hitelen bukhatott a vállalat. A kölcsönt júniusban folyósították, amikor 395-398 forint között volt az euró/forint árfolyam. Év végén azonban 3-5 forinttal feljebb járt a kurzus, ami a tartozást nagyjából 250 és 420 millió forint közötti összeggel növeli.
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Határozott idejű szerződéssel dolgoztak, és ki kell nekik fizetni a hátralévő időre vonatkozó munkabért akkor is, ha nem talál új munkát a kölcsönbe adó cég.
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.