Orbán szerb szövetségesének súlyos maffiamódszereire világít rá egy embereket daráló bűnszervezet pere

Két évvel ezelőtt Aleksandar Vucic szerb elnök élő tévéadásban jelentkezett be, hogy sokkoló részleteket osszon meg egy lekapcsolt bűnszervezetről.

Miután megkérte a szülőket, hogy a gyerekeket küldjék el a tévé elől, brutális képek jelentek meg a képernyőn, többek között egy levágott fej és egy fej nélküli test. Az adásban összesen 17-szer mondta el Vucic, hogy a banda tagjai „csevapot készítettek az áldozatok húsából” egy ipari húsdarálóval, amit aztán a Dunába dobtak.

A történtek nemcsak a horrorisztikus részletek miatt keltettek nagy feltűnést, hanem azért is, mert a drogkereskedelemmel, emberrablásokkal és pénzmosással foglalkozó bűnszervezet vezetője, Veljko Belivuk ismert ember volt Belgrádban.

Belivuk az egyik nagy belgrádi focicsapat, a Partizán egyik szurkolói csoportját vezette, a lekapcsolt banda a Partizán stadionjának egyik helyiségében tárolt fegyvereket és drogot, valamint embereket is kínoztak itt. Belivukot korábban többször gyanúsították gyilkossággal és más súlyos bűncselekmények elkövetésével, azonban – egy rövid időt leszámítva – nem került börtönbe.

Korábban is számos pletyka keringett arról, hogy Belivuk szoros kapcsolatban állt a szerb rendőrséggel és titkosszolgálatokkal, a két éve tartó bírósági eljárás során pedig számos szemléletes példa került elő, amelyek alátámasztják a legfelsőbb állami vezetés és egy brutális eszközökkel dolgozó bűnszervezet kapcsolódását.

A banda a kezdetektől fogva egy állami projekt volt – állította maga Belivuk a bíróságon, aki szerint a szervezetet Vucic államfő parancsára és igényeire szabva alapították meg. Ez a New York Times múlt héten megjelent hosszú és részletes cikkéből derült ki, amely tanúvallomások, lehallgatások és fényképek alapján dolgozta fel, hogy Vucic hogyan kapcsolódott a bűnszervezethez.

Belivuk letartóztatása 2021 februárjában, ekkor rajta kívül 16 másik ember került őrizetbe. Fotó: AFP

A tárgyalásán Beviluk több példát is felsorolt, hogy milyen feladatokat hajtottak végre a szerb elnök kérésére – például politikai riválisokat fenyegettek meg vagy leállítottak Vucic-ellenes rigmusokat focimeccseken -, és egy személyes találkozóról is beszámolt konkrét részletekkel. Beviluk a tárgyaláson még figyelmeztette is Vucicot, hogy sokkal több részletet megoszt kettejük együttműködéséről, ha nem áll le a bírósági folyamat.

A történet súlyos képet fest a Szerbiát 2017 óta vezető Vucic hatalomtechnikai eszközeiről, aki fokozatosan központosítja a hatalmát, és egyre autoriterebb eszközökkel vezeti Szerbiát. Vucic tagadja Beviluk állításait – bár a New York Times kérdéseire nem válaszolt -, de a bírósági dokumentumok azt mutatják, hogy Vucic valóban hatalma erősítésére használt fel állammal összefonódott bűnszervezeteket.

A történet magyar szempontból azért is releváns, mert Vucic egyik legfontosabb nemzetközi szövetségese Orbán Viktor, rendszeresen találkoznak egymással, Orbán ősszel állami kitüntetést is kapott Vucictól. A szerb elnök korábban azt mondta, hogy „amikor Brüsszelben sokan lehajtott fejjel hallgatnak, akkor magyar barátaink felemelik hangjukat Szerbia védelmében”. Áprilisi újraválasztása után első miniszterelnöki útján Orbán Belgrádba utazott, pár hete pedig a két ország hadiiparának közös fejlesztésében állapodtak meg.

Orbán átveszi Vucictól a Szerb Köztársaság Érdemrendjét tavaly szeptemberben. Fotó: AFP

Orbánhoz hasonlóan a foci egyaránt fontos szerepet játszott Vucic és Belivuk életében. A szervezett szurkolói csoportoknak hagyományosan jelentős társadalmi szerepe van a Balkánon. A stadionokból, a szervezett szurkolói csoportoktól terjedt el az etnikai nacionalizmus, amely végül Jugoszlávia széteséshez vezetett. A délszláv háborúban a focihuligánok ragadtak az elsők között fegyvert, majd Slobodan Milosevic megbuktatásában is központi szerepet töltöttek be.

A 80-as években Vucic is számos szurkolói összetűzésben vett részt a Partizán melletti másik nagy belgrádi klub, a Crvena Zvezda ultrájaként. Vucic ott volt a Crvena Zvezda és a Dinamo Zagreb meccsén 1990-ben Zágrábban, amelyet a szurkolók összeverekedése miatt le se játszottak, és népszerű – bár túlzó – elképzeléssé vált a délszláv háború kirobbanását ehhez a meccshez kötni.

Vucic a 90-es években, a délszláv háború idején került a politikába, Vojislav Seselj szélsőjobboldali pártjának lett a képviselője. Pár nappal a 8 ezer áldozattal járó srebrenicai mészárlás után egy beszédében azt mondta, hogy „ha megöltök egy szerbet, mi száz muszlimot fogunk megölni”.

A délszláv háború Belivuk életét is alapvetően megváltoztatta. Apja háborús veterán volt, depresszióval küzdött, és egy családi vita során kioldott két kézigránátot, a robbanásban pedig az akkor 9 éves Belivuk anyja, apja és nagyanyja is meghalt. Miután felnőtt, kidobóként dolgozott belgrádi bároknál, és kisstílű bűnözőként élt.

Vucic és Belivuk sorsa akkor találkozott, amikor Vucic 2012 környékén védelmi miniszter lett, és felügyelete alá kerültek az ország biztonsági szolgálatai. Ekkoriban alakult egy új szurkolói csoport a Partizánnál. A csoportban az volt a szokatlan, hogy főleg olyanok csatlakoztak hozzá, akiknek korábban nem volt kötődése a Partizánhoz. Ilyen volt Belivuk is.

Erre az volt a magyarázat – ahogy később szerb újságírók feltárták -, hogy a szervezet valójában az állam megbízásából jött létre. A szervezet vezetője, Aleksandar Stankovic szorosan együttműködött a belügyminisztériummal, ezt számos fénykép és mentett üzenet bizonyítja.

Az együttműködés egyik példája egy magyar szemmel nehezen elképzelhető eset, legalábbis Belivuk vallomása alapján. 2016-ban egy este több mint egy tucat maszkos ember jelent meg Belgrád központjában, járókelőket kötöztek meg, elvették a telefonjukat, majd buldózerekkel leromboltak számos házat, amelyek útjában álltak egy abu-dzabi ingatlanfejlesztő Belgrad Waterfront nevű városfejlesztési projektjének. Az incidensben egy ember életét vesztette, az elkövetők kilétére azonban nem derült fény, egészen Belivuk vallomásáig.

A belgrádi melegfelvonuláson is Vucic kérésére játszottak szerepet szerb szurkolói csoportok. A New York Times szerint az egyik felvonulás előtt Vucic találkozott pár vezérszurkolóval, és azt mondta nekik aktákat lobogtatva, hogy folyamatban lévő büntetőügyeiket felfüggesztik, ha gondoskodnak arról, hogy békés legyen a felvonulás. Vucicnak ezzel az volt a célja, hogy jobb benyomást keltsen az országról Nyugaton, és így elősegítse az EU-csatlakozást.

Belgrádi melegfelvonulás 2022-ben. Fotó: AFP

A felvonulások valóban jellemzően békésen zajlanak, és az egyik belgrádi újság bizonyítékot is talált arra, hogy korábban hiába ítélték Stankovicot (akkoriban Belivuk főnökét) öt év börtönre, több mint egy tucatszor eltolták a bevonulás kezdetét, orvosi igazolásokra hivatkozva, amelyekről később kiderült, hogy hamisak.

A bírósági dokumentumokon kívül más is igazolja Vucic és a Belivuk-féle szurkolói kapcsolatot: több olyan fotó is megjelent, amelyeken az elnök fia és a csoport tagjai közösen láthatóak.

A szurkoló csoportokból kinőtt bűnszervezeteknek egyre nagyobb lett a hatalma, és egyre inkább egymás ellen fordultak. Ennek az első látványos jele az volt, amikor az új partizános szurkolói csoportot vezető Stankovic 2016-ban egy este kilépett egy edzőteremből, és egy autóból tüzet nyitottak rá. Stankovic halála után Belivuk lett a szervezet vezetője, a főleg droggal üzletelő szervezett bűnőzi csoportok közötti háború azonban egyre véresebb lett. Az egyik gyilkossággal Belivukot gyanúsították – ekkor ült rövid ideig börtönben -, a DNS-bizonyíték, amely a bűnösségét igazolta volna, viszont rejtélyes módon eltűnt, így felmentették.

A bűnszervezetek közötti rivalizálásnak több mint hetven halottja lehet, de nemcsak Szerbiában és Montenegróban történtek gyilkosságok, hanem Ausztriában, Németországban vagy Spanyolországban is. A spanyol parti őrség 2019-ben 800 kilogramm kokaint foglalt le, a Dél-Amerikából érkező áru értéke 50 millió euró (mai árfolyamon közel 20 milliárd forint) lehetett. A hajón három szerb is tartózkodott, akiknek közvetlen kapcsolata volt Belivuk szervezetével. Több kokainos csomagon is szerepelt Gavrilo Princip (az első világháborút közvetlenül kirobbantó szerb merénylő) arcképe, akiről Belivuk elnevezte a szervezetét.

A szervezet brutalitására példa a Partizán egyik rivális szurkoló csoportját vezető férfi meggyilkolása. A 33 éves vezérszurkoló korábban jó viszonyban állt Belivukkal, mégis elcsalták, majd kínzások után megölték. Harapófogókkal húzták ki a körmét, megverték, majd baltával vágták le a fejét. Késsel vájtak egy üzenetet a holttest hátára, amelyet az áldozat több kontaktjának is elküldtek, például ezzel az üzenettel: „Látod, édes? Mexikó Belgrád központjában”.

Az ugyanakkor nem világos, hogy mi történt, ami miatt Vucic kihátrált Belivuk mögül. Az egyik legjobb szerb oknyomozó újságíró, Stevan Dojcinovic 2016 óta követi a bűnszervezetet, és szerinte ugyan Belivukék sokáig hasznosak voltak az állam számára, de túl erőszakossá és kontrollálhatatlanná váltak.

A bűnszervezet lekapcsolása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy megszűnt volna az együttműködés a szerb állam és bűnszervezetek között. Erre példa, hogy nemrég fedeztek fel egy Európa legnagyobbjaként jellemzett marihuánaültetvényt Belgrádtól 50 kilométerre, amelyet ügyészek szerint rendőrök és katonák védtek.