Magyarországon az alacsony végzettségű, vagyis maximum érettségivel rendelkező szülők gyerekeinek több mint háromnegyede él anyagi nélkülözésben, ez az arány csak két EU-s országban magasabb, Romániában és Bulgáriában. Ugyanakkor például Lengyelországban csak 9 százalék az Eurostat adatai szerint.
Mindent összevetve az EU-ban a gyerekek 11 százaléka élt meg 2021-ben anyagi nélkülözést. Átlagosan az EU-ban a maximum érettségivel rendelkező szülők gyerekeinek 39 százaléka, míg a magasabb, tehát minimum felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők gyerekeinek 4 százaléka élt anyagi nélkülözésben 2021-ben.
Magyarországon az adatok sokkal kedvezőtlenebbek az EU-átlagnál: az alacsony iskolai végzettségű szülők gyerekeinek 78 százaléka volt anyagi nélkülöző. Ez az arány csak két országban magasabb, Bulgáriában 83 százalék, Romániában pedig 85 százalék.
A skála másik végén Észtországot, Németországot és Lengyelországot találjuk. Lengyelországban az alacsony iskolai végzettségű szülők gyerekei közül csak 9 százalék tapasztalt anyagi nélkülözést.
A felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar szülőknél a nélkülöző gyerekek aránya megegyezik az EU-átlaggal. Romániában és Bulgáriában ezen a szinten is rosszabbak a mutatók, mint az átlag, a legrosszabb adat pedig itt Görögországé: a felsőfokú végzettségű görög szülők gyerekeinek 16 százaléka élt anyagi nélkülözésben.
Anyagi nélkülözésben élő gyereknek azt nevezzük, aki 16 év alatti, és legalább hárommal nem rendelkezik 17 olyan képesség közül, mint mondjuk az új ruhák vásárlása, két pár cipő birtoklása, iskolai kirándulásokon való részvétel, kellően meleg otthon, friss gyümölcs-zöldség napi fogyasztása vagy éppen otthoni internetelérés.
Adat
Fontos