A méltányos béreket követelő pedagógusok és a kormány elhúzódó konfliktusának újabb fejezetét hozta el a szektor tervezett átalakítása.
Mi történt tegnap? Április 24-én, a szakszerveztek által szervezett sztrájk – sokadik – napján országszerte álltak ki tanárok, diákok és szimpatizánsok a státusztörvény tervezete ellen, megerősítve korábbi követeléseiket. A budapesti szimpátiatüntetés után a tüntetők, főként diákok egy csoportja és a helyszínen lévő ellenzéki képviselők a miniszterelnök hivatala előtt feszültek egymásnak a rendőrökkel. A rendőrség könnygázt vetett be.
Miért történt ez, és miért most? A sztrájkoló és polgári engedetlenkedő pedagógusok mellett kiálló tüntetések és megmozdulások már többször zajlottak az ország különböző közterein, de azok nem vezettek kordonbontáshoz, dulakodáshoz, könnygázhasználathoz.
Az okokat két tényezőre bonthatjuk, lényegében két szál futott össze tegnap:
Mit követelnek a sztrájkolók, tüntetők és polgári engedetlenkedők? A tanárbérek azonnali rendezését, vagyis 45 százalékos béremelést, a munkaterhek mérséklését, az iskolák és tantestületeik autonómiájának helyreállítását, a státusztörvény-tervezet egy az egyben történő elvetését. Mindezen keresztül jobb minőségű közoktatást. Álláspontjuk szerint sem a közalkalmazotti státusz elvétele, sem az EU-val folytatott tárgyalások nyugvópontra jutása nem feltétele a tanárbérek megemelésének.
Mit mond a kormány? Azt, hogy a bérrendezés követelése jogos és érthető, de csak akkor valósulhat meg – akkor is több lépcsőben, évek alatt -, ha az EU-s forrásokhoz hozzáférhet Magyarország. A státusztörvény tervezetének bevezetője szerint az intézkedések a tanárok érdekeit szolgálják, növelik a tanári pálya megbecsültségét és vonzerejét.
Tágabb fókusz: A magyar pedagógusbérek elértéktelenedése mintegy tíz éve tart, az utóbbi években a fizetések értéke rendkívül alacsony lett, mind magyar, mind nemzetközi viszonylatban.
A magyar tanárkar elöregedése és a pedagógushiány egyre komolyabb kihívások elé állítja a rendszert, ami egyes szakértők szerint az összeomlás jeleit mutatja. Mindez pedig látszik a magyar iskolák és diákok oktatási teljesítményén is.
Érdekes részlet: Nem biztos, hogy a meghátrálás jele, de a magabiztos nyilatkozatokhoz képest egyes kormányzati szereplők a státusztörvény várható bevezetésének elhalasztására utaltak korábban. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig azzal kommentálta a témát múlt héten a kormányinfón, hogy egyelőre csak egy tervezetről van szó, amit még be sem nyújtottak az Országgyűlésnek.
Mennyien sztrájkoltak tegnap? Ezt jelenleg nehéz megmondani, az biztos, hogy országszerte álltak ki tanárok és diákok a sztrájkolók követelései mellett – lentebb mutatunk néhány fényképet róluk. A kiállók között vannak a miniszterelnök egykori iskolája, a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola tanárai is.
A sztrájkoló, engedetlen és egyetértésüket nyilvánosan deklaráló tanárokról és iskolákról a Civil Közoktatási Platform (CKP) vezet térképes adatbázist (a tegnapi események egyelőre nincsenek rajta). Arról, hogy a sztrájkolók száma sok vagy kevés, itt írtunk hosszabban. Egy előző sztrájknapon, még december 8-án 4821 iskolai dolgozó lépett sztrájkba, ami több volt, mint a november 18-i 4536-os létszám. Február 4-i adatok szerint mintegy 3800 tiltakozó esemény történt 347 településen, 1200 intézményben vagy helyen 2022/23 első félévében.
Közélet
Fontos