Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2023. április 21. 13:31 Adat

Nagyobb a füstje, mint a lángja az uniós szinten rekorder magyar bérnövekedésnek

Tavaly a bérek átlagosan 4,4 százalékkal nőttek az előző évi szinthez képest az Európai Unióban, ám ez az arány jókora különbségeket fed el a tagállamok között: a béremelkedési rangsor elején Magyarország található 16,4 százalékos aránnyal, míg a végén Dánia, ahol mindössze 2,2 százalékos növekedést mért az Eurostat. Az országok nemzeti fizetőeszközében mért változások az unió keleti tagállamaiban voltak jelentősebbek, Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban is tíz százalék felett nőttek a jövedelmek az elmúlt évben, ám ezen tagállamok egyike sem tagja az eurózónának.

A közös európai pénznemre váltva az adatokat szintén a keleti térségben regisztrált jelentősebb béremelkedést az uniós statisztikai hivatal, ám a magyar érték már korántsem olyan mutatós, mint forintban számolva. Magyarországon így 6,6 százalékos bérnövekedés mérhető, ami a nyugati tagállamokban mért szintet meghaladja, de az unió kevésbé fejlett országaiban tapasztalt javulástól elmarad.

A Bulgáriában és Romániában tapasztalt béremelkedés azonban euróban számolva is tekintélyes, sőt, a bolgár adat a rangsor legelején található. Figyelemre méltó még a skandináv tagállamok helyzete, a legkevésbé ugyanis ebben a térségben nőttek a bérek – sőt, Svédországban az euróra átváltott átlagbér 1,6 százalékos csökkenést mutat 2021 és 2022 között.

A jövedelmek emelkedése mellé rendkívüli mértékű infláció társult tavaly, és e tekintetben Magyarország éppúgy kitűnik, mint a bérszínvonal nemzeti valutában mért javulásában. A keleti és nyugati országok közötti kettősség is látszik az inflációs adatokat nézve, vagyis épp azokban az országokban nőttek jobban az árak, ahol a bérek is, így a vásárlóerőben nem érzékelhető jövedelmek változása – a reálbérek csak Bulgáriában és Magyarországon nőttek tavaly az unióban. Figyelemre méltó továbbá a balti országok helyzete, ahol tavaly a magyarországi szintet meghaladó mértékben emelkedett az árszínvonal, de ennek ütemével még a viszonylag markáns növekedés ellenére sem tartották a lépést a bérek: Észtország, Lettország és Litvánia a legnagyobb reálbér-csökkenést elszenvedő európai országok közé tartozik.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába emelnek bért év közben is, megeszi a magyar fizetéseket a drágulásA kétarcúvá váló munkaerőpiacon az emberek egy része már annak is örül, ha megmarad a munkahelye. Az infláció miatt elszállnak a bérigények, ebből jövőre nagy konfliktusok, de brutális reálbércsökkenés is lehet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat béremelkedés Eurostat fizetések jövedelem Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.