Végleg megszűnik a kortárs művészetre koncentráló paksi múzeum, a Paksi Képtár. Honlapja szerint energiatakarékossági okokból már tavaly október óta zárva tart az 1960 utáni magyar és egyetemes művészet alkotásait gyűjtő, időszakos kortárs képzőművészeti kiállításokat bemutató Paksi Képtár, de a paksi önkormányzat képviselő-testülete április 19-i döntésének értelmében az intézményt a fenntartó önkormányzat megszünteti.
Túl sokba kerül a kortárs művészet
A javaslat indoklása szerint a negatív gazdasági folyamatok miatt az önkormányzat kénytelen visszavágni kiadásait, ezért átszervezi az általa fenntartott Paksi Városi Múzeum tevékenységét. Lényegében az áll a beadványban, hogy a Múzeum további működéséért, a fő tevékenység megtartásáért a Múzeum alá tartozó, másik telephelyen működő Képtárat be kell zárni.
“A képtári telephely fenntartási költségei igen magasak, míg a látogatói igény (a gyermek foglalkozásokat leszámítva) igen alacsony”, áll a testület elé terjesztett, majd megszavazott javaslatban.
Szabó Péter polgármester a döntés után azt mondta tájékoztatóján: “Paks közönsége sajnos nem igazán volt kíváncsi a megnyitása óta eltelt 10-12 évben az intézmény kiállításaira, évente összesen mindössze ötven és száz között volt a belépőt fizető látogatók száma.”
Az iskolás gyermekek számára szervezett múzeumpedagógia foglalkozások ugyanakkor népszerűek voltak – arról nincs információnk, hogy ezek valamilyen formában folytathatók-e a Képtár nélkül.
A Paksi Képtárban látható festmények mindenesetre átkerülnek a Paksi Városi Múzeum épületébe.
A Paksi Képtárban heten dolgoztak, köztük egy múzeumpedagógus és egy múzeumi adatrögzítő. A munkavállalók státuszai megszűnnek.
A döntésről meg szerettük volna kérdezni a Paksi Városi Múzeum igazgatóját, Váradyné Péterfi Zsuzsannát – első megkeresésünkre egy asszisztens még későbbi visszahívást kért, de ezek után már nem fogadták hívásainkat.
A Paksi Képtárat 1991-ben alapította Hopp-Halász Károly. A gyűjtemény a paksi volt Erzsébet Szálló épületét a kétezres években hagyta maga mögött, és 2007-ben költözött be az önkormányzat által megvásárolt és direkt képtári célokra átalakíttatott, használaton kívüli konzervgyári üzemcsarnokba.
A Képtár építészetileg is magas színvonalat képviselt. Az épület megnyitása után 2009-ben az EU kortárs építészetért díj, a Mies von der Rohe díj jelöltje volt.
Bak, Maurer, Birkás
A Paksi Képtár gyűjteményének eddigi kezelője, a már elhunyt alapító volt munkatársa, Korpácsi Ferenc tavaly tavasszal még optimistán nyilatkozott a gyűjteményről a megyei sajtónak: “Az anyag folyamatosan bővül. Jelentős kortárs állandó gyűjteményünk van raktáron, az időszaki kiállítások 2-3 havonta cserélődnek.”
Az intézmény Facebook-oldala szerint nemrég még múzeumpedagógiai kreatív foglalkozást tartottak kisiskolásoknak, a zárva tartás ideje alatt pedig a munkatársak óvodákba és iskolákba is eljártak.
Egy márciusi bejegyzés még azzal számolt, hogy április közepétől újra a Képtárban fogadhatják a gyerekeket a foglalkozásokon.
Az utolsó kiállítások egyikén a látogatók Fukui Yusuke absztrakt tintaképei mellett a Képtár saját gyűjteményéből Bak Imre, Birkás Ákos, Keserü Ilona, Maurer Dóra egyes munkáit láthatták.
A Képtár mellett a paksi Gyógyászati Központ gyógyfürdője és az egynapos sebészete is végleg megszűnik.
Bezárás, túlélés
Az önkormányzati múzeumok országszerte nehéz helyzetben vannak. Kényszerszünet volt hónapokig a Soproni Múzeumban, Szentendrén a Ferenczi Múzeum Centrum kiállítóhelyein.
A téli bezárások nem korlátozódtak az önkormányzati szektorra: a Magyar Nemzeti Múzeum vidéki tagintézményei közül is több bezárt a fűtésszezonra.
A szombathelyi Smidt Múzeum éppen a napokban nyílt meg újra a téli lezárás után.
A szegedi Móra Ferenc Múzeum, amelyet hasonló okok miatt zárt be télre az önkormányzat, márciusban nyitott meg. A több telephelyet érintő több hónapos kényszerszünetről a múzeum igazgatója a Telexnek korábban azt mondta, bízik benne, hogy jövőre lesz más megoldás, mint a “téli álom”. Az önkormányzati intézmény állami dotációja lényegében tíz éve nem változott, az utóbbi években a minimálbér elérte a dolgozók fizetését: volt olyan, aki 16 év szakmai gyakorlattal, két nyelvvizsgával és két diplomával alig minimálbért keresett tavaly év végén.
Élet
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Fontos
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
