Március talán meghozta azt a fordulatot az élelmiszerboltokban, amelyet a magyar vásárlók már régóta vártak. Az elmúlt hetekben a nagyobb boltláncok rendre árcsökkentéseket jelentettek be az alapvető élelmiszerek egy részénél, és ez a trend meglátszik a G7 saját összeállítású fogyasztói kosarának március végi adatain is. Mérésünk nem hivatalos, kosarunk összetétele szubjektív (a bevásárlólista a csillagra kattintva nyílik meg^*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg), de több mint három éve változatlan összetételű és módszertanú (a leírás a csillagra kattintva jelenik meg^*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.), és ez azt mutatja, hogy nálunk

egyetlen hónap alatt csaknem 10 százalékkal mérséklődött az élelmiszerek éves szintű drágulása.

A Központi Statisztikai Hivatal április 12-én fogja közölni a hivatalos, márciusra vonatkozó adatait, és bár annak adatfelvétele némileg korábbi lehet a miénknél, ezek után nem lepődnénk meg, ha abban is jelentős mérséklődés állna.

Míg 2023 február vége és 2022 február vége között még 50 százalékos áremelkedést mutattak az adataink, márciusban már „csak” 40,6 százalékot mértünk. A „csak” szót egyrészt azért tettük idézőjelbe, mert még ez az érték is nagyon magas, másrészt nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek az emelkedések már mind eleve magas kiinduló árszintekhez kapcsolódnak, vagyis magas a bázis, amihez mérünk.

Már 2022 márciusában is elég dinamikus, 21 százalékot meghaladó volt az általunk ugyanebben a kosárban mért éves infláció, a mostani 40,6 százalékot érdemes ehhez képest értelmezni. (Ha a 2021-es márciushoz képest számolunk, akkor két év alatt 70,9 százalékos volt a drágulás.)

Ugyanez a konkrét számokkal azt jelenti, hogy az általunk havonta vizsgált négy bolt (Aldi, Lidl, Penny és Tesco) átlagában a nagybevásárlásunk költsége egy évvel ezelőtt még éppen nem érte el a 20 ezer forintot (19 923 forint volt), idén azonban már 28 ezer forint volt.

Havi összehasonlításban: február végén még egész pontosan 28 222 forintot kellett fizetnünk (a négy bolt átlagában) a pénztáraknál, márciusban azonban ez 28 009-re mérséklődött.

Mi változott egy hónap alatt leginkább?

A deflációs aranyérmet a trappista sajt vitte el, ennek legolcsóbb verziói a négy bolt árainak átlaga szerint 20 százalékkal estek vissza.

A kígyóuborka 18 százalékkal lett olcsóbb, a tejföl és a kefir 11-12 százalékkal kerül most kevesebbe.

Ennél azonban fontosabbnak tűnik, hogy a sajt-tejföl vonal mögött általános tejtermék-árcsökkentés is kirajzolódik: a nem árstopolt tejek, a natúr joghurt, a túró, a Gouda sajt mind 3-5 százalékos mérséklődést mutat, és még a vajban is volt 1,5 százalékos tartalék. Egyértelműnek látszik, hogy a tejipar hónapok óta ismert nemzetközi tendenciái begyűrűztek, a korábbi hírek ugyanis arról szóltak, hogy elsősorban a német-osztrák termelők olyan mennyiségi többletet zúdítottak a piacra, amely árcsökkentésre kényszerítette a piaci versenyben lévő termékek kereskedőit (Magyarországon csak a 2,8-as UHT tej kivétel, amelynek ára mesterségesen be van fagyasztva a többi tej árának körülbelül 50 százalékán).

A másik, eddig talán kevésbé hangsúlyozott árcsökkentési hullám a pékáruknál indult el, legalábbis adataink szerint a félbarna kenyér 5, a zsemle majdnem 8, a kifli pedig több mint 6 százalékkal lett olcsóbb egyetlen hónap alatt.

Most már csak a zöldség-gyümölcsöknek kellene felzárkózni, mert ezeknél sajnos még mindig előfordulnak drasztikus drágulások. Márciusban például a sárgarépa ára szabadult el, mi ennél a terméknél 38 százalékos drágulást mértünk egyetlen hónap alatt. Az alma 22, a fehérrépa 19, a paradicsom 9, a TV paprika pedig 8 százalékos emelkedésben van, ezek a vásárló szemszögéből nézve nagyon rontják a kosárértéket.

Az alábbi grafikonon a saját mérésünk szerinti, éves szintű élelmiszer-inflációt mutatjuk be hónapokra lebontva. A mérséklődés elég látványos, a drágulás mértéke a 2022 augusztusi szintre esett vissza, és a nemzetközi ármozgásokat figyelve talán most már óvatosan meg lehet kockáztatni a kijelentést, hogy

a magyar élelmiszer-infláció 2022 októbere és 2023 januárja között lehetett a csúcson.

A nagy kérdés azonban az, hogy mikor vezeti ki a kormány az árstopokat, és erre hogyan fognak reagálni a kiskereskedők. A boltok az elmúlt hetekben elég hangosan (és jogosan) próbálták megosztani a vásárlók számára jó híreket az egyes termékek árcsökkentéseiről, vagyis látszik, hogy a nagykereskedelmi árszint mérséklődése a polcokon is megjelenik.

Ám az árstopolt áruk például a mi kosarunkban is jelentősebb súlyt képviselnek, márpedig az UHT 2,8-as tej, a liszt, a cukor vagy akár a csirkemell ma már olyan nyomott árszinten van, hogy ha az árstop után arányosan fel kell hozni a vele összehasonlítható termékekhez (például rendezni kell az árat az 1,5-ös tejhez, a rétesliszthez vagy a pulykamellhez képest), akkor egy csapásra eltűnhet a most mért mérséklődés jelentős része.

Végül szokásunk szerint megmutatjuk, hogy az elmúlt 12 hónapban a négy általunk vizsgált üzletben mennyibe került a nagy bevásárlásunk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet Aldi. Lidl élelmiszer fogyasztói kosár infláció kiskereskedelem Penny Tesco Olvasson tovább a kategóriában