A magyar népesség fogy, a termékenységi ráta 10 év után először csökkent, és bár már kevésbé nő dinamikusan a külföldön élő magyarok száma, arányaiban is jelentős a kiköltözés az elmúlt 10 évben. Becslések szerint a magyar népesség csökkenése gyorsulni fog, és 2050-re mintegy másfélszer annyi időskorú jut majd egy aktív korúra, mint most.
Kevesebb születés, több halál
Soha nem csökkent még ilyen mértékben Magyarország népessége két népszámlálás között, írtuk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján február közepén. Az adatfelvétel kezdete óta, vagyis 1870-től mostanáig 16 cenzus volt, de olyan egyszer sem fordult elő, hogy két népszámlálás között akkora lett volna a csökkenés, mint 2011 és 2022 között.
A mostani népszámláláskor 3,4 százalékos csökkenés látszik az előzőhöz képest, ez abszolút számokban 334 ezerrel kevesebb. Ezalatt az idő alatt a bevándorlási többlet 131 ezer volt, tehát az elvándorlás kontra bevándorlás mérlege pozitív volt, és jelentősen mérsékelte a fogyást. Egyébként a Magyarországon élő külföldiek száma is évek óta dinamikusan növekszik – mindez nyilvánvalóan összefügg európai és globális szinten is számot tevően növekedő mobilitással.
A magyarországi élveszületések száma is 15 éves mélyponton volt 2022-ben, így gyakorlatilag elkerülhetetlen volt, hogy a teljes termékenységi ráta is csökkenjen. Ezzel 10 éve tartó stagnálás vagy növekedés szakadt meg.
A halálozások száma a 2020-2021-es csúcsévek után visszaesett ugyan 2022-ben, de a szám még így is az elmúlt 11 év harmadik legmagasabb adata.
A KSH előzetes adatként egy másik népességszámot is nyilvánosságra hozott: míg a népszámlálás 2022 októberi időpillanatra vonatkozik, ez a másik adat az adott év január elsejének népességszámát rögzíti, egyébként mindig a legutóbbi népszámlálás bázisán számítva. Az évenkénti, adott év január elseji népességszámának alakulása így néz ki.
A fogyás elsősorban abból származik, hogy többen halnak meg, mint amennyien születnek, ezt nevezzük természetes fogyásnak. Ebből követekezik, hogy stabilan csökken a szülőképes korú nők száma is: így az elmúlt években hiába növekedett eddig a termékenységi ráta, ez nem jelentett több élveszületést. Nem véletlen, hogy a KSH és az Eurostat demográfiai elemzései még optimista és némileg növekedő termékenységi ráta esetén is népességcsökkenést jósolnak a következő évtizedekre.
Fél százalékra nőtt a külföldön élő magyarok aránya
A természetes fogyás mellet a népességvándorlás is jelentősen alakítja a népességszámot. Összesítésünk szerint korábban éveken át dinamikusan nőtt a külföldön élő magyarok száma, és bár ez a növekedés 2017-től mérséklődött, nem állt meg.
2010 és 2015 között nagyjából megduplázódott a külföldön élő magyarok száma, aztán 2020-ra majdnem másfélszereződött. A célországok között nincs nagy változás: a legtöbben Németországba, az Egyesült Királyságba, és Ausztriába mennek, de például Svájcban 2020-ban majdnem 24 ezer magyar élt.*Az adatok között nem szerepel Spanyolország, és mivel vegyesen használtunk Eurostat- és nemzeti adatbázisokat, országonként nem egységes az ott élő magyar állampolgár meghatározása.
2011 és 2020 között a külföldön élő magyarok és a magyarországi lakónépesség aránya egyötöd százalékról felment bő fél százalékra.
Leegyszerűsítve és kerekítve azt mondhatjuk, hogy míg Magyarországon 497 ezer 20-24 év közötti fiatalt rögzítettek az adatbázisok 2021-ben, addig külföldön minimum 25 ezren éltek – Nagy-Britannia és Spanyolország nélkül, ezekből az országokból ugyanis nincs vonatkozó adat.
Régiósan ezek az arányok nem számítanak különösen magasnak, sőt – lényegesen nagyobb ez az arány Litvániában, Lettországban, Romániában, Bulgáriában, vagy éppen Lengyelországban. Szerbiában az alacsony termékenységi ráta és magas elvándorlási arány miatt a nyugdíjasok száma már az aktív korúakéval nagyjából azonos.
Dél-Dunántúlon 60 idős korú juthat majd egy aktív korúra
Érdekes jelenség, hogy a magyarországi népességfogyás régiós különbségei folyamatosan nőttek az elmúlt 20 évben. Ahogy azt a KSH által kiadott Demográfiai portré vonatkozó fejezete is megjegyzi: csak Közép-Magyarországon emelkedett a lakosság száma az ezredforduló óta, minden más régióban csökkent. A legnagyobb veszteséget Észak-Magyarország szenvedte el.
A kutatók a népesség aktuális szerkezetéből azt a következtetés vonják le, hogy a magyarországi népesség csökkenése fel fog gyorsulni a következő évtizedkben.
Egy kedvező termékenységi forgatókönyv esetén az optimista számítás szerint 2050-ben Magyarországon 8,8 millióan élnek majd, ami nemzetközi vándorlás nélkül 8,2 milliót jelent.
A semleges alapforgatókönyv szerint a népesség 2050-re 8,5 millióra csökken.
Ez azt is jelenti, hogy 100 aktív korú magyarországi lakosra 2050-ben már 47 időskorú jut majd a 2021-es 30 helyett. Dél-Dunántúlon viszont 60-ra emelkedik majd ez a szám.
Az Eurostat számítása 2050-re 9,3 milliós népességet becsül, ugyanis egyrészt lényegesen nagyobb éves migrációs többlettel, másrészt kedvezőbb halálozási kilátásokkal, magasabb várható élettartammal számolnak.
Adat
A KSH inflációs boszorkányhonyhájába is belátást engedhet az árrésstop
Előbb érkezett meg az árrésstop hatása, mint a szakértők várták. Vagy nagyon gyorsan gyűjtött adatokat a KSH, vagy áprilisban még nagyobb árcsökkenés jön.
Nem az árrés nagysága dönti el, kit kényszerít árcsökkentésre a kormány
Ha ismét le kell győzni az inflációt, akkor az sem baj, ha emiatt a fapados megoldások irányába kénytelenek mozdulni a kereskedők és a szolgáltatók.
Eleve fogyatkozó magyar állatállományt kezdett el tizedelni a járvány
Jelentősen csökkentheti a hosszabb távon amúgy is apadó hazai szarvasmarha-, sertés- és juhállományt a ragadós száj- és körömfájás.
Fontos
Sokat veszíthetünk azzal, hogy még mindig nincs uniós klímacél 2040-re
Középtávú cél nélkül nehezebb a klímaátmenet, pedig a magyar elemzések szerint is megérné a gyorsabb átállás a kibocsátásmentes gazdaságra.
Tovább durvul a kereskedelmi háború, és még kész sincs az EU válasza
Kína visszalőtt az 50 százalékos emelésre, az EU számára az a kérdés, hogy keménységgel vagy kompromisszumkészséggel kerülhet-e közelebb a céljához.
Megörökli a következő kormány a bankok és telekom cégek áremelési szándékait
Teljes piacok kényszerültek „önkéntesen kötelező” lépésre a hatósági beavatkozás réme miatt. Az inflációs nyomásból így jut a következő kormánynak is.
