A gáz, az áram, a távhő rezsicsökkentett lakossági ára és a rendszerhasználati díj sem emelkedik idén, az átlagfogyasztás felett alkalmazott lakossági piaci ár pedig április 30-ig, tehát a fűtési szezon végéig egyelőre nem változik – mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter csütörtökön, az MVM energetikai konferenciáján, amiről a Portfolio.hu számolt be.

Miért fontos? Az aktuális szabályok szerint az úgynevezett lakossági piaci árait a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal negyedévente tudja módosítani.

Előzmények: Július közepén jelentette be a kormány, hogy augusztustól energia-vészhelyzetet rendel el. Ennek értelmében augusztustól az éves átlagfogyasztás felett lakossági piaci – kormányrendeletben szabályozott – árat kellett fizetni a rezsiért, ami az áram esetében mintegy kétszeres, a gáz esetében pedig hét és félszeres árat jelentett. A távhő esetében megmaradt a régi árszint.

Hány embert érintett? A bejelentést követően több adat is napvilágot látott arra vonatkozóan, hogy hány fogyasztónak kell majd a korábbinál magasabb rezsit fizetnie.

• A Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte, hogy az 5,6 millió áramfogyasztó negyede (1,4 millió), a 3,5 millió gázfogyasztónak pedig a 26 százaléka (900 ezer) esett az átlagfogyasztás feletti kategóriába.
• A Habitat for Humanity Magyarország G7 megkeresésére adott becslése szerint a gázfogyasztásban a háztartások legalább harmadát, áramfogyasztásban pedig a háztartások felét érintette a rezsicsökkentés csökkentése.
• A GKI augusztusi felmérése szerint a megkérdezettek 66 százaléka számított rá, hogy nőni fognak a rezsiköltségei, és egy decemberi felmérésük szerint 60 százalékuknak nőttek is.
• Az MVM közlése szerint viszont november végéig a gázszámlák 78, a villanyszámlák 67 százaléka nem tartalmazott rezsinövelt tételeket.

A valószínűleg eddigi legpontosabb becslés hétfőn jelent meg a Statisztikai Szemlében. A tanulmány, amely azokon az adatokon alapszik, amelyek alapján a Központi Statisztikai Hivatal az inflációt is becsli, 61 százalékra tette azoknak a háztartásoknak az arányát, amik legalább áramból vagy gázból átlag felett fogyasztottak.

• 2021. július és 2022. július között az összes háztartás 6,8 százaléka csak gázból, 33,6 százaléka csak áramból, és 21 százaléka mindkettőből a rezsivédett tartományon túlmenően fogyasztott.
• A tanulmány azonban azt is elismeri, hogy augusztustól kezdve ennél kevesebb háztartást érinthetett a drágulás, aminek az oka viszont csak kisebb részt lehetett a spórolás: nagyobb részben a kedvezőbb időjárás miatt csökkent a fogyasztás és így a rezsiköltség is.

Meglepő adatok: Lantos Csaba elmondta, tavaly 17 százalékkal, azon belül decemberben 25 százalékkal csökkent az országos gázfogyasztás. Habár intenzív csökkenéssel számoltak, a mérték számukra is meglepetés volt. A legnagyobb meglepetésnek azt tartja, hogy az áramfogyasztás is csökkent, miközben arra számítottak, hogy sokan áramra váltanak gáz helyett.

Mi várható? Mivel a tanulmány szerint inkább az időjárás miatt csökkent a fogyasztás, a jövő tél nem lefutott ügy rezsi szempontból, ha hidegebb lesz, mint a mostani. A tanulmány egy érdekes következtetése, hogy mivel Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyékben koncentrálódnak országon belül a legnagyobb gázfogyasztók, a döntéshozóknak érdemes lehet térben koncentrált fogyasztácsökkentő beavatkozásokban gondolkozni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legjobbkor ütött be a meleg télAz enyhe év vége és eleje jelentősen csökkenti az európai gázfelhasználást, ezzel jelentősen mérsékli a gázhiánnyal kapcsolatos félelmeket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat áram energia földgáz rezsi rezsicsökkentés Olvasson tovább a kategóriában