Tavaly július óta drasztikusan megugrott a fagyasztóládák és fagyasztószekrények iránti kereslet Magyarországon. A jelenségről az online kiskereskedelmi piac egyik vezető szereplője, az eMAG azt mondta nekünk, hogy a rezsicsökkentés szabályainak tavaly nyár végi megváltoztatása után egyetlen hónap alatt 64 százalékkal nőtt ennek a termékfajtának az értékesítése.
A kereslet azonban ennél a jókora ugrásnál is jóval nagyobb, mert ahogy Ekker Róbert, az eMAG háztartási kis- és nagygép üzletágának vezetője mondja,
a kategória lendülete azóta is töretlenül kitart, és ez mostanra oda vezetett, hogy a legnépszerűbb modellekből hiány van.
Teljes termékhiány ugyan nincs, mert alternatív modelleket például az eMAG-ról is tudnak rendelni a vásárlók, de az online kereskedő a rendszereiben jól látja, hogy a valós kereslet magasabb, mint amit az értékesítési számok mutatnak. Sok ugyanis az olyan felhasználó, aki a honlapon a kedvencek közé ideiglenesen el nem érhető fagyasztókészülékeket ment el, hogy aztán értesítést kérjen a termék beérkezéséről. Az ügyfélszolgálaton is sokan érdeklődnek arról, hogy egyes termékek várhatóan mikor lesznek elérhetőek.
Becsléseink szerint akár 25-30 százalékkal több fagyasztót is értékesíteni lehetett volna Magyarországon, ha bizonyos típusokból nem akadozik az ellátás
– mondja Ekker Róbert.
A fagyasztók iránti óriási kereslet valószínűleg a rezsicsökkentés módosítása utáni spórolási hajlamnak, és az árstopnak, illetve az árstop miatt kialakult átmeneti áruhiányoknak köszönhető. A fagyasztó ugyan elég jelentős és állandó áramfogyasztó a lakásban, de a háztartások úgy kalkulálhatnak, hogy az olcsón megvett fagyasztható élelmiszerek felhalmozásából származó előnyök ellensúlyozhatják a növekvő áramszámlát.
Egy fagyasztó beszerzésével lehetővé válik, hogy a cukor, a liszt és az olaj után akár az árstopolt sertéscombot, csirkemellet vagy farhátat is fel lehessen halmozni. Egyrészt azért, mert ki tudja, mikor vezetik ki az árstopot, és mennyire ugrik majd meg az ára az érintett termékeknek, másrészt azért, mert ezeket sokszor nem is lehet kapni a boltokban, vagyis akkor “kell” többet venni belőlük, amikor van.
Emellett van egy további mellékszál, amely ugyan csak a lakosság kisebb részét érinti, de őket nagyon: a napelemes áram-elszámolási szabályok feje tetejére állítása is sokaknak adhatja azt az ötletet, hogy tipikusan olyan nyári nagy fogyasztó berendezéseket állítsanak csatasorba, amilyen például a légkondicionáló és a fagyasztó is.
A jövőbeni szabályok várhatóan ugyanis azt eredményezik majd, hogy a háztartási napelemek által nyáron megtermelt áram éppen fel nem használt, azaz feleslegben keletkező részét nem lehet majd télre eltenni (ma még ezt be lehet táplálni a közműhálózatba, és onnan télen letölteni, de ez az elszámolási lehetőség fokozatosan megszűnik, az új rendszerekre pedig eleve nem is lesz lehetséges).
Sokan gondolkodhatnak úgy, hogy emiatt érdemes lehet a pénzügyi értelemben lényegében majdnem teljesen elvesző nyári felesleget felhasználni a fagyasztóládában. Bizarr összefüggés, de a hektikus magyar szabályváltozások ezzel oda vezettek, hogy
az emberek fagyasztott csirkemellben tárolják el saját maguknak a nyáron megtermelt megújuló energiát.
A termékhiány alapja a hirtelen megnőtt kereslet mellett egyébként az, hogy egy olyan termékkategóriáról beszélünk, amelyből éppen kivonulni terveztek a gyártók
– mondja Ekker Róbert.
Ha ugyanis nem lenne rezsicsökkentés-csökkentés, árstop és napelem elszámolási bizonytalanság, akkor békeidős körülmények között a fagyasztóláda vevőköre a leginkább árérzékeny vásárlók közül kerülne ki. Alapvetően az árérzékeny vevő az, akinek nagyon fontos, hogy a nagyobb akciók és kiárusítások során vásárolt élelmiszerekből nagyobb mennyiséget tudjon otthon tartani.
A fagyasztók ára viszont az elmúlt években jelentősen emelkedett a gyártási és logisztikai költségek növekedése miatt, a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzetben, a rezsiköltségek emelkedése miatt pedig kevesebben engedhetik meg maguknak a saját fagyasztó beszerzését, fenntartását
– mondja Ekker Róbert.
A normál piaci folyamatok alapján tehát a fagyasztóládák iránti keresletnek éppen hogy drasztikusan csökkenni kellene, a magasabb ár és a kisebb vásárlóerő miatt, ám most ennek pont az ellenkezője történik Magyarországon.
Élet
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
