Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. december 18. 07:19 Élet

Még a járvány alatt is csökkent az egészségükkel elégedetlen magyarok aránya

2021-ben az Európai Unióban a 16 éves vagy annál idősebb emberek közül tízből majdnem hét (69 százalék) jónak vagy nagyon jónak ítélte meg egészségi állapotát, az emberek nagyjából 9 százaléka viszont rossznak vagy nagyon rossznak minősítette a saját egészségét, amikor erről kérdezték. 

Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon uniós átlag alatt (65 százalék) volt a saját egészségi állapotukat jónak vagy nagyon jónak ítélők aránya, és kissé meglepő módon az egészségüket rossznak ítélők aránya (8,1 százalék) is.

Az EU tagállamai közül a 16 éves vagy idősebb lakosság körében Írországban (81 százalék) volt a legmagasabb az egészségi állapotukat jónak vagy nagyon jónak ítélők aránya, megelőzve Görögországot (78 százalék), Ciprust, és Luxemburgot  (77-77 százalék). A legalacsonyabb arányt Litvániában (48 százalék), Lettországban és Portugáliában (egyaránt 50 százalék) mérték.

Az egészségüket rossznak vagy nagyon rossznak ítélők aránya Horvátországban, Portugáliában, és Szlovákiában volt a legmagasabb (14, 13,3 és 13,2 százalék), a legalacsonyabb arányt pedig Máltán (4 százalék), Hollandiában és Írországban (egyaránt 5,2 százalék) mérték.

 

Az ábra alapján látványos, hogy Magyarországon 2005 és 2021 között nagyot csökkent az egészségüket rossznak vagy nagyon rossznak megítélők aránya: a csaknem 14 százalékpontos csökkenés a legnagyobb, vagy a második legnagyobb volt az összes uniós tagállamban (ezt azért nem tudjuk biztosan, mert Horvátországra vonatkozóan 2010-es a legfrissebb rendelkezésre álló adat). Az is érdekes, hogy amíg a járvány két évében 2020 és 2021 között uniós átlagban kicsit nőtt a saját egészségüket rossznak ítélők aránya, Magyarországon csaknem 2 százalékpontos csökkenést mutatott a statisztika.

Az egészségi állapotra vonatkozó önbevallásos adatokat érdemes fenntartásokkal kezelni, mert az egyes országokban eltérhet annak a megítélése, hogy mikor ítéli saját magát egészségesnek valaki. Ugyanakkor a trend ezzel együtt is érdekes, hiszen egy adott országra két különböző időpontban jellemző adatot egymáshoz képest nem torzítja ez a szubjektív szempont. Mindez raádásul egy másik egészségügyi állapotra vonatkozó adat változásával együtt nézve is érdekes, mégpedig azzal, hogy Magyarországon 2004 és 2020 között a születéskor várható egészséges évek száma is viszonylag nagyot nőtt (54,3-ról 63,5 évre). Az uniós mezőnyben egyébként mindkét adat alapján a középmezőnyben volt Magyarország.

Az Eurostat adatait nemre és jövedelmi szintre szűrve is fontos összefüggések látszanak. A férfiak az EU szinte valamennyi tagállamában kisebb valószínűséggel ítélték egészségi állapotukat nagyon rossznak vagy rossznak, mint a nők. Ez alól kivétel volt Hollandia és Ausztria, illetve ennek az ellenkezője is igaz, a férfiak nagyobb arányban ítélték jónak vagy nagyon jónak az egészségüket a nőknél (itt a kivétel Írország volt, átlagosan az EU-ban a férfiak 72 százaléka, míg a nők 67 százaléka. 

 

Magyarországon az eltérés alapján is középmezőnyben vagyunk, 2,1 százalékpontnyival több nő tartja az egészségét rossznak, mint ahány férfi. Itt is érdemes felidézni a születéskor várható egészségben töltött évek számára vonatkozó statisztikát, ugyanis Magyarországon ebben a férfiak és nők vonatkozásában éppen az ellenkező volt igaz: 2020-ban a magyar nők 63,5, a férfiak viszont csak 61,6 várható egészségben töltött évre számíthattak, tehát a férfiak valójában kevésbé egészségesek, de mint amennyire magabiztosak az egészségi állapotukkal kapcsolatban.

Az egészség megítésélésében viszont jóval nagyobbak a jövedelmi különbségek hatásai, mint a nemé. Az alábbi ábrán azt ábrázoltuk, hogy az egyes országokban a népesség legjobban és legrosszabbul kereső 20 százalékán belül mekkora a saját egészségüket rossznak vagy nagyon rossznak tartók aránya. 

A legnagyobb különbségek Horvátországban, Lettországban és Németországban vannak ebben, a legkisebbeket pedig Olaszországban, Máltán és Görögországban dokumentálták. Magyarországon ilyen lebontásban is közepesnek számítanak a különbségek is, és ebben a megközelítésben is a középmezőnyben van a két magyar jövedelmi ötöd.

Ez az adat különösen annak fényeben érdekes, hogy az egészségügyi statisztikák szerint nem csak európai, de világviszonylatban is kiemelkedően rossz a magyarok egészségügyi állapota. Élen járunk a szív-és érrendszeri betegségek, rákbetegségek miatti halálokokban, az elhízásban, az alkoholfogyasztásban és a dohányzásban is. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVolt olyan magyar régió, ahol több mint egy évvel csökkent a várható élettartam a koronavírus ótaÉszak-Magyarországon, Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon is alsó hangon lefeleződött a járvány miatt a 2010 és 2019 között mért javulás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem számíthatunk túl hosszú életre Magyarországon, de legalább egészségesnek érezzük magunkatKevés olyan uniós tagállam volt 20 évvel ezelőtt, ahol egy újszülött rövidebb életre számíthatott, mint Magyarországon. Azóta még kevesebb lett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan, amiben már kilenc éve utolértük AusztriátSe a férfiak, se a nők esetében nem éri el a várható egészségben eltöltött évek száma a 65 éves nyugdíjkorhatárt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet betegség egészség EU jövedelem nem Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Bucsky Péter
2024. április 29. 04:33 Adat, Élet

Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján

Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.

Hajdu Miklós
2024. április 28. 04:33 Élet

Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt

Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.

Bucsky Péter
2024. április 25. 04:39 Adat, Élet

Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt

Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.

Fontos

Váczi István
2024. április 30. 04:37 Világ

Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve

Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.

Avatar
2024. április 27. 04:37 Világ

Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart

Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.

Váczi István
2024. április 26. 04:39 Adat, Világ

Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük

Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.