Évek óta a levegőben lóg a Dunaferr bedőlése, kisebb csodának számít, hogy a rendezetlen tulajdonosi hátterű cég, amely 2019-re adott le utoljára pénzügyi beszámolót, és számos más beszámolási kötelezettségét sem teljesíti, még mindig működik. Jelenleg úgy néz ki azonban, hogy már nem sokáig.
A Dunai Vasmű rendszerváltás utáni története útvesztők sorozata. A cégben 2010-ben szerzett többségi részesedést az ISD nevű ukrán vállalatcsoport – ez a Donbasz Ipari Szövetség rövidítése*Industrial Union of Donbass, Індустріальний союз Донбасу. A donbaszi régió az ukrán vas- és acélipar központja, amelyet Oroszország a 2014-ben indított agressziójával nehéz helyzetbe hozott, a 2022-es háború pedig végképp ellehetetlenítette az ISD-t.
Mivel az ISD a 2008-as pénzügyi válságot követően az orosz állami Vnyesekonombank (VEB) hiteleire szorult, ez a putyini rendszerben a Kreml céljait végrehajtó intézmény is tulajdonosi szerepbe került. A Dunaferrnek a ciprusi Steelhold Limited cégen keresztül három főbb tulajdonosa van: a VEB mellett az egyik az ISD-s ukrán Szergej Taruta, és ez a két fél nem áll szóba egymással. A harmadik tulajdonos, az ukrán–örmény–orosz Oleg Mkrtcsan 9 éves börtönbüntetését tölti Oroszországban.
A magyar cég legnagyobb baja, hogy a 99,6 százalékos tulajdonosáról, a Steelholdról nem igazán lehet eldönteni, hogy ki vezeti és ki a tulajdonosa – így nem is tudja a tulajdonosi jogokat ellátni. A legendásan átláthatatlan, az orosz oligarcháknak pénzmosási lehetőségeket kínáló ciprusi jogi környezetben nyilvánosan semmi érdemit nem lehet a cégekről megtudni. Idén júniustól lehetett volna a végső tulajdonosról hagyományos levélben érdeklődni kisebb díj fejében, de ezt a lehetőséget megszüntették. Így csak annyi látszik, hogy 2021 áprilisában székhelyet váltott a cég, azóta ott sem adtak le semmilyen kötelező beszámolót.
A helyzet évek óta változatlan, a VEB és Szergej Tartuta emberei, megbízottja többször próbáltak bejutni, közgyűlést tartani. Ezt azonban nem fogadta el a céget a mostani formában 2020 óta vezető menedzsment. A céget a gyakorlatban Jevgenyij Tankilevics vezeti, aki magára legfőbb, általános vezérigazgató-helyettesként hivatkozik.
Nem segített az állam
Az áldatlan állapotok feloldásért sokat tehetett volna a gazdasági aktivizmustól egyébként nem idegenkedő kormányzat, a Dunaferrtől viszont feltűnően távolságot tart – Gulyás Gergely a kormányinfón például úgy nyilatkozott, hogy mivel magánvállalatról van szó, meg van kötve a kezük, nem dönthetnek szabadon.
Pedig a koronavírus-járvány kapcsán meghirdetett veszélyhelyzet miatt a kormányzat jogot formált magának a stratégiai vállalatok felügyeletére. Ez lehetőséget teremtett, hogy áttekintsék, milyen helyzetben van a vállalat. Nem jóban: a 289 milliárd forint árbevétel mellett 41 milliárdos üzemi és 54 milliárdos adózott veszteség nehezen fenntartható gazdálkodásra utal az utolsó leadott, 2019-es beszámoló alapján. Mégis sikerült a beszállítókat és az alvállalkozókat fizetni valamilyen szinten, hiszen enélkül már rég ellehetetlenült volna a működés.
A kormánynak közben lehetősége lett volna az elmúlt években diplomáciai úton legalább annak utánajárni, hogy miért nem sikerül a ciprusi cégnél törvényes képviselőket választani és kijelölni, vagy hogyan lehetne az egyik vagy a másik tulajdonost kivásárolni. Az orosz kapcsolatai miatt erős nemzetközi kritikáknak kitett Orbán-kormánynak évek alatt sem sikerült elérnie, hogy az orosz állami VEB kezdjen valamit az ilyen formában értéktelen részesedésével. Pedig számos európai részesedést eladtak orosz cégek, az államvasút (RZD) például a francia Gefco autólogisztikai cégben lévő részesedésétől vált meg – hiszen szankciós listára került. Mivel a VEB is szankciók alatt áll, jelen állás szerint reménytelen, hogy pénzéhez jusson a hitelező bank.
A kormány részéről valamilyen szintű elszántság jele a még Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) részéről volt érzékelhető, szeptember végén jelentették be, hogy vizsgálják a cég megmentését. Palkovics novemberben lemondott, a minisztérium pedig megszűnt. A csak néhány hónapot megélt TIM feladatainak jó részét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kapta meg.
A kormányzat november 30-i döntése átmenetileg segítheti a cég fennmaradását: hiába nem tud a villamosenergiáért fizetni, mégsem lehet kikapcsolni azt. Igaz, ez csak addig szól, amíg biztonságosan le nem állítják a berendezéseket. Ez pedig az acélgyár végét is jelentheti.
A tulajdonosok, főként Szergej Taruta és a VEB közti vita azért tanulságos, mert évek óta nem tud a magyar jogrendszer és igazságszolgáltatás megoldást adni arra, hogy ki a cég tulajdonosa, illetve ki járhat el a nevében. Hiába egy másik uniós országban bejegyzett cégről van szó, évek alatt nem sikerül ezt a jogi problémát megoldani.
A Dunaferrt vezető Jevgenyij Tankilevics és csapata egyértelműen állást foglalt: szerintük Taruta indít támadást a cég ellen, és ez okozza nekik a fő kihívást. A kormánynak pedig hálásak a segítségért – derül ki Sevcsik Mónika HR-vezető Portfoliónak adott interjújából. E szerint a leállítás már nem kerülhető el, de mindez az áramszolgáltatás fennmaradásával biztonságos módon megvalósítható, és így kisebb költség mellett lehet a gyárat majd újraindítani. Már ha lesz kivel: Sevcsik Mónika arról is beszélt, hogy nő a vállalattól távozók száma.
A Népszava szerda este Tankilevicsre hivatkozva pedig arról írt, hogy ha addig nem kap 12 milliárd forintos állami segítséget a vállalat, akkor hétfőn a kokszolót is leállítják.
Az állam szerepének érdekes mellékszála, hogy a részvények 0,0004 százalékával rendelkezik. Ezt évek óta próbálják eladni, de többször sem sikerült. Ezt mutatja, hogy a vezetőség és a cégbíróság által sem elfogadott Steelhold képviselővel a magyar állam képviselője is ott ült a Dunaferr november 21-i közgyűlésén.
Tovagyűrűző hatások
Szakértők szerint 4,5 ezer fő körül alakul a Dunaferr alkalmazottainak száma, beleértve az egyre nagyobb arányú bérelt munkaerőt. Az utolsó, 2019-es beszámoló szerint 3356 fő volt az ISD Dunaferr Zrt. állománya.
Ez nem tűnik magas számnak, de becslések szerint 20-25 ezer munkahely is kapcsolódik a teljes ellátási láncban. Hiszen a Dunaferr a vasúti áruszállítás egyik legjelentősebb hazai megrendelője, ahogy a folyami hajózásban is kiemelkedő szerepe van. A helyi acélgyártásra pedig számos félkész- és késztermékgyártó vállalat tevékenysége épül.
Az árbevétel nagyságára jellemző, hogy a 2019-es közel 289 milliárd forinttal még két évvel később, a 2021-es mezőnyben is a 40. legnagyobb magyarországi vállalat lenne az ISD Dunaferr Zrt.
Friss beszámoló híján inkább az országos termelési és kereskedelmi statisztikákra támaszkodva lehet képet alkotni a vállalat helyzetéről, mivel a magyar acélipari kibocsátás döntő része a Dunaferr termelése. A dunaújvárosi vasmű éves kapacitása 1,8-2 millió tonna lenne. Emellett az Ózdi Acélmű jelentősebb hazánkban, maximális éves maximális kapacitása 0,4 millió tonna.
Magyarország a térségben egyébként kis acélgyártónak számít. A hasonló méretű Ausztriában hétszer, Csehországban négyszer több acélt gyártottak tavaly. De a Magyarországnál 45 százalékkal kisebb lakosságú Szlovákiában is négyszer magasabb volt a termelés.
2020-ban a koronavírus-járvány és a gazdasági megtorpanás miatt egész Európában visszaesett a termelés, és itthon is a korábbi 2 millió tonnáról 1,5 millióra. Csakhogy amíg 2021-ben az EU-ban és a térségünkben is visszapattant a termelés a megelőző szintre, Magyarországon további csökkenés volt, 1,1 millió tonnára.
Ez pedig jól mutatja, hogy már az orosz-ukrán háború, az energiaköltségek elszállása előtt is félgőzzel működött a Dunaferr, csak az egyik kohót használták.
Szeptemberig jól teljesített az export
Havi adatokkal nem rendelkezünk a nyersacéltermelésről, viszont a vasérc importját lehet követni. Mivel Magyarországon a vasércet teljes egészében importálni kell, ez elég jól mutatja, milyen folyamatok zajlanak. 2022-ben nem volt érdemi visszaesés az első három negyedévben az előző évhez képest, csupán 4 százalékkal csökkent a behozott vasérc mennyisége.
2021-ben azonban 41 százalékkal volt alacsonyabb a behozatal, mint a korábbi években – ez érthető is a koronavírus-járvány miatt jelentősen visszaeső acélipari termelés és kereslet miatt. Szeptemberben pedig az ukrajnai import a felére esett korábbiaknak, bolgárral váltották ezt ki részben.
Az import átalakulásában szerepe lehetett annak, hogy iparági hírek szerint elszámolási vita alakult ki a Dunaferr és az egyik fő nyersanyag-beszállítója, az osztrák bejegyzésű Donau Brennstoffkontor (DBK) között. Szeptember végén leállította a cég a kokszszállításokat.
A helyzet pikantériája, hogy a DBK-nak 40 százalékos tulajdonosa az ISD Dunaferr, 10 százalékban az ISD-hez tartozik a cég, felerészben pedig Josef Willimé szlovák cégeken keresztül, aki a bécsi DBK ügyvezetője. Az állítólagos elszámolási vita arról szólt, hogy a Dunaferr nem vásárol máshonnan alapanyagot, és cserébe igen hosszú fizetési határidőt kapott. Ám amikor máshonnan is vásárolt azonnali fizetéssel, felbomlott az üzlet.
Az export szerkezetét is lehet vizsgálni. Ez alapján az látható, hogy annak mennyisége még 2021-ben sem csökkent, és 2022-ben is ugyanakkora volt időarányosan. Igaz, az elszálló energiaárak ellenére nem nőtt az exportbevétel, ami a gazdálkodás fenntarthatóságával kapcsolatban kérdéseket vethet fel.
A felvevőpiacok sem igazán változtak: Olaszország és Ausztria az elsődleges, jelentősebb még Németország, Szlovákia és Lengyelország.
A kereskedelmi adatok alapján a Dunaferr stabil megrendelői bázissal és értékesítési mennyiséggel dolgozhatott az elmúlt években.
A magyarországi vas- és acélgyártással foglalkozó vállalatok beszámolóit is meg lehet vizsgálni. Az ISD Dunaferr mellett két jelentősebb cég van: az Ózdi Acélművek saját öntödével rendelkezik, tavaly 85 milliárdos árbevételt ért el, a bajor Max Aicher GmbH & Co KG többségi tulajdonában van. A szentgotthárdi Kiswire dél-koreai tulajdonban áll, és fémhuzalokat állít elő, saját öntödéje nincsen. Emellett csak kisebb fémfeldolgozó vállalatok vannak hazánkban.
A Dunaferr korábbi beszámolóiból az látható, hogy a teljes bevétel kétharmadát adta az export, így a cég bedőlése évi 200 milliárd forintos nagyságrenddel csökkentené az exportot. Ez a tavaly 42,75 ezer milliárdos kivitel kevesebb mint 0,5 százaléka.
Az ISD Dunaferrnek számos leányvállalata is van. Ezek egy része még 2020-ban is adott le beszámolót. Ezek közül jelentős árbevétele az ISD Power Kft.-nek volt, 2020-ban 36 milliárd forint. A késztermék értékesítésével foglalkozó Dutrade Kft.-nek 45 milliárd forint volt a forgalma.
A jelenlegi gyárleállításban is kulcsszerepet játszó ISD Power már 2020-ban is 67 milliárd forintos veszteséget halmozott fel. Mérlege szerint pedig 60 milliárd forintnyi volt a kötelezettségállománya. Mivel a cég alapvetően az energiát szerzi be és biztosítja a vasmű számára, jó eséllyel ez a tartozása a sokszorosára nőhetett az elszálló energiaárak mellett. Az anyacég kötelezettségállománya már 2019-ben 209 milliárd forint volt.
Mivel a nyersanyagok és az energia ára növekedett, a késztermékek árában viszont nem lehetett látni hasonló bővülést, mára minden bizonnyal több száz milliárd forintra emelkedett a cégcsoport kötelezettsége. Így az egyre valószínűbbnek tűnő csődeljárás vagy felszámolás során, ha túladnak a vagyonelemeken, a befolyó pénz jó eséllyel nem fogja a követelések szintjét elérni.
Az acélipar egyébként egész Európában jelentős kihívás előtt áll: a szén-dioxid-kvótakereskedelem miatt új technológiára van szükség, jelentős beruházással. Két fő út látszik: az egyik, hogy a koksz helyett zöld forrásból származó hidrogént használnak a redukcióhoz. A másik út a keletkező szén-dioxid begyűjtése és ipari hasznosítása más gyártási folyamatokban.
A szén-dioxid-kibocsátásnak azonban van ingyenes része is, és ez Magyarország rendelkezésére áll. Már csak azért is megérheti a gyártás folytatásában gondolkodni. Ráadásul az egyre dráguló szén-dioxid-kvóta miatt ez egyre többet is ér.
Az egy tonnányi szén-dioxid kibocsátására feljogosító kvóta most jellemző 80 eurós ára mellett az ingyenes kvóta értéke a 45 milliárd forintot is meghaladja. Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, Magyarországon a legnagyobb, évi 1,5 millió tonnás ingyenes kvótája a Dunaferrnek van. Ráadásul ez messze nagyobb, mint a tényleges kibocsátás, ez pedig hozzájárulhat a versenyképes működéshez, mivel a fel nem használt részt el lehet adni.
Vállalat
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fontos
Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban
Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.
Alig érdekel valakit a 3+3 millió forint otthonfelújítási ingyenpénz
Körülbelül 1,5 millióan lehetnek jogosultak a támogatásra, 20 ezren meg is kaphatnák, de egyelőre csak 4500-an jelentkeztek érte.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
