A magyar ingatlanpiaci és építőipari fellendülés sokak életét megnehezítő mellékhatása volt az elmúlt években a krónikus szakemberhiány, amiről legalább baráti beszélgetések szintjén még azok is biztosan hallottak egy-két történetet, akik nem építkeztek, vagy újítottak fel ingatlant.
Ezeknek a történeteknek a pozitívabb kicsengésű verzió általában csak egy adott szakember rendelkezésre állásának több hónapos átfutási idejéről szóltak, a negatívabbakban viszont olyan kontárok is előfordulhattak, akik annyira rossz munkát végeztek, ami már pénzügyi kárt is okozott a megrendelőknek.
A Mapei Kft. 7800 fő megkérdezésével készült kutatása szerint 2022-ben átlagosan 738 ezer forintra rúgtak ezek a károk, és a kutatás szerint országosan 10 munkából kettőnél végeztek olyan rossz munkát a szakik, amit már kontárságnak lehet nevezni. Mindez egyébként jelentős javulást jelentett 2021-hez képest, amikor országosan 29 százalék volt a kontármunkák aránya.
Markovich Béla, a cég ügyvezetője az augusztusban készült felmérés kapcsán elmondta, a károk csökkenése nem jelenti azt, hogy kevesebb a kontár, viszont az építőipar lassulása miatt csökkent a szakemberek leterheltsége, enyhült a szakemberhiány, és ezzel együtt a megrendelők kiszolgáltatottsága is.
A felújítást vagy építkezést tervezőknek jó hírekkel szolgál a jegybank nemrég megjelent Lakáspiaci jelentése is, amely szerint szintén enyhül a szakemberhiány. Amíg ugyanis az év elején még az építőipari cégek fele számolt be arról, hogy munkaerőhiány miatt nem tud annyi munkát elvállalni, amennyi megrendelése van, ez az arány októberben már csak 32 százalék volt.
Ezek mellett egy másik fontos tényező is pozitív irányban változott a felújítást tervezők szempontjából. Amíg ugyanis az év elején még a cégek nagyjából 30 százalékát korlátozta az alapanyaghiány, ugyanez az arány októberben már csak 26 százalék volt (az alapanyagok ára viszont még mindig nagyon jelentősen drágult éves alapon a második negyedév során).
Más kérdés, hogy a céges felmérés alapján az is látszik, hogy ezek a problémák egyre kevesebb embert érintenek. A cégeket akadályozó tényezők közül az elégtelen kereslet októberben már majdnem ugyanolyan jelentős korlát volt, mint a munkaerőhiány, miközben az elmúlt évek jelentős részében ez volt az utolsó helyen a korlátozó tényezők között.
A jelentés szerint az építőiparban még mindig többen dolgoznak, mint a 2008-as válság előtti csúcson, és a munkaerőhiány mérséklődéséhez az is hozzájárulhatott, hogy a járvány miatt hazatérő szakemberek egy része itthon maradt.
Bár a jegybank szerint egyértelmű trend mind az ingatlanpiac keresleti, mind pedig a kínálati oldalának lassulása, a munkaerőhiány enyhülése felé hat az is, hogy a költségvetési átrendezések miatt egyes állami beruházásokat elhalasztottak. Mindez a kereskedelmi ingatlanok piacának lassulásával együtt jelentős építőipari kapacitások felszabadulását vetíti előre, ami rövid távon a jegybank szerint az új építésű lakások számának emelkedéséhez is hozzájárulhat.
Viszont mivel a jelentősen dráguló hitelek miatt egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a hitelből vásárlást, ennek főleg azok örülhetnek, akiknek magas a jövedelme, vagy akik jelentős önrészből terveztek építkezésbe vagy felújításba kezdeni.
Emellett most elképzelhetőnek tűnik az is, hogy azok a családosok is ebbe a körbe tartozhatnak majd, akik idén nem éltek a maximum hárommillió forint összegű vissza nem térítendő felújítási támogatással: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis nemrég egy sajtótájékoztatón arra utaló megjegyzést tett, hogy mégsem vezetik ki az év végével ezt a támogatási formát az eredeti terveknek megfelelően.
Élet
Fontos