Vasárnap hajnalban ismét átállítjuk az órákat, bár ennek a megfogalmazásnak egyre kevesebb értelme van, hiszen a legtöbb óra ma már automatikusan átállítja magát. Vasárnap reggel már egy órával korábban lesz világos, de cserébe délután egy órával korábban lesz sötét. Míg a koraibb pirkadatot az emberek többsége észre sem veszi, a korai sötétség általában sokakat bosszant. Egy tavalyi hazai közvélemény-kutatás szerint idehaza a nagy többség eltörölné az óraátállítást, és a nyári időszámításban maradna télre is. Ám ez ezúttal sem történik meg.

Az óraátállítással kapcsolatos pró és kontra érveket ma már mindenki jól ismerheti, egyrészt egészségügyi-fiziológiai, másrészt gazdasági szempontok szerint szoktak róla vitatkozni. A kiindulási alapelvek azonban általában jóval a világjárvány-háború-energiaválság alkotta hármas sokk előtti időkből származnak, sőt a téli-nyári váltakozó időszámítás bevezetése valójában több mint száz évvel ezelőtti alapokra épül.

Részben ennek a fonákságára hívta fel a figyelmet a napokban az, hogy a Belfasti Egyetem energetikai kutatója, Aoife Foley egy témában végzett kutatás eredményeit a helyi rádiónak adott interjúban ismertette. Foley-nak ugyanis az jött ki, hogy általános helyi fogyasztási szokások mellett Nagy Britannia (Anglia, Skócia és Wales) háztartásai összesen 1,2-2,3 milliárd fontot (570-1100 milliárd forintot) takaríthatnának meg, ha nem lenne óraátállítás. A sávon belüli konkrét érték attól függ, hogy milyen rezsitarifákkal veszik igénybe a szolgáltatásokat a lakosok.

Hogyan jött ki ez a szám? Foley kutatásainak van egy nagyon egyszerű, és valószínűleg Magyarországra is érvényes megállapítása: a háztartásokban az energiafogyasztás télen nem sokkal délután 4 óra előtt kezd felfutni és 5-7 óra között tetőzik. Délután 4 előtt kell lámpát kapcsolni, majd a lakosok többsége 5 után ér haza, és végzi el otthon a napi teendők javát. Ha azonban csak 5 körül kezdene sötétedni, akkor meg lehetne spórolni egy óra világítást. Az emberek akkor is 5-7 között végeznék a teendőiket, de nem kapcsolnának villanyt már 4-kor.

Logikus ellenvetés, hogy ebben az esetben reggel egy órával később lenne világos, vagyis amit megnyerünk délután, azt elvesztenénk reggel. Csakhogy Foley kutatásaiból az derült ki, hogy az emberek reggel mindenképpen felkapcsolják a villanyokat, akkor is, ha téli időszámításban vannak, mert legtöbbször csak dereng a reggel kint. Hiába kel fel a nap téli időszámítás szerint korábban, annyira világos általában nincs reggelente, hogy ne kelljen feloltott lámpa mellett reggelizni. Tehát Foley adatai szerint a reggeli energiafogyasztás lényegében adott, a délutáni viszont csökkenthető lenne.

Amikor az óraátállítást a múlt század elején bevezették, az emberek még jellemzően jóval korábban keltek, mint manapság, nem voltak annyira fejlett világítási rendszereik, és mivel a közvilágítás sem volt fejlett, a munkába járáshoz nagy segítséget jelentett, hogy hamarabb felkelt a nap. Ma azonban mindez már nem igaz, a közlekedési eszközök is sokkal biztonságosabbak, de még az utcai gyalogláshoz is sokkal jobbak a világítási körülmények. Nincs szükség arra, hogy a korai napfény besegítsen, az utcai közvilágítás pedig így is úgy is megy, amikor sötét van.

Ezek következtében viszont nemcsak az lényeges, hogy a háztartásoknak a fent említett összeget nem kellene kifizetni rezsiköltségben, hanem új elemként az is döntő tényező lett, hogy ezt az energiát nem is kellene előállítani. Márpedig 2022 őszén Európa-szerte arról beszélünk, hogy ne lepődjön meg senki, ha télen hosszabb áramszünetek lesznek, vagyis ha Foley számolása jó, akkor az óraátállítás eltörlése ezek valószínűségét is csökkenthetné.

Ahogy arról a G7 már öt éve, az elsők között beszámolt, az Európai Unió intézményeiben már 2017-ben politikai konszenzus alakult ki arról, hogy az óraátállítást eltöröljék, 2019-ben pedig a döntés is megszületett az ügyben. A 2020-as világjárvány, majd az azt követő gazdasági válság és háború miatt azonban a megvalósítás elmaradt.

A téli vagy a nyári időszámítás eltörlése egyébként első látásra egyszerű jogtechnikai lépésnek tűnik, a valóságban azonban egyáltalán nem az. Az unióban három időzóna van, és mivel jelenleg egységes az óraátállítások időpontja, ezek együtt, egységesen változnak. Amennyiben kettő helyett egy időszámításra állnak át az országok, akkor mindenkinek választania kell, hogy a télit vagy a nyárit tartja meg, ám ha a jelenlegi időzónák határain eltérnek a választás eredményei, akkor egyrészt a gyakorlatban elmozoghatnak az időzóna-határok, másrészt olyan szigetszerű képződmények is létrejöhetnek, ahol az összes környező országtól eltér az időszámítás.

Az unió ezért arra kérte a tagállamokat, hogy a választásuk előtt egyeztessenek, és mérlegeljék a kialakuló új helyzetek előnyeit, hátrányait – ez a munka azonban a fent említett okok miatt egyre csak halasztódik. Arról pedig nincs információnk, hogy a kérdést kezelő szakminisztérium megkérdezi-e a magyar lakosság véleményét arról, hogy melyik időszámítást szeretné megtartani, mielőtt érdemben elkezd tárgyalni az ügyről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLehet, hogy a szlovák határon kell majd órát állítanunk a román helyettAz óraátállítás uniós eltörlése után borulhat az a ma még egyértelmű rendszer, hogy az időzónák határán kell az órákat a helyi időhöz igazítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA jelek szerint télre visszaállítjuk az órákat, pedig lehetett volna másképp isA járvány teljesen megbénította az óraátállítás eltörlésének ügyét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÓraátállítás? Az semmi, az eltérő időzónákat is megszüntetnékHa már globalizáció, járjanak mindenhol ugyanúgy az órák - javasolja két amerikai tudós.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ energia nyári időszámítás óraátállítás Olvasson tovább a kategóriában