1. Napi G7: Ársapka > áruhiány

A legnehezebb időszakot túlélte az üzemanyagárstop a Mol százhalombattai finomítójának karbantartásának befejezésével. Emiatt is volt politikai szempontból racionális a hatósági ár meghosszabbítása december végéig.

A Mol helyzete: Az ellátási nehézségek miatt ugyan bírálta a Mol az ársapkát, de az olcsó orosz olaj miatt rekordnyereséggel zárta a második negyedévet közel 350 milliárd forinttal.

• Piaci részesedését is növelheti a Mol, mivel egyre kevesebb üzemanyagot szállít a kisebb kutaknak, amelyek ezt piaci kiszorításnak értékelik.
• Időszakos hiányra azonban továbbra is számíthatunk az ársapka és a százhalombattai karbantartás kisebb mértékű októberi folytatása miatt.

Politikai kontextus: A kormány tisztában van azzal, hogy az árstop miatt nem lesz zökkenőmentes az ellátás, de az időnkénti áruhiányt jobb megoldásnak tartja a drágább üzemanyagnál.

Kilátások: Az ellátási gondokra hosszabb távon az olajár további csökkenése jelenthet megoldást. Akkor térne vissza az import a magyar piacra és szűnne meg teljesen a hiány, ha az üzemanyag piaci ára 480 forint alá menne.

A G7 teljes cikkét a választásról ide kattintva lehet elolvasni.

Újra kell írni a jövő évi költségvetést és jön a recesszió – jelentette be Varga Mihály egy tegnapi előadáson. Több eddig nem ismert adatot is közölt a kormány prognózisáról, amely sötétebb képet mutat, mint pár hónappal ezelőtt.

Gazdasági helyzetkép: A 4,9 százalékos tervezettel tervezettel szemben az idei költségvetési hiány 6,1 százalék lesz. Varga a növekedést egy 740 milliárd forintos földgázvásárlással magyarázta.

• Az infláció az év végén tetőzhet 20 százalék körül, és jövő év közepétől indulhat érdemben csökkenésnek a kormány előrejelzése szerint.
• Recesszióban lesz a magyar gazdaság a következő negyedévtől 2023 utolsó negyedévéig egy bemutatott ábra alapján.

Kontextus: A kormányzat mostani várakozása jóval borúsabb az öt hónappal ezelőttinél. Április végén – az ukrajnai háború kirobbanása és több szankció bevezetése után – még 4,1 százalékos GDP-növekedéssel és 5,2 százalékos inflációval számolt 2023-ra.

Mi várható? Varga szerint a rövid távú kormányzati intézkedéseknek két fókuszpontja van Magyarországon: a közép- és kisvállalkozások, valamint a magas energiaintenzitású nagyvállalatok.

• Az energiatakarékosság is prioritás: Varga példaként hozta fel, hogy míg Magyarországon a szigetelt családi házak arány 20 százalék, addig Ausztriában 80, Lengyelországban 49, Szlovákiában pedig 35.

• Erős interjú egy rögös életútról a heroinozástól és a börtöntől mások segítéséig (Szabad Európa)
• A Volkswagen kivonulhat Kelet-Európából a gázárak miatt (G7)
• A magyarok leginkább a szelektív gyűjtésre hajlandóak, legkevésbé pedig a húsevésről és az autójukról mondanának le (Qubit)
• Háromasztalnyi mappa – ennyi papírmunka kell három szélturbina engedélyéhez Németországban (Twitter)
• Átfogó cikk a magyar popzene legújabb generációjáról (Telex)

A trappista sajt kétszeresére drágult az elmúlt bő egy évben a G7 saját gyűjtése alapján.

• A gouda mintegy 25 százalékkal volt drágább a trappistánál tavaly nyárig. Tavasszal azonban a trappista ára utolérte, és volt, hogy meg is előzte.
• Négy termék drágult a trappistánál nagyobb mértékben az elmúlt két évben a G7 kosara alapján: a spagetti tészta (145%), a zsemle és a kifli (121% mindkettő), valamint a kávé (100%).

Éva óvónőként dolgozik egy VIII. kerületi magánoviban és mivel utálja, ha fényképezik, csak a beszélgetésünk helyéről készíthettünk képet.

Hogy érintik a növekvő árak? Elővigyázatosságból nagy megtakarításba kezdett. Bár a lakbére emelkedett, jelentős fizetésemelést kapott és több pénzt rak félre.

• Kevesebbet költ ruhára; nem vesz már bérletet és mindenhova gyalog jár; nem ment nyaralni; és míg régen elég sokat járt étterembe, most már egyáltalán nem.
• Sokkal többet takarít meg, mint korábban, bár “rezsiszámlákat még nem kapott”.

Mi hiányzik neki a legjobban? “Jó lenne több zöldséget, gyümölcsöt enni, de annyiért nem fogok venni, amennyibe most kerülnek” – mondta a fizetésemelése miatt magát kifejezetten szerencsésnek érző Éva.

6. Külső szemlélő: Szemléletformáló élmény

Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. üzletfejlesztésért és stratégiai tervezésért felelős igazgatója, aki rendszeresen publikál a G7-en.

Mi volt rá nagy hatással a héten? A Real Vision Finance TV befektetésekkel foglalkozó online csatorna interjúja.

Miért? “Egy 76 perces, elképesztően informatív beszélgetés meghallgatását ajánlom, mindenkinek, aki tények alapján szeretne gondolkodni az energiaipar ‘zöldítésének’ lehetőségeiről. Két amerikai barát, egy nagyon okos befektetési szakember és egy nagyon sikeres, energetikai cégekre specializálódott kockázati tőkealap vezetője beszélget, a néző, hallgató pedig alig több mint egy óra alatt rengeteg izgalmas adatból és összefüggésből megérti, hogy ökológiai, technológiai, közgazdasági törvényszerűségeket nem lehet szlogenek ütemes ismételgetésével felülírni. 2×2 sosem 5, az energetikában sem. Szemléletformáló erővel bíró élmény.”

Mikor jelent meg? A Nemzeti Parasztpárt központi lapja, a Szabad Szó 1946. november 28-i számában.

Mi történt? “A forint értékének biztosítása és a dolgozók életszínvonalának az emelése érdekében a kormány szigorú rendszabályokat léptetett életbe és az ‘Árdrágítás elleni hét’ folyamán a hatóságod, a rendőrség és a külön erre a célra beállított ellenőrök ezrei vonulnak fel a feketézők, az árdrágítók, a készletelvonók ellen.

Tűrhetetlen ugyanis az, hogy míg a parasztság szinte rongyokban jár, az ipari munkásság a legnehezebb körülmények között dolgozik és a rosszul fizetett tisztviselők életüket is alig tudják fenntartani, addig egy vékony réteg hajfocsolással, árucsempészéssel, árurejtegetéssel nehezítse az ország helyzetét. A küzdelem megindult.” (Arcanum Adatbázis)