Az utóbbi időben sok lengyel boltban kifogyott a cukor, és az új szállítmányokat úgy is elkapkodják, hogy egyre drágább lesz a termék. A dolog azért is különös, mert az ország Európa harmadik legnagyobb cukortermelője, és nem fenyeget az a veszély, hogy a cukor elérhetetlenné válik a lengyelek számára.
Felvásárlási lázból láthattunk már néhányat az utóbbi években, elég csak a koronavírus-járvány kitörése utáni élesztőhiányra gondolni idehaza, míg más országokban a WC-papír vált emblematikus hiánycikké. A mostani lengyel eset azért különös, mert látszólag nincs különösebb kiváltó oka. Az ukrajnai háború már több mint öt hónapja tart – vagyis a kezdeti ijedtség már rég elmúlt -, és előbb lehet gond a fűtőanyagok elérhetőségével (ott most is sokan használnak szenet, és a háború előtt jelentős volt az oroszországi import), mint a cukoréval. Egy átlagos évben ebből ugyanis több százezer tonna exportra is jut.
A lengyel sajtóban megszólaltatott szakemberek szerint tipikus vásárlói pszichózisról van szó, amikor az üres polcok látványa sokakból kiváltja a felhalmozási ösztönt – különösen Lengyelországban, hiszen a 80-as évekre visszaemlékezni képes generációk biztosan nem felejtik el a súlyos áruhiányt. (Jellemző módon a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete még egy sorban állós társasjátékot is kiadott, amely magyarul is megjelent.)
A kezdő lökést talán az áremelkedés adta meg a felhalmozáshoz, onnantól pedig már ment magától. Egy ma megjelent cikk már arról számolt be, hogy német és belga üzletekben is sokkal olcsóbban lehet cukrot kapni, mint Lengyelországban, de a jelek szerint egyelőre ez sem tántorítja el a kamrát feltölteni akarókat. Ennek nyomán több üzletlánc is 5 vagy 10 kilós limitet vezetett be az egyszerre megvásárolható mennyiségre.
Pedig egyébként jól tennék, ha visszafognák a cukorfogyasztást. Egy 2019-es hír szerint – a feldolgozott termékekben lévőt is beleértve – a lengyel gyerekek eszik a legtöbb cukrot Európában, napi 19 kávéskanálnyit. A felnőttek pedig még őket is felülmúlják öttel.
Élet
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
