Fél éves várakozás után pénteken elindul Lengyelországban az a nagyszabásúnak szánt lakástámogatási program, amely egyszerre próbálja meg stimulálni az ingatlanpiacot és a gyermekvállalási hajlandóságot. A lengyel kormány azoknak akar segíteni, akik egy lakáshitel havi törlesztő részleteit ugyan ki tudnák gazdálkodni a fizetésükből, de a kölcsönhöz szükséges önrészt képtelenek összespórolni.
Lengyelországban a bankok általában 20 százalékos önrészt kérnek a lakáshiteleknél, nagyrészt azért, mert a jogszabályok erre kötelezik őket a hitelbírálatoknál. A „Lakás önrész nélkül” nevű program azonban mostantól bizonyos feltételek teljesülése esetén állami garanciavállalással váltja ki az önrészt.
Mivel a felvett hitel elérheti a lakás vagy ház árának 100 százalékát, mostantól kezdve
elvileg elképzelhető, hogy például egy fiatalnak egyetlen zlotyt sem kell kifizetnie, és beköltözhet egy saját lakásba
– feltéve, hogy fizetni tudja a havi törlesztőket. A program tehát alapvetően nem a szegényebb rétegek lakáshoz jutását segíti, hanem azokét, akik a havi jövedelmük alapján egyébként hitelképesnek számítanak.
A magyar államilag támogatott konstrukciókkal (korábban szocpol, később CSOK) szemben a lengyel csomag nem szabja feltételül a házasságkötést, abban viszont hasonlít, hogy a gyermekvállalást pénzügyi előnyökkel ösztönzi. Amennyiben ugyanis a hitelfelvevő családjában már van egy gyermek, akkor a futamidő alatt megszülető második gyermek után 20 ezer, és minden további gyermek után 60 ezer zloty jóváírás jár majd (ez jelenlegi árfolyamon 1,7, illetve 5,1 millió forint). A hitel minimális futamideje 15 év.
A lengyel sajtó a konstrukció indulásának kapcsán nagyon részletesen foglalkozik a témával, és számos kritikát fogalmaz meg.
A garanciavállalás az ingatlan árának minimum 10, de legfeljebb 20 százaléka, és legfeljebb 100 ezer zloty lehet, ami azt jelenti, hogy az állami segítséget a legfeljebb 500 ezer zlotyba (42,7 millió forint) kerülő ingatlanokig lehet maximálisan kihasználni. Az igénylőnek nem lehet saját lakása, akkor sem, ha egy olyan családról van szó, amelyben már van egy gyermek. Kétgyermekes családok ugyan kérhetik ezt a hitelt akkor is, ha van a tulajdonukban lakás, de az nem lehet 50 négyzetméternél nagyobb. Háromgyermekes családoknál ugyanez a korlát 75, négygyermekeseknél pedig 90 négyzetméter (az ennél nagyobb családokra nincs felső határ). A futamidő alatt más lakóingatlant az adósok nem vásárolhatnak.
A hitelfelvevők körét tehát a valóságban eléggé szűkítik a fenti feltételek, ám ennél is nagyobb probléma, hogy a megvásárolható ingatlanok körét is erősen behatárolja a jogszabály. Varsóban az új építésű ingatlanok átlagos négyzetméterára ugyanis mára 13 ezer zlotyra (1,11 millió forintra) nőtt, ez a hitel azonban csak a négyzetméterenként legfeljebb 10 ezer zlotyba kerülő ingatlanokra vehető igénybe. A használt lakásoknál a hitel varsói plafonja négyzetméterenként 9 300 zloty, az átlag azonban már 11 800 zloty.
Krakkóban ugyanez a helyzet, az oda meghatározott támogatási plafon ott sem éri el az átlagot. A szabály célja nyilvánvalóan az volt, hogy az állami támogatás értéke ne épüljön be azonnal az ingatlanárakba, ám az arányok a jogszabály megalkotása óta eltelt fél év alatt eltolódtak – ezeken várhatóan változtatni kell.
További nehézség, hogy fél év alatt nem csak az ingatlanok ára szállt el Lengyelországban, hanem a jegybank kamatemelési ciklusa miatt a hitelkamatok is nőttek, és emiatt eleve romlott a potenciális vásárlók hitelképessége.
Pénz
Fontos