Huszonhárom éve történt a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) épületegyüttese ellen elkövetett, 2977 áldozatot szedő terrortámadás, amely során a komplexum hatalmas, 417 és 415 méteres tornyai teljesen megsemmisültek. A támadás következményei azóta is meghatározzák a világpolitika alakulását, hiszen ez az esemény zárta le a hidegháború vége utáni optimista, felszabadult és aránylag békés korszakot, elindítva a terrorizmus elleni háborút, Afganisztán amerikai megszállását.
A támadás utóhatásairól rengeteg értelmezés, elemzés készült, de a szeptember 11-i emlékezés döntően az áldozatokról és a tragédia feldolgozásáról szól. Manhattan szívében, ahol a tornyok álltak, most az elmúlást és a megújulást szimbolizáló emlékmű látható.
A Világkereskedelmi Központ elpusztítását követően vita bontakozott ki az üresen maradt telek, a Ground Zero jövőjéről. Az amerikai közvélemény sokszínű elképzelései alapvetően két ötlet köré szerveződtek: az egyik szerint a központ teljes újjáépítése lett volna méltó az áldozatok emlékéhez és a büszke New York örökségéhez, a másik elképzelés szerint pont, hogy teljesen üresen kellett volna hagyni a telket. Eszerint a gondolat szerint a világ legértékesebb telkeit üresen hagyva a város is jelképes áldozatot hozott volna, az áldozatok előtt tisztelegve. Végül megszülettek a ma is megtekinthető állapot kompromisszumos tervei. Az eredeti tornyok helyén emlékmű és múzeum épült, ezeket pedig új felhőkarcolók, közlekedési központ, bevásárlóközpont és ortodox templom zárja gyűrűbe.
A lerombolt tornyokra az emlékmű területén két hatalmas medence emlékezik, melyek oldalán az áldozatok nevei szerepelnek fémtáblákba vésve. A medencék a tornyok eredeti helyén épültek, bár valamivel kisebbek, mint a tornyok alapterületei voltak, hiszen azok hiányát hivatottak bemutatni. Az emlékmű puszta méretei érzékeltetik a hiány keserűségét. A feketemárvány-falú medencék egyenként közel 4000 négyzetméteren terülnek el, és 21 méter mélyre vezetik a bennük lévő vizet. Lassan sétálva egy ilyen medencét 5-10 perc alatt kerülhetünk meg.
A medencékben lévő vízesések Észak-Amerika legnagyobb mesterséges vízesései, melyekben percenként 190 ezer liter víz áramlik lassan a vízesés peremén, amin túlzúgva csillogó vízfüggönyt hoz létre. Az egységes víztükör a peremen átbukva egyéni életeket szimbolizáló fonalakká válik. Ezek a fonalak a lenti mélységben találkoznak újra, új víztükröt formálva, hogy aztán együtt boruljanak a medence közepén lévő mélységébe. Ennek fenekét már az emlékmű mellől nem látni. Érdekes és megindító módon pont azt kéne kockáztatnia a járókelőnek, hogy lássa a középső mélység alját, hogy nem tud onnan visszajönni. Ez a kíváncsisággal egybekötött félelem – amely az egyén kapcsolatára utal a túlvilággal – egyből mellkason vágja az emlékmű látogatóit.
Az áldozatok nemcsak számok, és nem csupán a történelem részei, hanem egyének, egyéni életek. Ebből a filozófiából merítkezik a 9/11 emlékmű is, hasonlóan az izraeli – a holokauszt során meggyilkolt zsidók emlékének megőrzésérére létrehozott – Jad Vasem komplexumhoz. Az áldozatok nevei körbekerítik a medencét oldalfalait, számozott fémtáblákba vésve jelennek meg. Elkerülve, hogy a táblákon adott számú név szerepeljen, néhány áldozat neve átlóg a táblák határain, létrehozva egy egységes emlékfalat az áldozatoknak.
Az emlékezés jegyében a hozzátartozók ma is fehér rózsát helyeznek a nevek vájataiba.
Az újjáépítési tervek további épületei közül az Oculus közlekedési központ és bevásárlócenter lélegzetelállító, kimagasló építészeti alkotás. A forma egyszerre emlékeztet felröppenő békegalambra, ősmadárra és halszálkákra. A pillérek fehérsége és szigorú egymásutánisága olyan épületet eredményeznek, amiről percekig nem lehet levenni a tekintetünket.
A tervező Santiago Calatrava lenyűgöző belső teret tervezett. Az Oculus bordái között nyitható tetőablakok találhatók, így azok között bentről az égbolt és a felhőkarcolók tükröződései láthatók. A belső térben egymással szemben kifeszített zászlók nem engedik elfeledni, pontosan hol is járunk.
A tervezett hat felhőkarcolóból mostanáig négy építését fejezték benne. Köztük a One World Trade Center névre hallgatót, amely 541 méterrel Manhattan legmagasabb épülete, megelőzve a 2012-ig rekorder Empire State Buildinget. A köznyelvben a Szabadság tornya névre hallgató épület irodát biztosít több befektetési és pénzügyi vállalkozásnak, például a Moody’ befektetési üzletágának. Több szerkesztőség otthona az épület, itt található a Channel 2, 4, 5 és 9 szerkesztősége, valamint a Condé Nast kiadó is, továbbá a Reddit is az épület irodáit használja.
Világ
Európa legelmaradottabb vidéke lett a magyar kifektetés fő célpontja
A magyar külpolitika által megcélzott nyugat-balkáni országok évtizedek óta alig közelednek Európához, ami kérdéseket vet fel a megtérüléssel kapcsolatban.
Súlyosan alábecsülhetjük a klímaváltozás gazdasági kockázatait
A legújabb hőmérsékleti anomáliák arra utalnak, hogy az éghajlat globális átalakulása hamarabb változtatja meg a klímarendszert, mint azt korábban várták.
Alig lesz hozzáadott érték a BYD magyar gyárában, ha a kínai kormányon múlik
Állítólag arra kéri a kínai kormány az autógyártókat, hogy ne vigyék ki az országból a technológiájukat, külföldön szigorúan csak összeszerelést végezzenek.
Fontos
Az EU egyik leginkább vízfejű gazdasága a magyar
Majdnem negyedével lenne alacsonyabb Magyarországon az egy főre jutó GDP Budapest nélkül.
Vannak olyan országrészek, ahol több eső esett egy nap alatt, mint a megelőző három hónapban
Az ország nagy részén 24 óra alatt több csapadék hullott, mint a megelőző 30 napban, de voltak olyan mérőpontok, ahol az előző háromhavi mennyiséget is túlszárnyalta.
Európai üzemek zárnak be, romlanak a kilátások az olajiparban
Az év eleji optimizmus után az olajipar komoly nehézségekkel küzd a globális gazdasági problémák miatt, Európában pedig különösen borúsak a kilátások.
