Csak tíz évvel később tudjuk meg, ha átléptük a 1,5 fokos küszöböt
Az biztos, hogy tavaly volt a legforróbb év a Földön a mérések kezdete óta, de hogy meghaladtuk-e a 1,5 fokos felmelegedési küszöböt, attól függ, milyen hosszú periódust mihez viszonyítunk – írja a Másfélfok.hu.
Mi történt? 2023-ban 1,48 fokkal haladtuk meg az iparosodás, 1850-1900 közötti időszak átlagához mért átlaghőmérsékletet.
- Volt ugyan olyan kutatás, amely szerint tavaly meghaladtuk a 1,5 fokot, de ebben korábbi időszakhoz, az 1700-as évekhez mérték a változást.
- A 1,5 fokos küszöb azonban 20 év éghajlati átlagára vonatkozik, azaz 1850–1900-as időszak átlagához képest egy 20 éves időszak átlagát kell nézni.
Kockázatot hordoz, hogy csak később lesznek pontos adatok. Az év, amikor átlépjük a küszöböt, ennek a 20 éves periódusnak a közepe, de biztosan csak 10 évvel a tényleges átlépés után mondjuk majd, hogy meghaladtuk a 1,5 fokos küszöböt.
Azonban minden tizedfok emelkedéssel szűkülnek az élhető területek a bolygón, a 1,5 fokos küszöb meghaladásakor pedig hatványozódnak az éghajlati veszélyek és azok pusztítása.
- Az átbillenési pontok közül több is elérhető közelségbe került az újabb tanulmányok szerint, ezek gyors és radikális változások, amelyekhez nem biztos, hogy tudunk alkalmazkodni, sőt, további reakciókat indíthatnak el.
- Ilyen a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégtakaró eltűnése, a trópusi korallzátonyok pusztulása, az északi féltekén a permafroszt (örökös fagy) hirtelen felolvadása és a Labrador-tenger áramlásának összeomlása is.
Felülnézet: A jelenleg érvényben levő politikák alapján az évszázad végére kb. 2,7 Celsius-fokra tehető a globális felmelegedés mértéke, a 2030-2040-es években nagy valószínűséggel a 1,5 fokos küszöb fölé emelkedik a globális átlaghőmérséklet.
Mi várható? Ha a következő években gyorsan és kellő mértékben visszafogjuk a kibocsátásokat, akkor az IPCC (az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete) szerint egy pár évtizedes túllövés után vissza tudnánk hűteni a bolygót a 1,5 fokos küszöb alá és stabilizálni tudnánk az éghajlatot.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
