Pár évvel ezelőttig úgy nézett ki, hogy a hadviselésben évtizedeken át fontos szerepet betöltő légvédelmi gépágyúk felett eljárt az idő, a világ élvonalbeli hadseregei egymás után vonták ki, selejtezték le ezeket a fegyvereket. Ez érthető is volt, hiszen a légi célpontokat sokkal hatékonyabban lehetett irányított rakétákkal semlegesíteni.
Az újabb fordulatnak már korábban is voltak jelei, de az ukrajnai háború nyomán mostanra mindenkinek leesett a tantusz: újra szükség van ezekre a fegyverekre. Ezt talán legjobban az alábbi mém foglalja össze:
Embrace low cost anti-aircraft guns
byu/Key_Dealer_1762 inNonCredibleDefense
A változás lényege tényleg ez: az előző nagyjából három évtizedben a levegőben csak ember vezette repülőgépekkel és helikopterekkel kellett számolni, ezekből pedig sosem volt olyan sok, hogy ne lehetett volna ellenük elegendő légvédelmi rakétát alkalmazni. Ez teljesen megváltozott a drónokkal, különösen azzal, ahogyan a civil felhasználásra gyártott repülőeszközök tömegét használja mindkét fél az ukrajnai háborúban.
A Royal United Services Institute brit védelmi agytröszt egy tavaly májusi elemzése szerint ezekből az ukrán hadsereg havonta akár tízezer darabot is elveszíthet, vagyis olyan nagyságrendről van szó, ami ellen a világ összes légvédelmi rakétája sem lenne elég. Arról nem is beszélve, hogy ha a kezelők nem is sajnálják a rakétát, az nem mindig találja el a radarokon aprócska célt mutató civil drónokat.
A fenti mém ugyanakkor annyiban félrevezető, hogy Ukrajnában – amennyire a harctéri felvételek alapján meg lehet ítélni – a légvédelmi gépágyúkat sem a civil drónok ellen használják elsősorban. Ennek valószínűleg az az oka, hogy bár a lőszer mennyisége és költsége elvileg lehetővé tenné, nem akarják ezeket a fegyvereket olyan közel vinni a fronthoz, ahol a hobbidrónok többsége tevékenykedik – túl nyilvánvaló célpontot nyújtanának az ellenség számára.
Ukrán oldalon a légvédelmi gépágyúkat leginkább az iráni fejlesztésű Sáhid kamikaze drónok ellen használják (ezeket már az oroszok is gyártják Gerán néven). Ezek a civil drónoknál jóval nagyobb, 135-200 kilós harceszközök, és elsősorban hátországbeli létesítmények, városok ellen használják az oroszok. Mivel ezekből már rengeteget indítottak – nagyjából 3800-at az ukránok szerint -, nem győznék rakétákkal a harcot ellenük. Az ukránok szerint nagyjából 3000-et lőttek le, nem csekély részüket a Németországtól kapott Gepard önjáró légvédelmi páncélosokkal – a cikk elején említett folyamat miatt ezeket az iker gépágyúval felszerelt páncélosokat raktárakból kellett összeszedni, és nem kis kihívás volt a 35 milliméteres lőszer gyártásának ismételt megszervezése sem.
A Gepardok elsősorban városok és más fontos célpontok közelében tevékenykednek, de az utóbbi hónapokban az ukrán hadsereg olyan mobil légvédelmi csoportokat szervezett, amelyeket gyorsan a Sáhidok aktuális útvonalán lehet bevetni. Ezek közül jó párat a szovjet eredetű ZU-23-2 ikercsövű, 23 milliméteres gépágyúval szereltek fel (a fenti mémen pontosan ilyen látható), és állítólag jó teljesítményt nyújtanak az iráni/orosz drónok lelövésében. Sőt, az alábbi felvételen elvileg egy orosz – a Sáhidoknál sokkal nehezebb célpontnak számító – cirkálórakéta lelövése látható.
Good performance by a Ukrainian crew of a ZU-23-2, shooting down a Russian cruise missile.
Source: https://t.co/qDVPvaJm86#Ukraine pic.twitter.com/1bRPlBJqEU
— (((Tendar))) (@Tendar) January 2, 2024
Az ukrán hadsereg épp a napokban jelentette be, hogy a határőrség egységei – amelyek szintén részt vesznek a légvédelemben – új ZU-23-2-eseket kapnak, az ukrán sajtó szerint valószínűleg lengyelországi gyártásból.
A folyamatot természetesen figyelemmel követik a nyugati hadseregek is, és nagyon meglepő lenne, ha a következő években nem térnének vissza a NATO hadseregeibe is a drónok ellen költséghatékony védelmet nyújtó gépágyúk, akár önjáró, akár vontatott formában.
Tech
Világító kutyanyakörvektől jutott milliárdos regionális webshopig három magyar testvér
A pendrive, a longboard és a rovartelep nem jött be, a kutyatáp viszont nagyon, ez a Vargyas testvérek tanulságos útja a nullától az egymilliárdig.
Magyarországon alig ismert márkák hajtják a világ okostelefon-piacát
Az Apple és a Samsung egyaránt visszaesett, a hasító kínai márkáknak köszönhetően azonban tavaly újra nőttek az eladások.
Évente egy kávé áráért elvárhatjuk, hogy kiderüljön, miből áll a világ
A világ legnagyobb részecskefizikai infrastruktúrája közel hárommillió eszközből áll, karbantartásukat egy magyar szakember, Jurcsó Péter menedzseli.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
