Hírlevél feliratkozás
Nagy Zsolt
2023. december 1. 15:27 Világ

A hírolvasóért zajló verseny egyik legnagyobb vesztese maga a hírolvasó lesz

Az orosz-ukrán háború valamint az októberben kirobbant palesztin-izraeli háború rémképei, a kegyetlenkedésekről szóló beszámolók a hétköznapok részeivé váltak. Főleg, hogy ma már a különböző portálok, tévék és lapok nem csak egymással versenyeznek a figyelemért, hanem a közösségi médiában megjelenő profi és profi tartalomkészítőkkel is.

Az olvasó figyelmét pedig a sokkoló részletekkel lehet megszerezni. Ennek viszont ára van.

A modern médiaplatformok szaporodásával a tudomány is felfigyelt az úgynevezett “news information overload” nevű jelenségre, azaz arra, amikor a folyamatosan ömlő hírektől az olvasó egyszerűen túltelítődik. Sőt, a kegyetlenségek bemutatása még poszttraumatikus stressz is okozhat, ami azért különös, mert ez csak a tragédiákat közvetlenül elszenvedőknél jelentkezik általában. 

1989. áprilisában a Hillsborough stadionban lépett pályára a Liverpool FC és a Notthingham Forest csapata. A mérkőzés félbeszakadt, amikor a lelátó egy része túlterhelés miatt leomlott. Közel százan meghaltak, és hétszáznál is többen megsérültek a balesetben. A tragédia után nem sokkal több mint egy tucat ember jelentkezett azzal, hogy idegrendszeri károsodás érte őket akkor, amikor értesültek a sajtóból az eseményekről. Ők többnyire az áldozatok családtagjai voltak, és azt követelték, hogy őket is tekintsék az események közvetett áldozatainak (és emiatt kompenzációt kértek maguknak). Az ügyet lesöpörte a bíróság, de ez volt az egyik első olyan eset, ahol a média felelősségének kérdése megjelent.

2015-ben, a bostoni maratonfutók ellen elkövetett robbantásos merényletet követően kezdték kutatni a média hatását a robbantást követően kialakuló PTSD-vel kapcsolatban

A bostoni robbantásos merénylet közvetítésével kapcsolatos hatások. Kép: National Library of Medicine

A fenti ábrán az akut stressz tüneteinek száma jelenik meg a robbantással kapcsolatos médiaközvetítések viszonylatában. Az adatok azt mutatják, hogy minél hosszabb ideig tartott a robbantással foglalkozó tartalmaknak való kitettség, annál nagyobb számban jelentkeztek az akut stressz tünetei.  

De mi történik? 

A különösen erőszakos tartalmak megtekintése képes arra, hogy kiváltsa a harcolj vagy menekülj reakciót. A képsorok megtekintése közben a véráramban megnő a stresszhormonok (kortizol, adrenalin, noradrenalin) szintje, melyek aztán a központi idegrendszerbe jutnak – a vérnyomás pedig megugrik, a szívverés felgyorsul. A test ilyenkor felpörgeti magát, hogy a harcban vagy a menekülésben a lehető legtöbbet tudja kihozni magából. Rövid távon ennek nincs különösebb negatív hatása, azonban ha ez az állapot rendszeresen és hosszan fennáll, az már a hétköznapi életre is hatással lehet. 

A tudomány csak néhány éve figyelt fel arra, hogy emberekben és állatokban a folyamatos stressz hatására megváltoznak bizonyos agyi folyamatok. A hippokampusz, melynek többek között a memóriért és az emlékekért felel, nem dolgozik olyan hatékonyan, valamint a prefrontális lebeny is elengedi az irányítást (a prefrontális lebeny felel többek között a tervezésért, maga a frontális lebeny pedig nagyban felelős a személyiségért). Ezzel egyidőben a központi idegrendszer az agy félelemközpontjaként is ismert amigdalát részesíti előnyben. 

Hosszú távon ez az állapot három nagy területet is érint, melyek aztán a hétköznapi élet során akár rossz döntésekben is megjelenhetnek: a precizitást, a rugalmasságot, és újraértékelési képességet.

  • A precizitás stresszhelyzetben nem fontos, nincs idő a kontextus megismerésére, átfogó ismeretanyag elsajátítására. A figyelem csupán a legszükségesebb dolgokra terjed ki.
  • A stressz megfoszt attól a képességtől, hogy új információt már meglévő keretrendszerbe tudjon illeszteni valaki, ezáltal az új információval megbirkózni is nehezebb, azt nem tudja a helyén kezelni az elszenvedője. 
  • Az  emlékeink segítségével tudunk adaptálódni új helyzetekhez. Ehhez viszont az kell, hogy az emlékek is frissülni tudjanak. A stressz hatására ez a folyamat lassul, sokkal nehezebbn alakulnak ki azok az emlékek, melyek segítenek az új információk feldolgozásában. 

Az alábbi ábrát a Nature-ben tették közzé, itt kifejezetten a stressz és a tanulás viszonyát elemezték.

A stressz és a tanulási folyamat. Kép:Nature

Az talán mindenki számára ismerős helyzet, hogy egy-egy rosszul sikerült iskolai felelés, szóbeli vizsga anyaga valamiért különösen ragadósnak bizonyul az emlékezetben. Ez az ábra magyarázatod ad a jelenségre: a piros villámok a stresszt jelzik. Az X tengely az időt mutatja, ha a stressz jele a vonal alatt van, az azt jelenti, hogy káros a memóriára nézve, ha a vonal fölött, az azt jelenti, hogy segíti a memória fejlesztését. Látható, hogy az információ elsajátítását hosszan megelőző stressz káros, míg közvetlenül előtte vagy utána hasznos tud lenni – de csak akkor, ha itt vége is van. Ha a stressz szintje magas marad később is, az nehezíti az új információ feldolgozását és beépülését. 

A stressz hatására bekövetkezett változás nem csak az egyén életére gyakorol hatást, hanem a közügyekre is. A részletek iránti igényesség elveszítése, az új információk nem helyén történő kezelése a fake news korában akár komoly politikai vagy társadalmi mozgásokat eredményezhet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ egészség háború konfliktus pszichológia stressz tudomány Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. február 17. 04:38 Világ

Trump NATO-fenyegetése régi stratégia, de eddig nem hallgatott rá Európa

Az amerikai elnökök az 1950-es évek óta próbálják rávenni a NATO-tagokat, hogy költsenek többet a védelemre, de a nyilvános fenyegetések eddig nem működtek.

Stubnya Bence
2024. február 14. 09:32 Adat, Világ

Már csak néhány ország maradt, ahol ne szakadt volna meg a szennyezés és a növekedés évtizedekig kitartó együttmozgása

A fejlett országokban a 2000-es évek vége óta csökkenő szén-dioxid-kibocsátás mellett nő a gazdaság, és a legtöbb feltörekvő és fejlődő országban is meglazult az összefüggés.

Bucsky Péter
2024. február 13. 04:34 Világ

Saját fegyverükkel kényszerítenék térdre az orosz gazdaságot az ukránok

A szankcióknál is hatékonyabb út lehet az orosz olaj- és gázbevételek csökkentésére, ha sikerül a legnagyobb kikötők forgalmát ellehetetleníteni.

Fontos

Gergely Péter
2024. február 19. 16:39 Pénz

Itt tart most a kamatrali az állampapírok és a bankbetétek között

Megnéztük, vajon vesztésre állnak-e még a bankbetétek az állampapírokkal szemben.

Nagy Zsolt
2024. február 19. 14:19 Vállalat

Elhízott amerikaiak hozták meg a jólétet egy 16 ezer fős dán kisvárosnak

A Novo Nordisk olyan mértékű iparűzési adót fizet, hogy az önkormányzat csökkenteni tudta a lakosok adóterheit.

Bucsky Péter
2024. február 19. 04:34 Adat, Közélet

1360 milliárdot költött az állam a Rogán-féle kommunikációra 2015 óta

A közbeszerzések közel háromnegyede került Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderein.