Az utóbbi években a magyar politikai és gazdasági elit, valamint a politikai elit hirtelen meggazdagodott családtajgainak körében is feltűnően megnőtt a magánrepülőgép-használat népszerűsége. 

Ez nem ismeretlen dolog a világban, sőt Magyarországnál jóval szegényebb országokra is jellemző, hogy a magánrepülőzés és a luxusfogyasztás más feltűnő formái nagy népszerűségnek örvendenek a politikai elit és kapcsolt részeik körében. A londoni King’s College kutatói szerint ezen repülőutak követése és elemzése a kleptokrata, azaz az államkasszát magáncélokra használó rezsimek működésébe is mélyebb betekintést adhat, és a közös minták feltárása mentén a közvagyonnal való visszaélés különböző formáira is indirekt bizonyítékot szolgáltathat. 

Mamadou Sacko, Pierre-Louis Vézina és Inês Conde egy közelmúltbeli összefoglalójában például az egyes fejlődő országok vezetésének magánrepülő-használatát vetette össze az adott országok egyes gazdasági jellemzőivel, és arra jutott, hogy a kőolajban és földgázban gazdag, de kevés belső fékkel és egyensúllyal találkozó rezsimek vezetői feltűnően sokat járnak nagy nemzetközi pénzügyi központokba.

Genf, Bázel, London

A kutatók a Dictator Alert nevű közösségi projekt által begyűjtött adatokat nézték át, amelyek autokratikus rezsimek elitjének globális pénzügyi központokba – egyebek mellett Genf, Bázel, Párizs, London, New York – tartó repülőútjait követi nyomon. Ezeket a repüléseket az érintett országok nyersanyagvagyonával vetették össze, miután ez hagyományosan jó indikátora a kleptokráciának: skandináv közgazdászok egy 2017-es tanulmányban arra jutottak, hogy a fejlődő országokban az állami olajbevételek nagyjából 15 százaléka megy közvetlenül a rezsim zsebébe, és az olajár duplázódása jellemzően 22 százalékos növekedést hoz az ilyen pénzügyi központokban parkoltatott vagyonban.

Az összevetésből az jött ki, hogy népszerű globális pénzügyi központokba tett magánrepülős látogatások mértéke erős összefüggést mutat az adott ország kőolaj-vagyonával. A legnagyobb magángép-használók az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Szaúd-Arábia és Bahrein, és természetesen az orosz és az azeri elit is rengeteget utazott Genfbe, Párizsba és Londonba magángépein, legalábbis 2019 és 2022 között, amely évekből az adatok származnak.  

Ennél is érdekesebb, hogy kiemelkedő a fentieknél jóval szegényebb afrikai olajdiktatúrák magángép-használata is: Gabon, Egyenlítői Guinea, Angola és Líbia is az élmezőnyben szerepel. Míg Oroszországban vagy Szaúd-Arábiában egy jóval nagyobb gazdaság népesebb elitje repülőzik, addig Afrikában sokkal alacsonyabb fejlettségi szint és sokkal mélyebb társadalmi nélkülözés mellett egy jóval szűkebb elit használja magáncélra az ország erőforrásait. 

A kutatók ezt Egyenlítői Guinea alelnökének, Teodoro Nguema Obiang Mangue példáján vezetik le, aki egyébként az 1,6 milliós országot 1979 óta vezető diktátor, Teodoro Obiang Nguema Mbasogo fia. Bár a méretéhez képest számottevő olajkinccsel rendelkező ország egy főre eső GDP-je afrikai összevetésben relatíve magas, a lakosság több mint kétharmada a szegénységi küszöb alatt él. Teodoro Nguema Obiang Mangue ennek ellenére egyebek mellett egy 35 millió dollárra taksált malibui villát, egy magánrepülőt, egy szuperjachtot, valamint impozáns sportautó-kollekciót is összegyűjtött. 

Nemrég a nem a korrupcióellenes harc vezéreként ismert Dél-Afrikában két villáját és jachtját is lefoglalták, és korábban a szintén nem a feltűnő vagyonok forrásának kajtatásáról ismert Svájcban tizenegy sportautót koboztak el tőle (ezeket később 27 millió dollárért árverezték el), ahogy az amerikai villát már 2014-ben elkobozták korrupció vádjával. Ezzel együtt magángépe 2019 és 2022 között is tíz utat tett Madridba (Egyenlítői Guinea spanyol gyarmat volt), valamint Dubajban, Genfben, Milánóban és Rómában is féltucatszor fordult meg, míg tucatnyi isztambuli és néhány párizsi, washingtoni és moszkvai út is belefért. 

A hasonló szereplők között van Islom Karimov néhai üzbég diktátor lánya, Gulnara Karimova, aki Obianghoz hasonlóan az Instagramon is közvetítette nagyzolását. Apja halála után azonban kiesett a pikszisből, és az Egyesült Államok 850 millió dollár értékű vagyont foglalt le tőle.

Katar, Glencore

A katari rezsim, amelynek nemzetközi pénzügyi befolyásszerzése a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogának megszerzése óta erős sajtófigyelmet kapott, elsősorban az Egyesült Királyságba szeret repülni, 2019 és 2022 között több mint 350 alkalommal landoltak Londonban, míg a második helyezett Iszambul és Párizs alig több mint száz úttal szerepel, míg New York-i, nizzai, Los Angeles-i útjaik száma nem érte el a százat sem, Genfben, Milánóban és Rómában pedig 50-nél is kevesebbszer jártak az államhoz köthető gépek. 

Ez részben annak a jele, hogy a katari rezsim jelentős londoni befektetésekkel rendelkezik, mint például a patinás Harrods áruház, a Heathrow repülőtér, a Barclays bank, a Sainsbury’s üzletház, a Shard nevű ikonikus felhőkarcoló, valamint számos további nagy értékű ingatlanprojekt. Ugyanakkor a kutatók által idézett mélyebb megoldás, hogy a brit parlamentáris rendszer kedvező táptalajt biztosít a katari dinasztia külföldi pénzügyi tevékenysége számára: a parlamenti lobbizás csatornái minden vagyonos entitás előtt nyitva állnak; az ingatlanpiac vonzza a szupergazdag befektetőket; a fegyveripari jelentős politikai befolyása miatt a katonai megrendeléseken keresztül is jól puhítható a brit elit. 

Vézina korábbi kutatásaiból az is kiderül, hogy a katonai költés kéz a kézben jár az olajkinccsel, és a fegyverkezésre is jelentős összegeket fordítanak az országuk nyersanyagvagyonából frissen meggazdagodott elitek. A nem demokratikus, magas korrupciós mutatókat produkáló fejlődő országok egy nagyobb olaj- vagy földgáz-lelőhely feltárását követő öt évben átlagosan 30 százalékkal növelik fegyverimportjukat. Ez a hatás ugyanakkor általában inkább az Oroszországból és Kínából származó importot növeli rövidebb távon; az amerikai, brit, francia vagy svéd beszerzések inkább a hosszabb ideje vagyonos, nagyobb összegek felett diszponáló olajmonarchiákra jellemző, mint például Szaúd-Arábia. 

De a magánrepülőzés nemcsak a kőolaj- és földgázvagyon esetében feltűnő jelenség, a bányászati vagyon birtokosai, illetve annak kiaknázói is kiveszik a részüket a dologból. A Glencore nevű svájci központú bányászati és nyersanyagkereskedő vállalatot 2022-ben azért büntették 280 millió fontra az Egyesült Királyságban, mert magángépekkel szállította a különböző szolgáltatási díjként és üzleti kiadásként elszámolt kenőpénzeket Kamerunba, az Egyenlítői Guineába, Elefántcsontpartra, Nigériába és Dél-Szudánba. 

A kuatók elismerik, hogy a magángép-használat csak a nép kifosztásának közvetett jele, de a repülők követését manapság a sajtó és a hatóságok is egyre gyakrabban használják a közpénz törvénytelen privatizációjának feltárására, és a módszer az ilyen rezsimek külföldi befolyásszerzési kísérleteire vonatkozóan is hasznos információkkal szolgálhat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ földgáz Katar kleptokrácia kőolaj korrupció magánrepülőút Olvasson tovább a kategóriában