Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2023. július 11. 16:35 Adat, Világ

A bioélelmiszerek drágultak jobban, vagy a vegyszerrel kezeltek?

A bioélelmiszerek termesztésekor nem használnak műtrágyát, márpedig az elmúlt időszak nagy áremelkedésének egyik oka a műtrágya árának elszállása volt (mert annak előállítása rendkívül energiaigényes folyamat és az ukrán háború is akadályozta az ellátást). Emellett a termesztésnél sok szintetikus növényvédő szert sem alkalmazhatnak.

A jól működő kiskereskedelmi piacokon ráadásul a bioélelmiszereket döntő részben kisebb regionális beszállítók viszik a boltok raktáraiba, vagyis jóval kisebb lehet a szállítási költség is. A bioélelmiszer beszállítók gyakran a szokásosnál hosszabb távra szerződnek, és a szerződés alatt az átvételi árak garantáltak, ami szintén nagyobb stabilitást feltételez.

Ezek alapján joggal feltételezhetnénk, hogy a bioélelmiszerek ára kisebb mértékben emelkedett az elmúlt egy évben, mint a vegyszerrel kezelteké, de mit mutatnak a számok?

A német biopiac szereplőit tömörítő egyik legnagyobb szervezet, a Bund Ökologische Lebensmittelwirtschaft (BOLW) még februárban adott ki egy közleményt, amelyben számos adattal illusztrálta a fenti feltételezés helyességét.

A német adatok szerint az ottani diszkont modellben dolgozó boltokban (ilyen az Aldi, a Lidl, és a Penny is) 2022 őszén a sárgarépáért például 60 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, a szupermarketekben pedig 20 százalékos volt a drágulás. A biorépa azonban a diszkontokban csak 45, a szupermarketekben pedig 12 százalékkal drágult ugyanezen időszak alatt. Sőt, a BOLW adatai szerint a bioélelmiszerre szakosodott német boltokban a répa egy év alatt csak 2 százalékkal drágult, vagyis szinte meg sem érezte az inflációt.

A konkrét értékeket nem közölték, tehát csak a drágulás mértékéről van adat, arról nem, hogy melyik boltban és mennyivel volt eleve olcsóbb vagy drágább a termék. A bioélelmiszerek általában eleve jóval drágábbak, így az említett példákban legfeljebb a két verzió közötti különbség válhatott kisebbé.

A G7 saját fogyasztói kosarának adatai alapján a sárgarépa Magyarországon is hasonlóan viselkedett. A sima répa 2022 és 2023 júniusa között az Aldi, a Lidl, a Penny és a Tesco árainak átlaga alapján 88 százalékkal drágult, a biorépa viszont ugyanezen időszak alatt csak 45 százalékkal ment fel.

A német szervezet a vajjal, a tojással, az almával is hasonló trendet mutatott ki, ezeket a sárgarépa mellé feltettük az alábbi grafikonra (a friss tejeknél a drágulás Németországban szinte egyforma volt a bio és nem bio változatokban.)

A G7 saját fogyasztói kosarában jelenleg kilenc olyan termék van, amelyeknél meg tudtuk nézni, hogy egy év alatt, 2022 és 2023 június vége között mennyivel drágultak a bio és a nem bio változatok, ezt mutatjuk be az alábbi grafikonon.

Az eredmény felemás: a kilencből négy élelmiszerre igaz, hogy a bio változat nem drágult annyira, mint a vegyszeres-gyomirtós, ötre azonban a feltételezés nem áll. Igaz, nagyon fontos részlet, hogy ebből az ötből a burgonya és a tojás magyarországi ára nem tükrözi a szabad piaci viszonyokat, hiszen ezeket a kormány a tavaly szeptemberi áron stoppolta.

Érdemes még megnézni a zabitalt is, amely a magyar boltokban definíció szerint bio termék (nincs nem bio változata) és egy év alatt csak 8,6 százalékkal, azaz jóval az átlagos élelmiszer-infláció alatt drágult.

Ez egyébként azért lehet érdekes, mert a zabitalt (a többi növényi itallal együtt) többnyire a tehéntej helyett vásárolják a fogyasztók, és az elmúlt hónapok nagy inflációs felfutásában volt egy olyan időszak, amikor a tej ára egészen megközelítette a legolcsóbb zabital árát. Bár az utóbbi időben a tehéntej ára korrigált, és ismét nagyobbra nyílt az olló, az mégis látszik, hogy a növényi italok olcsóbb verziói (amelyek egyébként mind importból származnak), versenyképesebbé válhatnak a döntően hazai előállítású tejjel szemben, ha annak árát nem sikerül kordában tartani.
A tejről való átállás különösen a laktózérzékenyeknél lehet ilyenkor esélyes, hiszen a laktózmentes tejek még jóval drágábbak is, mint a laktázenzim adalékkal nem rendelkezők, azaz sokkal könnyebben megközelíthetik a növényi italok árszintjét.

A többi termékre viszont ez kevésbé jellemző, mert a fent bemutatott számok ellenére is elég nagy maradt a bio-felár.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ bioélelmiszer drágulás élelmiszer infláció kiskereskedelem Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2025. március 31. 12:18 Adat

Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál

Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.

Hajdu Miklós
2025. március 28. 13:29 Adat

Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar

Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.

Vámosi Ágoston
2025. március 28. 11:29 Adat, Közélet

Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír

Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.

Fontos

Torontáli Zoltán
2025. április 1. 05:58 Vállalat

Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt

Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.

Stubnya Bence
2025. március 31. 06:01 Élet, Pénz

Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat

Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.

Vámosi Ágoston
2025. március 30. 06:07 Élet

Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen

Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.