Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2023. július 11. 16:35 Adat, Világ

A bioélelmiszerek drágultak jobban, vagy a vegyszerrel kezeltek?

A bioélelmiszerek termesztésekor nem használnak műtrágyát, márpedig az elmúlt időszak nagy áremelkedésének egyik oka a műtrágya árának elszállása volt (mert annak előállítása rendkívül energiaigényes folyamat és az ukrán háború is akadályozta az ellátást). Emellett a termesztésnél sok szintetikus növényvédő szert sem alkalmazhatnak.

A jól működő kiskereskedelmi piacokon ráadásul a bioélelmiszereket döntő részben kisebb regionális beszállítók viszik a boltok raktáraiba, vagyis jóval kisebb lehet a szállítási költség is. A bioélelmiszer beszállítók gyakran a szokásosnál hosszabb távra szerződnek, és a szerződés alatt az átvételi árak garantáltak, ami szintén nagyobb stabilitást feltételez.

Ezek alapján joggal feltételezhetnénk, hogy a bioélelmiszerek ára kisebb mértékben emelkedett az elmúlt egy évben, mint a vegyszerrel kezelteké, de mit mutatnak a számok?

A német biopiac szereplőit tömörítő egyik legnagyobb szervezet, a Bund Ökologische Lebensmittelwirtschaft (BOLW) még februárban adott ki egy közleményt, amelyben számos adattal illusztrálta a fenti feltételezés helyességét.

A német adatok szerint az ottani diszkont modellben dolgozó boltokban (ilyen az Aldi, a Lidl, és a Penny is) 2022 őszén a sárgarépáért például 60 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, a szupermarketekben pedig 20 százalékos volt a drágulás. A biorépa azonban a diszkontokban csak 45, a szupermarketekben pedig 12 százalékkal drágult ugyanezen időszak alatt. Sőt, a BOLW adatai szerint a bioélelmiszerre szakosodott német boltokban a répa egy év alatt csak 2 százalékkal drágult, vagyis szinte meg sem érezte az inflációt.

A konkrét értékeket nem közölték, tehát csak a drágulás mértékéről van adat, arról nem, hogy melyik boltban és mennyivel volt eleve olcsóbb vagy drágább a termék. A bioélelmiszerek általában eleve jóval drágábbak, így az említett példákban legfeljebb a két verzió közötti különbség válhatott kisebbé.

A G7 saját fogyasztói kosarának adatai alapján a sárgarépa Magyarországon is hasonlóan viselkedett. A sima répa 2022 és 2023 júniusa között az Aldi, a Lidl, a Penny és a Tesco árainak átlaga alapján 88 százalékkal drágult, a biorépa viszont ugyanezen időszak alatt csak 45 százalékkal ment fel.

A német szervezet a vajjal, a tojással, az almával is hasonló trendet mutatott ki, ezeket a sárgarépa mellé feltettük az alábbi grafikonra (a friss tejeknél a drágulás Németországban szinte egyforma volt a bio és nem bio változatokban.)

A G7 saját fogyasztói kosarában jelenleg kilenc olyan termék van, amelyeknél meg tudtuk nézni, hogy egy év alatt, 2022 és 2023 június vége között mennyivel drágultak a bio és a nem bio változatok, ezt mutatjuk be az alábbi grafikonon.

Az eredmény felemás: a kilencből négy élelmiszerre igaz, hogy a bio változat nem drágult annyira, mint a vegyszeres-gyomirtós, ötre azonban a feltételezés nem áll. Igaz, nagyon fontos részlet, hogy ebből az ötből a burgonya és a tojás magyarországi ára nem tükrözi a szabad piaci viszonyokat, hiszen ezeket a kormány a tavaly szeptemberi áron stoppolta.

Érdemes még megnézni a zabitalt is, amely a magyar boltokban definíció szerint bio termék (nincs nem bio változata) és egy év alatt csak 8,6 százalékkal, azaz jóval az átlagos élelmiszer-infláció alatt drágult.

Ez egyébként azért lehet érdekes, mert a zabitalt (a többi növényi itallal együtt) többnyire a tehéntej helyett vásárolják a fogyasztók, és az elmúlt hónapok nagy inflációs felfutásában volt egy olyan időszak, amikor a tej ára egészen megközelítette a legolcsóbb zabital árát. Bár az utóbbi időben a tehéntej ára korrigált, és ismét nagyobbra nyílt az olló, az mégis látszik, hogy a növényi italok olcsóbb verziói (amelyek egyébként mind importból származnak), versenyképesebbé válhatnak a döntően hazai előállítású tejjel szemben, ha annak árát nem sikerül kordában tartani.
A tejről való átállás különösen a laktózérzékenyeknél lehet ilyenkor esélyes, hiszen a laktózmentes tejek még jóval drágábbak is, mint a laktázenzim adalékkal nem rendelkezők, azaz sokkal könnyebben megközelíthetik a növényi italok árszintjét.

A többi termékre viszont ez kevésbé jellemző, mert a fent bemutatott számok ellenére is elég nagy maradt a bio-felár.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ bioélelmiszer drágulás élelmiszer infláció kiskereskedelem Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.