“Nagyon megijedtünk, amikor megjelent egy rendőr az ajtóban, és átadta apukámnak az idézést” – mesélte a G7-nek egy Romániában élő család egyik tagja. Az elmúlt napokban ugyanis a román rendőrség több egykori sorkatonát is beidézett egy gyakorlatra, melynek során a lövészeti képességeiket mérték fel.
“Édesapám már látta a Facebookon, hogy egykori katonatársai kaptak ilyen rendőri idézést, de nem gondoltuk, hogy őt is behívják. Először azt hitte, hogy gyorshajtás vagy hasonló közlekedési vétség miatt jött a rendőr” – mondta a hozzátartozó, akinek édesapja már elmúlt 57 éves. A behívottak adategyeztetés után katonai gyakorlóruhát kaptak és éleslövészeten kellett részt venniük – csak bírság terhe mellett maradhattak volna ki a gyakorlatból.
Ugyanígy járt az uh.ro hírportál egyik munkatársa is, akit szintén behívtak, az ő beszámolója szerint a megjelentek többsége 45-55 év közötti férfi volt.
A román védelmi minisztréium szerint a Mobex HR-CV-23 nevű gyakorlatot Románia magyar többségű területén tartották, és a tartalékosok mozgósításának gyorsaságát, a különböző védelmi és nemzetbiztonsági struktúrák ember- és eszközállományának feltöltési sebességére voltak kíváncsiak. A minisztérium szerint hasonló gyakorlatra már 2015-ben is volt példa, azonban a G7-nek nyilatkozó hozzátartozó, és az uh.ro szerint is akkor csupán adategyeztetés történt, a mostanihoz hasonló tesztre nem került sor, nem is számítottak ilyenre.
“Hétfőn kaptam a behívót, 1980-tól 1982-ig teljesítettem a sorkatonai szolgálatot.
A beöltözést követően eligazítást tartottak, arra nem számítottunk, hogy fel is fegyvereznek"
– mondta egy behívott a Hargita Népe online portálnak.
Nincs háborús veszélyhelyzet, csak mozgósításban gondolkodnak
Érdekes egyébként, hogy a minisztérium tartalékosokról beszélt, és ez megfelel a behívott újságíróra. Ugyanakkor a G7-nek nyilatkozó családtag állítása szerint apja nem tartalékos, nincs szerződése a román hadsereggel, csupán a sorkatonai szolgálatát teljesítette évtizedekkel ezelőtt, jelenleg pedig civil foglalkozása van. A felmérés a lövészeti képességek megállapítására vonatkozott, fizikai és orvosi alkalmassági vizsgálatot nem végeztek a megjelenteken. “Azt mondták, hogy a lövészeti eredménytől függ, hogy egy esetleges mozgósítás esetén kit hívnak be, úgyhogy győzködtük őt, hogy próbáljon minél rosszabb eredményt elérni” – mondta a hozzátartozó.
A bizonytalanságot fokozta, hogy a lakosság kellő időben történő tájékoztatása elmaradt – ezt már Borboly Csaba, a Hargita Megye Tanácsának elnöke is elismerte. Kerestük Románia nagykövetségét, hogy tisztázzuk a gyakorlat részleteit, de ezidáig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Romániában egyébként jelenleg nincs érvényben háborús veszélyhelyzet (szükségállapot vagy ostromállapot), ami miatt mozgósítás történehetne, ugyanakkor több olyan tényező is van, mely indokolhatja a fokozott óvatosságot.
Románia szomszédos Ukrajnával, a határszakaszuk is hosszabb, mint a magyar-ukrán.
Ráadásul a keleti szomszéd Moldova hasonló kihívásokkal néz szembe, mint Ukrajna: a Dnyeszter keleti partján a szakadár, hivatalosan el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság található, mely jelentős orosz befolyás alatt áll, és amely folyamatosan próbálja destabilizálni az egyébként jelenleg nyugatbarát moldáv kormányt. Oroszország 2012-ben aláírt egy nyilatkozatot, melyben Moldovát elismeri szuverén országnak de ezt a nyilatkozatot 2023 februárjában visszavonta, a Kreml pedig aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna esetleg katonai agressziót alkalmazhat az oroszbarát szakadár területek lakossága ellen – ezek a lépések kísértetiesen hasonlítanak arra, amiket Ukrajna megtámadása kapcsán is emlegetnek az oroszok. Mivel az egyik legszegényebb európai nemzetként számon tartott Moldova a maga 3,5 milliós, többségében román ajkú lakosságával nem NATO-tag, rendre visszatérő aggodalom, hogy Putyin ezen a területen próbálkozhat újabb katonai manőverrel.
Vége a kis létszámú hadseregek időszakának
Magyarországon a háború kitörése óta a kommunikációs gépezet a háborús retorikát használja, és rendre előkerül a 2002-ben megszüntetett kötelező sorkatonaság visszaállítása, de a magyar kormány mindig úgy válaszol, hogy nem számolnak ilyennek. Romániában 2007-ben szüntették meg a kötelező sorkatonai szolgálatot, az ukrajnai háború azonban egész Európában új helyzet elé állítja a honvédelmi kérdéseket.
“Az alacsony létszámú, professzionális haderők időszaka leáldozott, Európának vissza kell térnie a kötelező sorozás intézményéhez” -ezt a román miniszterelnök, Nicolae Ciucă mondta a Fekete-tengeri és Balkáni Biztonsági Fórumon május 18-án. “A védelmi ipart hadiiparrá kell fejleszteni, a technológiailag kifinomult, professzionális katonai egységeket pedig fel kell váltani nagy létszámú sereggel, mely képes a kiterjedt mozgósítás esetén is a hosszú, nagy intenzitású, erőforrásokat kimerítő harcokra.”
Ciucă katonai múltjától nem áll távol ez a fajta retorika (a román hadsereg nyugállományú tábornoka több iraki és afganisztáni missziót vezetett, 2019-ben honvédelmi miniszternek nevezték ki), ugyanakkor pártja konkrét tervekkel nem állt elő a sorozás visszaállításával kapcsolatban.
A román hadsereg a magyar honvédséghez hasonló utat járt be a szocializmus idején, a sorkatonaság intézménye kevesekben hagyott kellemes emléket, ám egy, a háború kitörése után készített felmérés szerint a románok 30 százaléka támogatná a sorkatonaság visszaállítását. Decemberben egy nagy port kavart rendelet kötelezővé tette a külföldön élő, katonai szolgálatra alkalmas életkorú román állampolgároknak, hogy mozgósítás esetén 15 napon belül térjenek vissza Romániába, valamint egyszerűsítette és vonzóbbá tette az önkéntes tartalékosi rendszerbe történő felvételt.
A román védelmi kiadások 2023-ban már elérték a 2,5 százalékot (a magyar 2 százaléknál jár). A régióban a lengyelek szintén erőltetett tempóban fejlesztik a hadseregüket: az idei évre előirányzott cél a GDP 4 százaléka, ezzel arányaiban verik a NATO átlagot (2,57 százalék). “Az ukrajnai háború miatt gyorsabban kell fegyverkeznünk” – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. “Ez egyértelmű bizonyíték lesz a többi ország számára, hogy készen állunk megvédeni magunkat, hogy Lengyelország egy biztonságos ország, és a szövetségeseinkkel együtt még biztonságosabb lesz.”
