Japán demográfiai katasztrófa előtt áll, nehéz élete lesz azoknak, akik csak most születtek
Az ország megszűnésének képét vizionálják már a japán kormányban azután, hogy minden eddiginél lesújtóbb demográfiai adatokkal szembesültek a döntéshozók. Masako Mori, a japán miniszterelnök tanácsadója február végén azt mondta, hogy a rekord alacsony születésszám miatt az öregedő társadalom hatalmas terhet fog róni azokra, akik még csak most jönnek világra.
A japánok helyzete valóban tragikusnak tűnik: tavaly kétszer annyian haltak meg, mint ahányan születtek
800 ezer születésre 1,58 millió haláleset jutott.
Míg 2008-ban 128 millió lakosa volt Japánnak, tavaly már csak 124,6 millió japánt számoltak össze a népszámlálók. A térségben Dél-Kora rendelkezik a legalacsonyabb termékenységi rátával, ám Japán lakossága ennek ellenére gyorsabban csökken.
“Nem csak jelentősen csökken, hanem a föld felé zuhan” – mondja Mori az adatok alapján. “Ez a beesés azt jelenti, hogy azok a gyerekek, akik most születnek, egy egy eltorzult társadalomban fognak felnőni, mely egyre képtelenebb lesz a normál működésre.” A tanácsadó kiemelte, hogy a lakosságszám hanyatlása magával hozza a gazdasági mélyrepülést is, valamint a szigetország önvédelmi képességének gyengülését. “Ha nem teszünk valamit, a társadalombiztosítási rendszer összeomlik, az ipari és gazdasági erőnk elfogy, és nem lesz elég katonánk sem arra, hogy megvédjük Japánt.” – tette hozzá.
Egyelőre nem tudni, hogy mit tartalmaz az a csomag, mellyel a kormány ösztönözni szeretné a gyermekvállalást, de volt már szó arról, hogy emelik a gyermekek után járó állami támogatás összegét és rugalmasabb munkaidőt kapnának a szülők.
A japánok dilemmája idehaza sem ismeretlen: nemrég adta közzé a KSH a tavalyi népszámlálási adatok előzetes eredményeit.
Az elmúlt 11 évben olyan mértékben csökkent a népesség, mint a népszámlálások kezdete, 1870 óta soha két cenzus között, az ország jelenlegi területén: a 2011-es és a 2022-es népszámlálás között 3,4 százalékkal. Ez magas szám, ugyanis előtte 2,6 százalékkal, azelőtt 1,7 százalékkal, azt megelőzőben pedig 3,1 százalékkal csökkent mindig az előző tíz évhez (az akkori népszámlálás adatához) képest. A japánokhoz képest nálunk azért érezhető különbség volt 2010 után, az akkori mélypontról megindult felfelé a születések száma, de ezeket az eredményeket a covid villámgyorsan leradírozta.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
