Egyre több ország vezetése dönt időnként az internet lekapcsolása mellett
Tavaly 35 országban, legalább 187 alkalommal rendelték el hatóságilag az internetelérés korlátozását, eddig sose tapasztalt gyakorisággal éltek tehát a kormányok e lehetőséggel. Az intézkedést legtöbbször Indiában alkalmazták, ahova a regisztrált esetek fele köthető, de a dél-ázsiai országon kívül is egyre gyakrabban zárják el a lakosságot a világhálótól, derül ki a Washington Post cikkéből.
Az okok között tiltakozások, konfliktushelyzetek, választások, illetve vizsgálatok szerepeltek, a következményeik pedig a kommunikáció és a hírközlés nehezítése – mindez végső soron az autoriter rendszerekkel kapcsolatos aggályok fokozódása mellett jelentős költségekkel is járt, amelyek tavaly az ENSZ-t is a gyakorlatot ellenző állásfoglalásra késztették:
Ez egy fontos figyelmeztetés lehet az emberi jogok helyzetének romlásával kapcsolatban, és a leállások gyakran a bizonytalanság fokozódásával, valamint egyéb korlátozásokkal járnak együtt.
– fogalmazott Liz Throssel, az ENSZ emberi jogi hivatalának szóvivője az amerikai lapnak.
A tiltásokban élen járó Indiában ugyanakkor még a legfelsőbb bíróság sem zárkózik el az internet leállításától, 2020-ban például egy több, mint száz napig tartó üzemszünet tárgyalását követően született ítélet szerint a felfüggesztéseknek arányosnak és határozott időtartamúnak kell lenniük. Az országban ráadásul nem csak központi, hanem helyi hatóságok is élnek a tiltással, amit elsősorban a kasmíri konfliktus féken tartására használtak az országban.
Tavaly az orosz-ukrán háború és az iráni tüntetések következtében is többször előfordultak korlátozások az internetelérésben. Ukrajnában az oroszok kiber- és légitámadásai, Oroszországban pedig a többek között a Twitter, a Facebook és az Instagram blokkolására vonatkozó kormányzati döntés miatt akadozott az online tartalmak hozzáférhetősége. A teokratikus iráni kormány szintén döntően a közösségi médiafelületek elérhetőségét akadályozza.
A lap beszámol drasztikusabb esetekről is: Etiópiában és Myanmarban hónapokig vagy akár évekig tartó korlátozások mellett döntöttek katonai célokból. A leghosszabb ideig egy etióp tartomány, a szövetségi kormánnyal polgárháborút vívó Tigré lakossága kényszerült nélkülözni az online szolgáltatásokat – itt először 2020-ban akadályozták az internetes forgalmat a hatóságok, és még idén is csak lassú vagy gyenge minőségű kapcsolat áll a helyiek rendelkezésére.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
