Egyre több ország vezetése dönt időnként az internet lekapcsolása mellett
Tavaly 35 országban, legalább 187 alkalommal rendelték el hatóságilag az internetelérés korlátozását, eddig sose tapasztalt gyakorisággal éltek tehát a kormányok e lehetőséggel. Az intézkedést legtöbbször Indiában alkalmazták, ahova a regisztrált esetek fele köthető, de a dél-ázsiai országon kívül is egyre gyakrabban zárják el a lakosságot a világhálótól, derül ki a Washington Post cikkéből.
Az okok között tiltakozások, konfliktushelyzetek, választások, illetve vizsgálatok szerepeltek, a következményeik pedig a kommunikáció és a hírközlés nehezítése – mindez végső soron az autoriter rendszerekkel kapcsolatos aggályok fokozódása mellett jelentős költségekkel is járt, amelyek tavaly az ENSZ-t is a gyakorlatot ellenző állásfoglalásra késztették:
Ez egy fontos figyelmeztetés lehet az emberi jogok helyzetének romlásával kapcsolatban, és a leállások gyakran a bizonytalanság fokozódásával, valamint egyéb korlátozásokkal járnak együtt.
– fogalmazott Liz Throssel, az ENSZ emberi jogi hivatalának szóvivője az amerikai lapnak.
A tiltásokban élen járó Indiában ugyanakkor még a legfelsőbb bíróság sem zárkózik el az internet leállításától, 2020-ban például egy több, mint száz napig tartó üzemszünet tárgyalását követően született ítélet szerint a felfüggesztéseknek arányosnak és határozott időtartamúnak kell lenniük. Az országban ráadásul nem csak központi, hanem helyi hatóságok is élnek a tiltással, amit elsősorban a kasmíri konfliktus féken tartására használtak az országban.
Tavaly az orosz-ukrán háború és az iráni tüntetések következtében is többször előfordultak korlátozások az internetelérésben. Ukrajnában az oroszok kiber- és légitámadásai, Oroszországban pedig a többek között a Twitter, a Facebook és az Instagram blokkolására vonatkozó kormányzati döntés miatt akadozott az online tartalmak hozzáférhetősége. A teokratikus iráni kormány szintén döntően a közösségi médiafelületek elérhetőségét akadályozza.
A lap beszámol drasztikusabb esetekről is: Etiópiában és Myanmarban hónapokig vagy akár évekig tartó korlátozások mellett döntöttek katonai célokból. A leghosszabb ideig egy etióp tartomány, a szövetségi kormánnyal polgárháborút vívó Tigré lakossága kényszerült nélkülözni az online szolgáltatásokat – itt először 2020-ban akadályozták az internetes forgalmat a hatóságok, és még idén is csak lassú vagy gyenge minőségű kapcsolat áll a helyiek rendelkezésére.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
