Alakul a kilencedik uniós gazdasági szankciócsomag, az Európai Bizottság a hírek szerint büntetőintézkedéseket vetne ki az orosz bányászati szektorra is, hogy aláássa az orosz háborús gazdaságot és a harcok finanszírozhatóságát.
Az új szankciók az eddigieknél szigorúbban megtiltanák a beruházásokat az orosz bányászatba, amelybe most nem értendők bele az energiahordozók felszínre hozásával foglalkozó vállalkozások, tehát alapvetően fémeket és például foszfátot bányászó cégekről van szó. Maguk a kibányászott termékek is célkeresztbe kerülhetnek, igaz, minden bizonnyal átmeneti mentességekkel, mert Oroszország egyelőre megkerülhetetlen szereplő például a titán és a palládium piacán.
A kilencedik szankciócsomag részleteiről a tagállamok a következő napokban tárgyalhatnak, abban a reményben, hogy december közepére meg is születik a megállapodás, írta meg névtelen forrásokra hivatkozva a Financial Times.
A csomagnak része lehet még
- az Oroszországba tartó azon exportcikkek tilalma is, amelyekről az EU úgy gondolja, hogy a fegyvergyártás során használhatják őket,
- minden tranzakció tilalma három további orosz bankkal,
- és egyedi korlátozások alá eshet további 180 személy.
A csomag megszavazásához a 27 tagállam egyetértése szükséges. Magyarország az eddigi csomagokat végül minden esetben megszavazta.
Kinek fáj jobban?
Kiszivárgott orosz kormányzati várakozások szerint 8-11 százalékos lesz 2022-ben a gazdasági visszaesés. (Hivatalosan jóval kisebb mértékűt várnak.) Nemcsak a recesszió mértéke nagy, de a gyors kilábalásra sincs sok esély: a közepes forgatókönyvek szerint 2028-ra tudja majd csak elérni a gazdaság a 2021-es teljesítményét, ami pedig a 2010-esnek felel meg. Rosszabb esetben 2030-ra sem tartják esélyesnek a visszaerősödést.
A szankciók orosz gazdaságra gyakorolt hatásáról nemrég azt mondta a G7-nek Tóth-Czifra András New Yorkban élő politikai elemző, aki a Center for European Policy Analysis kutatójaként Oroszországgal foglalkozik: „A szankciók jól működnek, és sokkalta nagyobb hatásuk lesz, mint Európában. Németországban a Kieli Világgazdasági Intézet legfrissebb előrejelzése szerint még az Északi Áramlat teljes leállítása esetén (ami közben meg is történt) is csak 0,7 százalékos recesszió várható 2023-ban, majd 2024-re már ismét 1,7 százalékos bővülést várnak. Ehhez képest Oroszországban ezek a hatások hosszabb távúak és sokkal mélyebbek lehetnek”.
