A cikk szerzője Balásy Zsolt, portfóliókezelő (HOLD Alapkezelő). Az Ekonomi a G7 véleményrovata.
Emlékszünk a 2020 eleji globális közidegállapotra, ugye? Vajon az akkori félelmet mekkora részben gerjesztette a koronavírus és mekkora részben a pánik&klikk média? Vajon az, hogy akkor a többség a “svéd modellre” (most ezen ne vitatkozzunk…), mint a gyűlölet tárgyára tekintett, mennyire volt hasznos a járvány elleni racionális védekezés szempontjából? Remélem, két és fél évvel később már többen értik, hogy miről írok, mint akkor.
Sok érzelmileg (részben szándékosan, politikai célokból) felfokozott téma kering a világban, ahol egy józanabb “svéd modellt” amolyan ellenségként bélyegeznek meg. Migráció, LMBTQ, de hiszen mindenki ismeri ezeket…
Most beszéljünk ezek közül a klímaváltozásról. A szén-dioxid kibocsátás folyamatosan nő (helló, feltörekvő Afrika és Ázsia!) és ami a légkörbe került az még akár 100 éven keresztül is melegít majd. Nincs olyan optimista CO2 emissziós klímamodell tehát, amely szerint 2100-ig ne folyamatosan emelkedő hőmérsékletet látnánk. A károkozás és a „tipping pointok” pedig a felmelegedésből származnak, nem a CO2-ből. Akkor vajon mégis miért az emissziócsökkentésről szól a klímaváltozás körüli párbeszéd túlnyomó része?! Miért elektromos autózást támogatunk Afrika oktatása helyett? Miért lesz közutálat tárgya, ha valaki adaptációról és geo-mérnökösködésről beszél?
Ezért volt óriási öröm számomra azt látni, hogy éppen az idei COP előtt az Economist vezércikkben állt át a klímarealizmus (a svéd modell…) táborába. Itt félve ugyan, de kimondták, hogy bizony a felmelegedés elkerülhetetlen és itt az ideje a klíma-realizmusnak: érdemesebb lehet az adaptációval, a hűtéssel és a kutatás-fejlesztéssel foglalkozni a jelenlegi kezdetleges CO2 kímélő technológiák költséges és bizonyos szempontból haszontalan erőltetésénél. Vagy ahogy ők mondják, Cool it! Mert lehet ugyan a geo-mérnökösködés miatt aggódni, de a melegedő világ miatt viszont biztosan kell. Szóval klíma pánik helyett klíma racionalizmust kívánunk a következő évtizedekre!
Adásunkban az Economist kijózanodása mellett szó lesz az egyre zaklatottabb piaci eseményekről, valamint a magyar kormány szerepéről a történelmi léptékkel is kiugróan magas inflációban. Vendégünkkel, Szőcs Gáborral pedig arról beszélünk, miért érdemes ilyen kötvényhozamok mellett is részvényeket tartani, és hogyan lehet ilyen drága a dízel?!
Jó szórakozást!
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
