Hétfő reggelre Oroszország egy sor ukrán város ellen indított országszerte rakétacsapásokat, a támadások elsősorban az ukrán légvédelem és az energiahálózat kritikus elemei ellen irányultak. Kijev belvárosát legalább négy rakétatámadás érte, az ukrán fővárosban egy játszótér mellett és egy gyalogoshídon is becsapódott egy-egy orosz cirkálórakéta, valószínűleg H-101-es típusú, amelynek darabja a becslések szerint mintegy 13 millió dollárba (mostani árfolyamon 5,7 milliárd forintba) kerül.

Kijevben leállították a metrót, az állomások megint lakossági óvóhelyként működnek. Kijev mellett rakéta- és dróntámadások voltak Dnyipro, Zaporizzsja, Ternopil, Mikolajiv, Ivano-Frankivszk és más városok ellen is. A háború első hetei után az oroszok most először támadtak újra nyugat-ukrajnai célpontokat. Támadás érte a lengyel határtól 70, Kárpátaljától 170 kilométerre lévő Lvivet is, ahol a hőerőművet érte találat. Az első jelentések szerint országszerte legalább tízen meghaltak és hatvanan megsebesültek a hétfői támadásokban.

Kyiv was reportedly targeted by Russian strikes this morning, multiple explosions were seen. pic.twitter.com/BC3VCWgiIJ

— OSINTtechnical (@Osinttechnical) October 10, 2022

Az ukrán hadvezetés közlése szerint összesen nagyjából 80 rakétatámadás indult hétfőn az ukrán városok ellen, ezeknek körülbelül a fele ért célt, a másik felét lelőtte a légvédelem. A támadások részben az energiahálózat kritikus elemei ellen irányultak. Harkivban, a kelet-ukrajnai nagyváros környékén teljes áramszünet van az energiahálózat elleni támadás miatt, de sok más ukrán régióban sem működik az áramszolgáltatás. Arról, hogy a károk elhárítása mennyi időbe telik, egyelőre nincs információ, ez nyilván a károk egyelőre ismeretlen mértékén fog múlni, valamint azon, hogy a következő napokban folytatódnak-e a polgári célpontok elleni támadások.

A hétfői rakéta- és dróncsapások újabb egyértelmű trendváltozást jeleznek a háborúban. Két szempontból is: egyrészt, június vége óta először éri támadás Kijevet, sőt Nyugat-Ukrajnát is lövik; másrészt, alapvetően polgári célpontokat támadnak

– mondta a G7-nek Rácz András. A biztonságpolitikai szakértő szerint ez alapvető változást jelent. Mint hangsúlyozza, a polgári infrastruktúra elleni támadásokra idáig is megvolt az orosz képesség, de eddig ebben összességében önmérsékletet tanúsítottak, és inkább katonai célpontok elleni csapásokat priorizáltak. „Úgy tűnik, most elkezdték előbbre sorolni a polgári célpontokat.”

Az energiahálózat elleni célzott támadások erőművek, és feltehetően átjátszó- és irányítóközpontok ellen irányulhatnak, amivel főleg a lakosság szenvedéseit lehet növelni.

Ezek a csapások alapvetően a polgári lakosság megfélemlítését célozzák.

The aftermath of one strike on Kyiv this morning pic.twitter.com/sbzccJw6h4

— Matthew Luxmoore (@mjluxmoore) October 10, 2022

„Ehhez precíziós fegyverek bevetésére van szükség, és bár már huzamosabb ideje vannak olyan feltételezések, hogy ezekből az oroszok már nagyon kifogytak, láthatólag időről-időre azért bevetnek ilyeneket, és nem hinném, hogy érdemes arra számítani, hogy belátható időn belül teljesen elfogynának a készleteik” – kommentálta a hétfői történéseket Csiki Varga Tamás, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa.

Az orosz vezérkar szerint a hétfői támadások minden kitűzött célt elértek. Putyin hétfőn délután hivatalosan is megerősítette, hogy a rakétacsapás-sorozat a Kercsi-híd elleni szombati robbantásra adott megtorlás volt. Mint mondta, az ukrán energiahálózatot, katonai irányító és kommunikációs rendszert támadták nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel, és azzal fenyegetett, hogy „további ukrán terrortámadások” után még súlyosabb orosz retorzió várható.

A Kercsi-híd elleni szombati támadást Oroszország az ukrán titkosszolgálatok által szervezett terrormerényletnek tekinti. A Kreml hivatalos oldalára vasárnap este feltették a nyomozó hatóságot vezető Alexander Basztrükin Putyinnak adott jelentését, amiben a leghangsúlyosabb rész, hogy a támadást az „Orosz Föderáció kritikus polgári infrastruktúrája” elleni ukrán terrortámadásnak nyilvánítják.

A Krímet Oroszország a saját területének tekinti, Medvegyev exelnök korábban azzal fenyegetőzött, hogy ha a félszigetet vagy a hidat támadás érné, azt „ítéletnapi” orosz válaszcsapás követné. A 2014-ben annektált, orosz ellenőrzés alatt álló Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő hidat szombaton, éppen Putyin 70. születésnapjára időzítve érte támadás. A robbanásokat a videofelvételek alapján feltehetően egy áthaladó kamionra szerelt bombák okozták, de az is felmerült, hogy egy hajóról hajtották végre a robbantást, és még a rakétatámadás sincs teljesen kizárva. Az okozott károk önmagukban valószínűleg nem kritikus mértékűek, a forgalom részlegesen már a hétvégén újraindult.

A híd elleni támadás terrorizmusnak minősítését nemzetközi szinten már csak azért sem fogadnák el, mert a Krím a nemzetközi jog szerint továbbra is ukrán terület, amit az oroszok tartanak megszállva. A híd alapvetően ugyanakkor valóban polgári infrastruktúra. Más kérdés, hogy a katonai logisztikában is fontos szerepe van: egyrészt az oroszok itt is szállítanak fegyvereket a herszoni frontra, másrészt, ha ezen keresztül nem tudnák ellátni a Krímet (a Kercsi-hídon keresztül él az egyetlen kétvágányos vasúti összeköttetés a félszigettel), akkor a Krímet is főleg észak felől kellene ellátni, ami korlátozná a katonai utánpótlást.

Csiki Varga Tamás szerint a civil célpontok választása után teljes joggal lehetne a háború további eszkalációjáról beszélni, ha még nem használtuk volna el az elmúlt hetekben kissé a kifejezést. A múlt héten már voltak Kijev közelében iráni Sahed kamikaze drónokkal végrehajtott orosz támadások, most azonban már a belvárost is lövik, és immár nem csak drónokkal.

A hétfői támadások a közvetlen nemzetközi vonatkozások miatt is nagyon súlyos fejleménynek tekinthetők. Fekete-tengeri orosz hajókról a moldáv légtéren keresztül is lőttek ki Kalibr rakétákat nyugat-ukrajnai célpontokra, emiatt Moldova már hivatalosan is tiltakozott. A német külügy közlése szerint Kijevben rakétatalálatot kapott a – február óta nem működő – német konzulátusnak helyet adó épület is. A friss fejlemények tükrében Christine Lambrecht német védelmi miniszter sietett hangsúlyozni, hogy Németország napokon belül leszállítja az IRIS-T SLM légvédelmi rendszert Ukrajnának – más kérdés, hogy erről már korábban megszületett a megállapodás. A súlyos aggodalmainak hangot adó Emmanuel Macron francia elnök ugyanakkor már arról beszélt, hogy telefonon egyeztetett a kemény európai választ sürgető Zelenszkij ukrán elnökkel, és kész növelni az Ukrajnának adott francia segítséget – a francia hadiipar részéről most újabb CAESAR önjáró lövegek szállításáról van szó. Ezek légvédelmi célra természetesen alkalmatlanok, az orosz csapatok elleni védekező és támadó hadműveletekben azonban már bizonyították harcértéküket a korábban leszállított példányok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz orosz népszavazási blöff után jöhet a háború még durvább szakaszaTovábbi több százezer orosz katona léphet Ukrajna földjére, ha már papíron Oroszország területét kell védeni, de kérdés, mi lesz az új cél.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElszálltak az orosz remények, egy elvesztett tankjuknak pedig nagyon örülnek nyugatonHuszonnégy óráig sem volt orosz ellenőrzés alatt Liman az annektálása után. Ezzel egyelőre szertefoszlott a gyors donbaszi orosz győzelem reménye.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg hatástalanok az Oroszországra kivetett szankciók?Oroszország nem omlott össze, de a nyár végére az olajbevételek elapadtak, az ipar megrogyott és a költségvetés is egyre nehezebben bírja a háború költségeit. Az azonban még mindig kérdéses, hogy ennek lesz-e hatása a moszkvai politikára.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ orosz-ukrán háború rakéták rakétavédelmi rendszer Ukrajna Vlagymir Putyin Olvasson tovább a kategóriában