Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2022. október 5. 04:31 Világ

Balkáni patt: Orbán és Putyin támogatásával nyert Dodik, de az ellenzék tömeges csalások miatt nem fogadja el az eredményt

A vártnál szorosabban alakult a vasárnapi választás a boszniai szerb entitásban, de az előzetes eredmények szerint végül győzni tudott Milorad Dodik, aki kifelé vezetné a szerb entitást a bosznia-hercegovinai államszövetségből. A választási bizottság hétfő délutáni adatai szerint a szavazatok 82 százalékának az összeszámlálása után Dodik nagyjából 30 ezer szavazattal, 49-43 százalékos arányban vezet kihívója, a hasonlóan nacionalista, de a korrupcióra épülő hatalmi rendszert élesen bíráló jelene Trivić előtt. Mint azonban Trivic pártja, a PDP délután bejelentette: küldötteik tömeges választási csalásra utaló jelekről számoltak be, ezért nem fogadják el eredményt, és nem ismerik el a vereségüket. A csalásra szerintük több jel utal: a korábban masszívan ellenzéki körzetekben elért sima Dodik-győzelmek miatti gyanakvás mellett azt állítják, hogy

több szavazókörben a jelöltjük hivatalosan egyetlen szavazatot sem kapott, noha több párttagjuk is leadta a voksát.

Azt is furának találják, hogy több boszniai szerb szavazókörből órákon keresztül nem érkeztek eredmények, állítólag azért, mert újra kellett számolni a szavazatokat.

A boszniai szerb vezetésben Dodik némileg váratlanul döntött úgy a választás előtt, hogy helyet cserél az entitás eddigi vezetőjével, Željka Cvijanović-tyal. Boszniáé a világ egyik legbonyolultabb adminisztrációs és választási rendszere, ami a gyakorlatban lényegében megbénítja az állam működését, fenntartja az elvileg együttműködésre kényszerített szereplők elkülönülését és a nacionalista versengést, és tartósítja azt a patthelyzetet, ami mellesleg befagyasztja az európai integrációs folyamatot is. Mindennek az 1995-ös daytoni békemegállapodás az eredője, ami egy rendkívül bonyolult konstrukcióval igyekezett kívülről egyben tartani a háborús katasztrófa által sújtott országot. Ennek nagyon leegyszerűsítve a lényege, hogy a két nagy entitás, a Boszniai Szerb Köztársaság (szerbül Republika Srbska), valamint a Bosnyák-Horvát Föderáció egymás mellett létezik, miközben az utóbbiban tíz önálló kanton is van, önálló miniszteriális rendszerekkel (és van még a különleges státuszú Brčkói Körzet is a Száva partján, az ország északkeleti részén). A szövetségi állam hármas elnökségében mindhárom államalkotó nemzetet, a bosnyákot, horvátot és szerbet egy-egy tag képviseli.

Dodik idáig a szerb tag volt a hármas elnökségben, néhány hónapja azonban úgy döntött, hogy helyet cserél párttársával, a boszniai szerb entitást vezető Cvijanović-tyal. A hármas elnökség amúgy is mérsékelt jelentőségű, inkább szimbolikus szerepe van, bár a közös külpolitikát például elvileg ez határozza meg. Dodik váltása, amit néhol a Putyin-Medvegyev közötti korábbi helycserékhez hasonlítanak (ahhoz nem fér kétség, hogy továbbra is ő marad a domináns fél), részben annak szólhat, hogy a föderális rendszert ő amúgy is jelentősen gyengítené, politikája alapvetően a Republika Srbska elszakadása felé mutat.

Dodik tavaly év végén bejelentette, hogy a szerb entitás kilép a közös hadseregből, a legfelsőbb bíróságból és a közös adóhatóságból, vagyis a kevés érdemi szövetségi szintű intézmény maradékából. Ez persze a boszniai status quo felrobbantásával és az egész kényes délszláv egyensúlyi helyzet felborításával fenyeget. Nem sokkal később Dodik ellen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia személyes szankciókat vezetett be, és ugyanezt fontolgatja az Európai Unió is.

A boszniai szerb vezető fokozódó nyugati elszigetelődése ellenére Orbán Viktor Dodik egyik legfőbb támogatója és szövetségese.

A kapcsolatépítés 2019-ben lépett szintet, tavaly novemberben pedig a magyar kormány kb. 40 milliárd forintos támogatást ígért meg Dodiknak. Névlegesen ebből a keretből magyarországi mezőgazdasági gépekre lehet pályázni, de az elbírálási folyamat ellenőrizhetetlen, a gyanú szerint ebből az összegből sokkal inkább Dodik választási kampányát finanszírozták. A magyar támogatás folyósítására mindenesetre Dodik pártja kampányeseményeket szervezett az elmúlt hetekben. A választás előtt két héttel Orbán a szerb elnök Vučić-tyal és Dodikkal hármasban találkozott Belgrádban, majd a választás előtt videóüzenetben biztosította őt barátságáról.

A magyar miniszterelnök mellett Dodik fő támogatója a nemzetközi színtéren nem más, mint Vlagyimir Putyin. A kiterjedt orosz választásbefolyásolási akciókról szóló amerikai hírszerzési szivárogtatások szerint már a négy évvel ezelőtti boszniai szerb kampányát is Oroszországból finanszírozták Konsztantyin Malofejev révén, most pedig Dodik kampányának kiemelt eseménye a moszkvai látogatása volt. Ezen az orosz elnök azt hangoztatta, hogy reméli, Dodik révén “megerősödnek a hazafias erők a boszniai Szerb Köztársaságban”. Dodik cserébe a nemzetközi szankciók miatt eltiltott orosz labdarúgó válogatottal ígért egy novemberi Bosznia-meccset Szentpétervárra – más kérdés, hogy a bosnyákok és horvátok finoman szólva nincsenek elragadtatva az ötlettől. A Gazprom boszniai jelenlétéről, egy hőerőmű építéséről és az orosz gáz októberben meghatározandó boszniai áráról, szóval a szimbólumokon túli releváns kérdésekről zárt ajtók mögött tárgyaltak, ezekről nem sokat lehet tudni.

Míg Dodik külföldi szövetségesének Belgrádon kívül már csak Putyin és a magyar kormány számít, a nyugati hatalmak az Egyesült Államoktól az Európai Unió meghatározó országaiig Bosznia-Hercegovina egységének erősítésében érdekeltek, és ezt célozza Törökország is.Törökországnak a muszlim bosnyák közösségben kifejezetten erős a szerepe, a térség a török külpolitika egyik fókuszterülete – információink szerint ezért nemcsak Szarajevóban, de Ankarában is zokon vették, hogy Budapest, mégha Dayton megőrzését is hangsúlyozza, ennyire erőteljesen a szeparatista tendenciájú szerb törekvések mellé állt.

A bosnyák közösségben ugyanakkor a mostani választás után már biztosan váltás lesz. Többek meglepetésére vereséget szenvedett ugyanis Bakir Izetbegović, a hármas elnökség eddigi bosnyák tagja, a domináns bosnyák párt vezetője, nem mellesleg a kvázi államalapító, a remek török kapcsolatokat Szarajevóból megalapozó Alija Izetbegović fia. Ő elismerte a vereségét, amit az ellenzéki pártok széleskörű összefogásával magyarázott – utódja a nála mérsékeltebbként elkönyvelt Denis Bećirović lesz.

A horvátoknál ugyanakkor megőrizte székét a már negyedik ciklusa elé néző Željko Komšić, akit politikai ellenfelei rutinszerűen azzal vádolnak, hogy csak az átszavazó bosnyákok voksaival tud újra meg újra nyerni. Ez a lehetőség önmagában is mutatja a boszniai-hercegovinai politikai rendszer mély strukturális problémáit. Az Emberi Jogok Európai Bírósága több ítéletében is kimondta, hogy a Daytonból megörökölt választási rendszer alapvető emberi jogokat sért, az ugyanis annyira etnikai alapon szervezi meg az intézményrendszert, hogy a három államalkotó nemzet tagjain kívül más nem is indulhat például az elnöki tisztségért. Járulékos, de a horvátokat erősen aggasztó probléma, hogy mivel a bosnyákok és a horvátok egy föderációba tartoznak, a háromszoros létszámtöbbségben lévő bosnyákok, ha akarnak, valóban át tudnak szavazni valamelyik horvát jelöltre, és így akár el tudják dönteni, hogy ki képviselje őkett – Komšićot ezért csak “a másik bosnyák elnök”-nek gúnyolják.

Az intézményes problémákhoz ugyanakkor szövetségi szintű változtatások kellenének, ennek feltétele azonban szinte soha nem jön létre, a közvetve választott felsőházban ugyanis már néhány képviselő is blokkoló kisebbséget tud alkotni. Az eredeti cél az volt, hogy egyik etnikai csoportot se tudja a többség hátrányos helyzetbe hozni, de a gyakorlatban ez mindenféle politikai reform alapvető akadályát jelenti.

Az egyetlen elvi lehetőséget ilyenkor a nemzetközi közösség boszniai főképviselője közbeavatkozása jelenti, aki akár egymaga alkotmánymódosításról szóló döntéseket is hozhat. A tisztséget tavaly augusztus óta betöltő volt CSU-s politikus, a német Christian Schmidt tett is egy átfogóbb kísérletet az elmúlt hónapokban, a reformterv azt is ellehetetlenítette volna, hogy másik etnikai csoport jelöltjére is szavazni lehessen. A tervezet azonban a bosnyákok részéről éles ellenállásba ütközött, Schmidtet azzal vádolták, hogy az egész átalakítással csak a horvátok kedvében akar járni – ő pedig végül visszakozott.

Most azonban a német főképviselő mégiscsak hozott egy meglepő, és erősen problematikus időzítésű változtatást. Schmidt a választás éjszakáján, egy órával a vasárnapi urnazárást követően jelentette be, hogy a választási törvény módosításával némileg megnehezíti a szövetségi szintű felsőházban a törvények blokkolását: az eddigi héthez képest ezután erre 11 képviselő szavazatára lesz szükség. A hangsúlyozott cél, hogy ne húzódjanak el a végtelenbe a koalíciós tárgyalások, de egy ilyen horderejű egyszemélyes döntés egy választási éjszakán rendes parlamentáris rendszerekben elképzelhetetlen lenne. ennek megfelelően a megítélése is visszás. Míg az Egyesült Államok üdvözölte a lépést, az Európai Unió jelzésértékűen gyors és éles kritikát fogalmazott meg: “Ezt a döntést a Főképviselő egyedül hozta meg. A Főképviselő végrehajtó hatalmát kizárólag a legvégső esetben, helyrehozhatatlan törvénytelenségek ellenében lenne szabad használni.”

Schmidt döntése valószínűleg nem fogja önmagában működőképesebbé tenni a nyugat-balkáni ország politikai mechanizmusait, de azt elég jól mutatja, hogy a Bosznia-Hercegovinát fenntartó nemzetközi rendszer egyelőre legalább annyira emlékeztet egy inkább a gyarmati viszonyra jellemző protektorátusra, mint egy ténylegesen működő szövetségi államra. A boszniai patthelyzet megoldása egyelőre se kívülről, se belülről nem látszik, ami leginkább a szeparatista erőknek és a balkáni kártyát Szerbián és főleg a Republika Srpskán keresztül játszó Putyinnak kedvez. Nem valószínű, hogy az állítólagos választási csalás és az el nem ismert választási eredmény segítene konszolidálni a helyzetet.

Világ Balkán Bosznia-Hercegovina Milorad Dodik Republika Srpska Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Pálos Máté
2022. december 5. 18:52 Pénz, Világ

Bevasalná a távozás árát a vagyonadó elől menekülő milliárdosokon a norvég kormány

A baloldali norvég kormány további adókkal nehezítené meg, hogy a gazdag norvégok elhagyják az országot és ezzel elkerüljenek adóterheket.

Hajdu Miklós
2022. december 5. 09:13 Világ

Már a szankció életbe lépése előtt nagyot drágult az orosz olaj szállítása

Ázsiai országok számára vonzó volt idén az orosz olaj, kérdés, hogy a szankciók miatt a szállítással, finanszírozással és biztosítással kapcsolatban előállt bizonytalanságok ellenére is az marad-e.

Avatar
2022. december 5. 04:34 Világ

„Nem láttam még embereket ennyire örülni egy csomag virslinek vagy fogkrémnek” – ukrajnai magyar katona Herszon felszabadításáról

Az ungvári egyetem matematikus docense kilenc hónapja harcol Ukrajna felszabadításáért, Herszon visszafoglalása mellett a katonák mindennapjairól is beszélt.

Fontos

Dr. Rékassy Balázs
2022. december 5. 15:07 Élet, Közélet

Kevés embernek van ötmilliója csípőprotézisre egy ledolgozott élet után

A rohamosan fejlődő magánegészségügy sem tud jól funkcionáló közfinanszírozott ellátás nélkül működni. Sok beteg számára pedig nem is alternatíva a magánellátás.

Schaffhauser Tibor
2022. december 4. 17:55 Világ

Van-e még jövője a klímakonferenciáknak?

Fontos eredmény, ha minden évben az egész világ a klímaváltozásra fókuszál legalább két hétig, de lehetséges, hogy nem indokolt ehhez egy ekkora utazó cirkusz.

Bucsky Péter
2022. december 4. 04:34 Pénz

A tanárok gyorséttermi bért, a sportolók havi 1,6 milliós fizetést kapnak, a magyar edzők brit szinten keresnek

Az 50 év alatti általános iskolai tanárok és óvodapedagógusok kevesebbet keresnek, mint a titkárok és titkárnők, de a legtöbb gépkezelő is jobban keres.