Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2022. május 24. 09:36 Világ

„Kedves norvég barátaink, ez nem normális, ez nem fair” – új kommunikációs frontot nyitottak a lengyelek

Norvégia akaratlanul is az orosz-ukrán háború haszonélvezője, a skandináv ország 100 milliárd eurós extra haszonra tesz szert azzal, hogy az energia ára az egekbe emelkedik. Ezt a profitot a norvégoknak meg kellene osztaniuk – mondta egy szombati fórumon a lengyel miniszterelnök. „Kedves norvég barátaink, ez nem normális, ez nem fair” – tette hozzá Mateusz Morawiecki a lengyel ifjúsági szervezetek előtt.

A lengyel kormányfő Norvégia elleni retorikai támadása meglepte a lengyel közvéleményt, hiszen az orosz gázimport végével Lengyelország éppen norvég forrásból kívánja elsősorban kielégíteni a durván 20 milliárd köbméternyi éves gázszükségletét. Októberben fogják átadni a 10 milliárd köbméter kapacitású Balti Gázvezetéket, ami Dánián keresztül fog norvég gázt szállítani Lengyelországba. Részben (évente nagyjából 2 milliárd köbméterig) méghozzá lengyel kitermelésű norvég gázt, hiszen a lengyel állami energiavállalatnak, az PGNiG-nak több érdekeltsége is van az Északi-tenger alatti norvég gázmezőkön, az utóbbi hónapokban is újabb kitermelési engedélyeket szereztek. De az építkezés szisztematikus: Lengyelország sok éve dolgozik azon, hogy egyáltalán ne függjenek az orosz energiától.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJobban is akarhatnánk a leválást az orosz olajról, mert nem lehetetlenA Mol már évekkel ezelőtt próbált lazítani az orosz kőolajtól való függőségen, de akkor még üzleti okokból. Tényleg olyan borzasztóan nehéz lenne az átállás?

Morawiecki kijelentését a lengyel ellenzék és a norvég elemzők részben a hazai közönségnek szóló, belpolitikai célzatú szövegként értelmezik, de azt is elképzelhetőnek tartják, hogy ezzel próbálja Lengyelország számára kedvezőbb alkura kényszeríteni a norvégokat. A Balti Gázvezeték teljes kapacitásának Lengyelország egyelőre csaknem a felét, 4,5 milliárd köbmétert kötött le 2023-ra, többek között arra hivatkoznak, hogy az emelkedő gázárak miatt csökkenő keresletre számítanak.

Morawiecki kijelentését azzal is támadják, hogy nem lenne szabad kétfrontos harcot vívnia, hiszen a prioritás most az orosz energiafüggőség megszüntetése. A legnagyobb lengyel ellenzéki lép, a Gazeta Wyborcza kommentárja odáig megy, hogy a lengyel kormányfő, miközben Oroszország legélesebb kritikusának mutatja magát, a hasonló kijelentésekkel csak az Európát megosztó putyini érdekeket szolgálja. Mások szerint Morawiecki ezzel általában üzen Nyugat-Európának, hogy nagyobb arányban vegye ki a részét a háború okozta gazdasági nehézségekből, melyek most jóval erősebben sújtják a kelet-közép-európai térséget – az ukrán menekültek legnagyobb arányban éppen Lengyelországba érkeznek, Varsó lakosságának már az ötödét teszik ki.

A norvég diplomácia is gyorsan reagált, és részben az Ukrajnát segítő humanitárius akciókat emelik ki, részben pedig azt hangsúlyozzák, hogy Norvégia is sokat veszít a háborún. „A norvég gazdaságot és a norvég fogyasztókat is sújtja a magas áram- és benzinár. De Norvégia is jelentős mértékben támogatja Ukrajnát, és még növelni is fogjuk a támogatásunkat” – mondta Eivind Vad Petersson külügyminiszter.

Norvégia ezzel együtt valóban jelentősen növelte bevételeit a gáz- és olajexportból, és ehhez a háború erősen hozzátesz. Norvégia a világ harmadik legnagyobb földgázkitermelője, a norvég gázexport legnagyobb része az EU-s tagállamokba megy. Ez tavaly 113 milliárd köbmétert jelentett, az EU-ban elfogyasztott gáz durván negyede Norvégiából jött (eközben az Unió 155 milliárd köbmétert vett az oroszoktól), és a norvég exportot tovább akarják növelni, a 2022-es terv már 126 milliárd köbméter. Az EU erősen nyomja is Norvégiát, hogy az Oroszországtól való európai energiafüggés csökkentése érdekében növeljék a kitermelést, és Norvégia idén nyáron kész is minden korábbi mennyiségnél több olajat és gázt kiszedni a tenger alól.

A probléma, hogy a jelenlegi kapacitásokat Norvégia már most is közel 100 százalékosan kihasználja, ezért újabb mezőket akarnak bevonni a termelésbe – a mostani 90-hez képest néhány belül már 130-at. Ezt a kisebbségben kormányzó norvég baloldal a jobboldali ellenzék egyetértésével szintén támogatja – akkor is, ha ez nehezen fésülhető össze a nem utolsó sorban éppen a tiszta energiára építő norvég országimázzsal és a hazai zöld követelésekkel. A norvég kormány mostanában azzal szokott érvelni, hogy a gáz még mindig klímabarátabb alternatíva a segítségével kiváltható szénhez képest, és folyamatosan adnak ki újabb feltárási és kitermelési licenceket.

A kétéves távlatban ötszörösére, a háború februári kezdetéhez képest több mint a duplájára emelkedő világpiaci gázárral és a felturbózott kitermeléssel, új mezők bevonásával (ez persze messze nem megy azonnal) Norvégia komoly anyagi előnyökre tesz szert az energiaexportjából.

A 67 százalékban norvég állami tulajdonban lévő energiaipari óriásvállalat, az Equinor már 2021-ben is 33,7 milliárd eurós rekordhaszonra tett szert, egy év alatt megtízszerezve a profitját - és a piaci körülmények 2022 első hónapjaiban számukra ennél is kedvezőbben alakultak.

Ebből a profitból minden norvég busásan részesül: az állami energiabevételek jelentős része az úgynevezett olajalapban, vagyis az állami nyugdíjalapban, a világ legnagyobb szuverén pénzügyi alapjában landol. Ez az összeg másodpercről másodpercre változik, amint az az alap oldalán élőben követhető. A vagyon ugyan a tőzsdei esések miatt jelenleg éppen csökken (több mint 70 százalékát részvényekben, nagyjából negyedét kötvényekben, a maradékot ingatlanokban tartják), de hosszú távon kiváló ütemben növekszik: 2021-ben egyetlen év alatt 14,5 százalékkal, 124 milliárd dollárral nőtt, amivel összességében 1400 milliárd dollárt tett ki.

A lengyel kormányfő felvetését, hogy osszák meg a háborús „extraprofitot”, a norvég kormány azzal dobta vissza, hogy a háború óta az olajalap vagyona 550 milliárd koronával (vagyis 57 milliárd dollárral, tehát bő 20 ezer milliárd forinttal) csökkent – a részvényárak zuhanásából fakadó értékvesztést csak részben tudta kompenzálni az energiaexportból megugró bevétel. A csökkenés persze relatív: az ötmilliós norvég népességgel számolva az olajalap vagyona fejenként durván 80 millió forintot jelent még akkor is, ha az alapból ráeső részt persze nem lehet csak úgy kivenni, és egy részét amúgy is minden évben a költségvetési hiány fedezésére fordítják.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ energia gázár Lengyelország norvégia Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. június 13. 05:19 Világ

Elkezdődött a harc a kínai elektromos autók ellen, kétélű fegyverekkel

Az Európai Bizottság védővámokat vetett ki, noha korábban ezek más szektorokban nem jártak sikerrel. Alternatív eszközök viszont nem nagyon vannak az EU kezében.

Hajdu Miklós
2024. június 12. 19:09 Vállalat, Világ

Milliókkal drágulhatnak a kínai autók Magyarországon az új vámok miatt

Csorbulhat a kínai elektromos autók árelőnye az európai modellekhez képest, de teljesen nem fog eltűnni.

Avatar
2024. június 12. 11:35 Világ

Három egyszerű trükk a lakásárak csökkentésére

A lakások nagyon gyors drágulása nemcsak hazánkban, hanem Lengyelországban is probléma, amit az állami támogatás csak tovább súlyosbít.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. június 15. 13:33 Adat

Egy százalék a magyar Európa-bajnoki cím esélye, és ez nagy előrelépés

Anglia a legesélyesebb az Európa-bajnokság megnyerésére, a magyar válogatottnak 1 százalék esélyt adnak a fogadóirodák.

Bucsky Péter
2024. június 15. 05:42 Adat, Közélet

A Mi Hazánk is jobban szerepelt magához képest a cigányság körében, mint a Tisza

Az nem meglepő, hogy a települési szintű adatok szerint a cigányság továbbra is a Fidesz erős bázisa, érdekes viszont Magyar Péter pártjának leszereplése.

Ercse Kriszta
2024. június 14. 19:15 Közélet

Közszolgálati gyártósor lesz az NKE új tanárképző kara?

A cél az lehet, hogy a közszolgálati egyetemről kikerülő tanárok fegyelmezetten töltsék a diákok fejébe a központilag meghatározott tartalmakat.