Nem tekinthetők példátlannak a mostani majomhimlő-fertőzések Európában és Amerikában, az afrikai eredetű betegség – itt 1970-ben regisztrálták az első beteget – ugyanis először 2003-ban okozott jelentősebb riadalmat az Egyesült Államokban. A vírust ekkor összesen 71-en kapták el, és a betegség viszonylag enyhe lefolyásáról árulkodik, hogy mindannyian túlélték – a két évtizeddel ezelőtti járvány mindenesetre sok tanulsággal szolgálhat a mostani helyzet megítélésekor.
A kontaktkutatás a prérikutyákhoz vezetett
A koronavírus-járvány óta mindenki számára ismerős lehet a kontaktkutatás módszere, amit az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési hivatal (Centers for Disease Control and Prevention – CDC) húsz éve is alkalmazott, némileg meglepő eredménnyel: ugyan akadtak olyan páciensek, akik más fertőzöttől kapták el a kórokozót, de a betegek döntő része prérikutyákkal érintkezett a fertőzést megelőzően, illetve olyan helyen jártak, ahol prérikutyákat tartottak, derül ki a Business Insider visszatekintéséből.
Az érintett prérikutyákról kiderült továbbá, hogy ugyanazon illinois-i állatkereskedőtől származnak, aki gambiai óriáspatkányokkal és Ghánából származó pelékkel is foglalkozott. Végül a CDC ezeket az állatokat tette felelőssé a járvány kitöréséért, amelyek különböző körülmények között keveredtek más állatokkal és emberekkel.
Karanténnal, oltással és az állatok elpusztításával fékezték a járványt
A járványkezelés három eszközön alapult, közülük a legtriviálisabb a fertőzöttek karanténba zárása volt. Ezen felül a CDC és az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (Food and Drug Administration – FDA) elrendelték a rágcsálók importtilalmát, továbbá javaslatot tettek a kórokozót potenciálisan hordozó állatok elaltatására.
Az orvosok továbbá a majomhimlőhöz képest sokkal súlyosabb lefolyású, de hasonló tünetekkel járó fekete himlő elleni vakcinát – érdekes történelmi tény, hogy az első védőoltást e betegség ellen fejlesztette ki Edward Jenner a XIX. században és a vakcinációnak hála el is tűnt a vírus az 1970-es években – kezdték alkalmazni. Ez a tényleges fertőzést megelőzően és azt követően is biztonságosnak és valamelyest hatékonynak bizonyult.
Lehet ok az aggodalomra, de a megfelelő vakcina rendelkezésre áll
2003-ban a fertőzéshullám körülbelül egy hónap alatt le is zajlott, vagyis a fentebbi intézkedések jóvoltából lényegében sikerült megelőzni a járvány kitörését. A mostani helyzettel kapcsolatban változó hangnemben nyilatkoznak a szakértők és a politikusok, Joe Biden például tegnap még azt mondta, hogy mindenkinek van félnivalója, de ma hozzátette, hogy annyira azért nem vészes a helyzet, mint a koronavírus esetében volt.
Az enyhébb tüneteket okozó és kevésbé fertőzőképes vírus ellen már most 85 százalékos hatékonyságú védőoltás áll rendelkezésre, amit – ahogy az 2003-ban több esetben az USA-ban is történt – a megfertőződés után is érdemes beadni. A fertőzés lehetséges bekövetkezte után négy napon belül felvett szérum esetén még akár a betegség kialakulása is megelőzhető, de még két héten belül is enyhíthetők a tünetek.
Ugyanakkor a majomhimlő a rosszabb körülmények között élők körében súlyos fenyegetést jelent. Közép-Afrikában, ahol az egészségügyi ellátás meglehetősen hiányos, a fertőzöttek 1-10 százaléka hal bele a betegségbe, míg a fejlettebb országokban, ahol akár oltásokkal is kezelik a pácienseket jobbára legfeljebb láz, kimerültség, duzzadt nyirokcsomók, bőrpír és viszketés léphet fel. Az afrikaiak kitettségét szemlélteti az utolsó nagyobb, nigériai majomhimlő-járvány esete 2017 és 2018 között, amikor 122 fertőzöttet regisztráltak az orvosok, és közülük heten az életüket veszítették.
A jó idő a majomhimlőnek kedvezhet
A fertőzések mostani, Európát és Amerikát is sújtó hulláma az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik elmélete szerint a kórokozók szexuális úton, vagy legalábbis hosszabb testi kontaktusok során terjedtek el a fejlett országokban. Amennyiben az egyelőre még kidolgozás és bizonyítás alatt álló elmélet igaz, akkor az összejövetelek, fesztiválok nyári szezonja kedvezhet a majomhimlő terjedésének. David Heymann, a WHO egyik vezetője mindenesetre nagyobb körültekintést javasol az embereknek, mivel a kórokozó testnedvek és a betegség okozta sebek által terjedhet az emberek között, sőt, akár az ezekkel szennyezett ruházat és ágynemű is veszélyes lehet.
Az országok vezetői egyelőre jelentősebb lépésekre nem szánták el magukat, de néhány óvintézkedésről már most is hallani. Az Egyesült Államok kormánya közölte, hogy a teljes amerikai lakosság beoltására van elegendő himlő elleni vakcina, míg az Egyesült Királyságban megkezdték a fertőzötteket ápoló egészségügyi dolgozók oltását, Belgiumban pedig a negyedik beteg diagnosztizálása után 21 napos karanténkötelezettséget vezettek be a fertőzöttek számára. Magyarországhoz legközelebb eddig Bécsben regisztráltak majomhimlővel fertőzött beteget, a május elején kialakult járványhullámhoz kapcsolódóan a világ 14 országában 107 beteget tartanak nyilván.
