Minden összejött ahhoz, hogy dráguljon a kávé a világpiacon: a legnagyobb termelő, Brazília területén szárazság és fagy tizedelte meg a termést, miközben a tengeri szállítás is jóval költségesebb, mint korábban. Ennek hatására az arabica kávébab árfolyama hétéves csúcsra emelkedett, legutóbb 2014 vége felé kellett annyit fizetni érte, mint manapság.
Ahogy a Bloomberg körképéből kiderül, elvileg ez kényelmetlen választás elé állítja a kávézóláncokat és kiskereskedőket: vagy árat kell emelniük, vagy olcsóbb, gyengébb minőségű alapanyaghoz kell nyúlniuk. Ezek a szereplők érzik is az inflációs nyomást, különösebben mégsem aggódnak.
Az egyebek mellett a Nespresso és a Nescafe márkáiról ismert Nestle vezérigazgatója például arról beszélt, hogy ahol megfelelőnek tartják ehhez a körülményeket, árat emelnek, emellett pedig igyekeznek a prémium termékek felé eltolni a fogyasztást – ahol pedig eleve könnyebb árat emelni. Hasonlóan nyilatkozott a kávézókat üzemeltető Starbucks is: az áremelés mellett igyekeznek rávenni a vendégeiket arra, hogy drágább ételeket és italokat fogyasszanak (utóbbiaknál hűtött italokra gondolt).
Ez úgy függ össze a kávé drágulásával, hogy ha sikeres ez a törekvés, akkor az ennek révén keletkezett nyereség ellensúlyozza a kávé magasabb beszerzési költségét, így aztán azt nem kell egy az egyben a kávéfogyasztókra hárítani. De náluk az ingatlanok bérleti díja és a dolgozók fizetése amúgy is jelentősebb költségelem, mint a kávébab ára.
Az áremelést valószínűleg azért is könnyebb meglépni, mert ha az emberek azt látják maguk körül, hogy jóformán minden drágul, akkor nem csodálkoznak azon, ha a kávézójukban is emelkednek az árak. Az utóbbi évtizedben megszokottnál magasabb infláció pedig egyáltalán nem magyar sajátosság.
Emellett nyilván az is segít, hogy az emberek nem akarnak kávéelvonási tünetekkel küzdeni, legrosszabb esetben olcsóbb márkára váltanak, esetleg otthon készítik el. Utóbbi esetben az is segítségükre van, hogy az üzletláncok a kávét is keretszerződésekkel vásárolják, áremelésről pedig leginkább csak akkor lehet szó, amikor egy-egy ilyen kifut. (Jelentős részben ennek köszönhető, hogy az élelmiszer-inflációnak továbbra sincs jele a diszkontokban nem reprezentatív körképünk szerint.)
A koronavírus-járvány miatt egyébként tavaly 2011 óta először csökkent a világ kávéfogyasztása, idén viszont már ismét nő. A Rabobank előrejelzése szerint idén új csúcsot fog felállítani 168,8 millió zsákkal, amely a kávékereskedelem alapegysége, és 60 kilogramm kávébabot tartalmaz.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
